Színek a kínai kultúrában

A világ más kultúráihoz hasonlóan a kínai kultúrában is fontos szerepet töltenek be a színek, így megvan a maguk sajátos jelentése is, jelen cikkünkben a színek szerepébe, előfordulásába és jelentésébe nyújtunk betekintést.

A kínai kultúrában meghatározó az öt elem elmélet (五行, wŭxíng), mely a világot ötös egységekre osztja fel: öt elem, öt égtáj stb.. Az öt elem rendszere öt alapvető színt különböztet meg, melyek a sárga, a piros, a fekete, a fehér és a zöld. Az alábbiakban ezeket, és egyéb, a kínai kultúrában szimbolikus jelentéssel bíró színeket mutