Tanuljunk kínai szlenget! 19

Szlengsorozatunk jelen kiadásában olyan kifejezéseket gyűjtöttünk össze, amelyek a kínai társadalom egyik fontos kérdését, a nők helyzetét érintik. Ehhez viszont először tekintsük át röviden a nők helyzetének történelmi alakulását.

直男, kép forrása

A nők helyzete a hagyományos társadalomban

A hagyományos konfuciánus társadalomban a nők háttérbe szorultak, amit számos rögzült kifejezés is jól illusztrál, hogy csak a két legismertebbet idézzük: 男主外女主内 nán zhǔ wài, nǚ zhǔ nèi azaz a férfi kívül (a tágabb társadalomban) irányít, a nő belül (a családban), ill. 重男轻女 zhòng nán qīng nǚ nagyra értékeli a férfiakat/fiúgyermeket és alábecsüli a nőket/lánygyermeket.

A hagyományos konfuciánus társadalom a nőktől alávetettséget, engedelmességet és bizonyos szigorúan megszabott erényeket várt el. Például a férj halála után elvárt volt az özvegyi státusz megtartása, illetve ha bizonyos korokban volt is lehetőség válás kezdeményezésére a női fél részéről, az jelentősen nehezebb volt, mint a férfiak számára (különösen híres Li Qingzhao költőnő esete).

A hagyományosan engedelmes, háttérbe húzódó, de önfeláldozó nőképet továbbá olyan példatörténetek, oktató jellegű szövegek is hangsúlyozták, mint a Példás nők életrajza (列女传 Liènǚzhuàn). A (tehetősebb, jobb anyagi és társadalmi háttérrel rendelkező) nők oktatásának alapját négy könyv képezte: az első női történetíró, Ban Zhao könyve, az Intelmek nőknek (女诫 Nǚjiè); a női írástudók Song Ruoshen és Song Ruozhao könyve a Szemelvények nőknek (女论语 Nǚlúnyǔ); Xu császárné (Renxiaowen) könyve a Házi oktatás (内训 Nèixùn); Liu asszony írása, Vázlatok az erényes nőről (女范捷录 Nǚfàn jiélù).

A feminizmus kezdete

A 19-20. század fordulóján a merev mandzsu Qing-dinasztia uralkodásának végén kezdtek beáramlani bizonyos nyugati eszmék Kínába. A kulturális és társadalmi változások egyik kulcskérdése volt a nők helyzete. A korszak nagy gondolkodói, írói közül sokan fejtették ki véleményüket a kérdésben; a kialakuló és megújuló publicisztikában és irodalomban esszék, novellák, regények témáját képezte a nőkérdés. A május 4. mozgalommal egyidőben kezdett kialakulni az „új nő” (新女性 xīnnǚxìng) fogalma, amely a nők hagyományos kötelékekből való kiszakadását, a családból való kilépését, önmegvalósítását, karrierjét és társadalmi szerepvállalását helyezte előtérbe.

A kínai textilipar fejlődését bemutató cikk a Liangyou képes magazin 1941. évi áprilisi száma (164), a képeken látható üzemi munkások túlnyomó többsége nő

A 1920-as és 1930-as években részben a nyugati flapper-trend és a kialakulóban lévő sztárkultusz hatására kezdtek megjelenni kifejezetten nőket célzó magazinok, valamint az ezekben gyakran tárgyalt „modern lány” (摩登女性 módēng nǚxìng vagy 摩登女郎 módēng nǚláng), a divatos, határozott, saját vágyait követő nő típusa, amely ugyan lehetséges új nőképet nyújtott a kínai nők számára, viszont a nőiség spektrumának csak egy apró szeletét mutatta meg, amellyel egy olyan korszakban, amikor a kínai népesség nagyrésze számára még mindig a falusi paraszti valóság volt mérvadó, még igen kevesen tudtak azonosulni.

Két fogkrémreklám egymástól néhány oldal távolságra a Liangyou magazin 1928. évi februári számából (24) - a gyereknevelés még mindig női feladat

A nő szerepe ekkor átalakulóban van: a családból kilépő, (akár külföldön) tanuló, dolgozó (sőt, önfenntartó, anyagilag független), társadalmi szerepet vállaló (nőegyletben, alkotóként), sportokat űző, kedve szerint öltözködő, és összességében egyre függetlenebb nő alakja kezd kirajzolódni.

A nőkérdés a korabeli publicisztikában azonban sokszor felületes marad – a legtöbb cikk nem ad konkrét megoldási javaslatokat, sőt, sokszor csak a szemmel látható, kézzelfogható problémákra hívják fel a figyelmet, mint például az ágyasság rendszere, a lábelkötés vagy a mell-leszorítás hagyománya, illetve sokszor ezeket is csak esztétikai szempontól, vagy a nemzet fennmaradásának, a férfiak kényelmének szemszögéből tárgyalják, mellettük pedig elsikkad sok lényegi probléma. Illetve azt is fontos kiemelni, hogy a férfi gondolkodók, írók mellett, bár számuk növekedik a korszakban, de még mindig kevés nőt láthatunk megszólalni a nemek egyenjogúságának kérdésében, a politikai reprezentáció hiányáról nem is beszélve.

A nők tartják az égbolt felét – meg a traktor kormányát

Az új Kína megalakulása és vele a szocialista átalakulás változást hozott a nők helyzetében. A század elején gyakran tárgyalt hagyományos kínai házassági modell átalakulását hozta magával az 1950-es új házassági törvény, amely többek között megtiltotta az ágyasság intézményét, valamint szabad párválasztást és a nemek házasságban való egyenjogúságát volt hivatva biztosítani.

A szocializmusban a nőkép is változott, a nők munkába állása egyre általánosabbá vált, az erős, dolgozó nő képe pedig vizuális ikonként is megjelenik a korszak plakátművészetében. A nőideál az erős, sportos, munkás, dolgos nő, aki ugyanazokat a munkákat végzi, mint bármelyik férfi. Az 1950-es években igazi álommunka volt a fiatal lányok körében a traktorvezetés, valamint a gyári munka, illetve a katonai szolgálat is népszerűnek számított.

Felirat: A Japánellenes Katonai és Politikai Egyetem két diáklánya, akik feladták a nagyvárosi kényelmet, hogy [Yan'anba] jöjjenek, ahol a modern nők kiképzésében részesülnek. Liangyou magazin 1939. novemberi száma (148)

Ugyanakkor ez az ún. állami feminizmus felülről (a fontos hatalmi pozíciókban ülő férfiaktól) érkező koncepció volt, amely a nőket és egyenjogúságukat pusztán a propaganda eszközének, a párthatalom legitimálását elősegítő módszernek tekintette. Ezeket a célokat szolgálták a példaképül állított női élmunkások, más néven „vaslányok” (铁姑娘 tiě gūniang), akik kitüntetéseket kaptak, és megjelenhettek különböző médiumokban, illetve néha körutakra is vitték őket.

"Legyünk mind vörös zászlóvivők, ünnepeljük a nőnapot!", a társadalom ünnepelt nőszerepei: diáklány, nehézipari és mezőgazdasági dolgozó, forrás

Kínai feminizmus ma: rizsnyuszi és Barbie

Az ENSZ Gender Egyenlőtlenségi Indexe (GII) a nők helyzetét a reprodukciós egészség (anyai halandóság, termékenységi ráta), az érvényesülés (parlamenti részvétel, végzettség) és a munkaerő-piaci részvétel (foglalkoztatási arány) dimenziói alapján vizsgálja. A GII-ranglistán 2022-ben Kína a 47. helyen állt (összehasonlításképpen Magyarország 56. volt).

Gender Egyenlőtlenségi Index, Kína kékkel, Magyarország pirossal, forrás

A 2017-től széleskörben zajló MeToo-mozgalom Kínában is nagy visszhangot váltott ki. A korábbi állami feminizmussal szemben ez már alulról szerveződő, női kezdeményezésre induló mozgalom Kínában. Az online terekben is terjedő mozgalom széleskörű cenzúrát vont maga után a főbb kínai közösségi média felületeken, ahol elsősorban egyetemisták, illetve cégek alkalmazottai osztották meg saját eseteiket. A cenzúra megkerülésére keletkezett többek között a rizsnyuszi kifejezés, amely az angol me too kiejtését veszi alapul: 米兔 mǐtù azaz szó szerint rizsnyúl.

A tavalyi nyár egyik legjobban várt filmje volt Greta Gerwig Barbie-ja, amely Kínában és Ázsia más országaiban is komoly visszhangot váltott ki. Míg nyugaton azért (is) kritizálták a Barbie-t, mert jelentősen leegyszerűsített, felvizezett feminizmust mutat be, addig Ázsia több országában sok férfi túl feministának találta: voltak akik ki is mentek a vetítésről, vagy online osztották meg férfiasságukban sértett véleményüket.

"Ha meglátom, hogy öt csillagot ad, már tudom is hogy milyen nemű", értékelés Gerwig Barbie-ja alatt, forrás

A kínai nők történelemi helyzetének és a kínai feminizmusnak rövid és felületes áttekintése után térjünk át szlengkifejezéseinkre, amelyek a kínai online terekben a feminizmus témáját és a nők társadalmi helyzetét gyakran kísérik.

Társadalmi nyomás a "maradék" nőkön, kép forrása

1. 剩女

A 剩女 shèngnǚ szó szerint maradék nőt jelent, olyan harminc körüli fiatal nőkre használják, akik még nem házasok (vagy nincsenek komoly kapcsolatban). A 剩女 nem új kifejezés, sőt, már a hivatalos nyelvbe is átment, 2007-ben a kínai oktatásügyi minisztérium egyik kiadványa definiálta is a kifejezést mint „a házasság társadalmilag elfogadott életkorát meghaladott egyedülálló nő”, közülük is kifejezetten a magasan képzett ((több)diplomás), magas jövedelmű, 27 év feletti nőkről van szó.

A maradék nők nagyon összetett társadalmi csoportot alkotnak, általában nagyvárosokban élő, értelmiségi foglalkozású, magasan képzett, független nőkről van szó, akik nem találnak a társadalmi pozíciójuknak megfelelő párt. Kínában is jellemző jelenség, hogy a férfiak gyakran „lefelé”, a nők pedig gyakran „felfelé” házasodnak, azaz a nők gyakran maguknál képzettebb, jobb munkával, jobb anyagi háttérrel rendelkező párt keresnek, a maradék nők csoportja azonban éppen olyan csoport, akiknek magas képzettségük és jó anyagi körülményeik erősen korlátozzák a felfelé házasodás lehetőségét, hiszen kevesebb olyan férfi van, aki ugyanolyan vagy magasabb társadalmi pozícióban van, mint ők.

Továbbá egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatal nők, különösen a magasan képzettek, egyáltalán nem is keresnek párt, egyszerűen jobban megvannak egyedül. Ezt az egyéni kényelmen túl befolyásolhatják olyan tényezők is, mint a társadalmi és családi nyomás, hogy a nők a hagyományos kapcsolat-házasság-gyerek életutat kövessék.

A kifejezés a 2000-es évekre nyúlik vissza, amikor gyakran 3S女人-ként, azaz 3 s-es nőként, is emlegették ezt a társadalmi csoportot, a három 3 jelentése: single (szingli), seventies (1970-es években született, azaz a 2000-es években a harmincas éveiben járó), stuck („megakadt”).

A "maradékok" felosztása, szélsőséges életkorhatárokkal, viszont nemcsak nőkre vonatkozóan, kép forrása

A maradék nőket az interneten humorosnak szánt kategóriákba is csoportosították. A legnépszerűbb felosztás szerint 25–28 között: 初级剩女 chūjí shèngnǚazaz „kezdő maradék nő” vagy 剩斗士 shèngdòushì azaz „harcos maradék” (ti. még harcol a szingliség ellen), 28–32 között: 中级剩女 zhōngjí shèngnǚ „haladó maradék nő” vagy 必剩客 bìshèngkè (szójáték a Pizza Hut 必胜客 – szó szerint „muszáj megnyerni a vendéget” – kínai nevével, a megnyer jelentésű írásjegyet cserélték le a maradék jelentésű írásjegyre, mindkettő kiejtése shèng), 32–35 között 高级剩女 gāojí shèngnǚ „felsőfokú maradék nő”, a 35 feletti pedig 齐天大剩 „éggel egyenlő nagy maradék” (szójáték a Nyugati utazás majomkirálya, Sun Wukong állandó jelzőjével 齐天大圣 qítiān-dàshèng azaz Éggel Egyenlő Nagy Szent, szintén két írásjegy, a 剩 és a 圣 azonos kiejtésén alapul).

2. 直男癌

A 直男癌 zhínán’ái szó szerinti jelentése heteró (férfi) rák (mint betegség), a 直男 heteró férfit jelent, illetve sokszor a szexuális irányultságtól eltekintve a tipikus férfit takarja, aki nem tudja és nem is akarja megérteni a nőket (vagy bármilyen a sajátjától eltérő gondolkodásmódot). Bár a kifejezés sokszor egyszerűen csak humoros csipkelődés, a használat körülményeitől függően viszont sértő felhangja is lehet (némi hasonlóságot mutat az incel használatával). Gyakran kerül elé a 钢铁 azaz acél jelző, kb "megrögzött", "javíthatatlan" értelemben.

钢铁直男语录, A: A múltkori veszekedés után otthon zenét hallgattam. Nagyon szomorú voltam, egy csomót sírtam. – B: Komolyan? És mit hallgattál, kicsim? – A: ..., kép forrása

A heteró rák kifejezés pedig nagyjából a macsóizmusnak, a toxikus férfiasságnak felel meg. Azt az állapotot takarja, amikor egy férfi magát nemi alapon felsőbbrendűnek tartja, a nőket pedig lenézi, elhallgattatja és tárgyiasítja, problémáikat lekicsinyli.

kép forrása

3. 女权癌, 女权婊

Az előző kifejezéshez hasonlóan, itt is megjelenik a „rák”, a 女权癌 nǚquán’ái szó szerinti jelentése feminizmus rák. A feminizmus kínai fordítására két kifejezés is létezik: 女权主义 nǚquánzhǔyì és 女性主义 nǚxìngzhǔyì, az előbbi inkább az 1980-as évekig jellemző, az 1990-es évektől inkább a második kifejezés van használatban. A 女权癌 kifejezés a régebbi formát használja, és erősen derogatív jelentésben használatos.

Ezt a kifejezést általában az előző pontban tárgyalt 直男癌kifejezéshez köthető férfiak használják olyan nőkre akik szerintük túlzásba viszik a feminizmust. Az interneten terjed rengeteg pontokba szedett lista is a 女权癌 „tüneteivel”. Akire ezek a leírások illenek, azt nevezik 女权婊-nak nǚquánbiǎo (szó szerint feminista kurva), amit leginkább a „femináci” kifejezéshez hasonlíthatnánk.

A feminizmust félremagyarázó meme, kép forrása

4. 田园女权

A 田园女权（注意） tiányuán nǚquán (zhǔyì) kifejezés szó szerinti jelentése mezei feminizmus. A kifejezés eredetére, és különösen a „mezei” jelző eredetére több magyarázat létezik. Egyes magyarázatok szerint a 中华田园犬 zhōnghuá tiányuán quǎn kínai mezei (közönséges) kutya kifejezésből ered, itt egyrészt a 犬 kutya és 权 jog kifejezések hasonló kiejtésére figyelhetünk fel, valamint az internetes magyarázatok szerint onnan jönne a „mezei” feminizmus, hogy a sajátosan Kínára jellemző feminizmust írná le, azaz amit a kifejezés megalkotói annak látnak: a feminizmus eredeti céljait kiforgató, a nők számára különleges jogokat követelő mozgalmat.

Kínában sem ismeretlen a nice guy/soft boy/pick me boy, kép forrása

5. 女拳

Szintén a feminizmushoz kötődik a 女拳 nǚquán szó szerint „női ököl” kifejezés. A 权 quán „jog” és a 拳 quán „ököl” szavak azonos kiejtésén alapul. Az előző kifejezésekhez hasonlóan főleg férfiak használják a 女拳分子 nǚquán fènzǐ kifejezést olyan nőkre, akik szerintük túlzásba viszik a feminizmust, illetve a feminizmus kérdéskörét az élet minden területére ok nélkül kiterjesztik és ezáltal akarnak előnyökhöz jutni.

A kifejezés az előzőekhez hasonlóan gyakran a feminizmust becsmérlő használattal rendelkezik, sokszor azt a feminizmust értik alatta, amely nem a nemek egyenjogúságát követeli, hanem a nők felsőbbrendűségét. A kifejezés a fentiekhez hasonlóan számos problémát vet fel a feminizmussal mint mozgalommal kapcsolatban és a feminizmus számára. A 女权癌, 田园女权 és 女拳kifejezésekkel gyakran visszaélnek, hogy kiforgassák a feminizmus elsődleges üzenetét, „igazi” és „hamis”, "jó" és "rossz" feminizmusra osszák fel a mozgalmat és ezáltal a feminizmust általánosítva befeketítsék az egész mozgalmat.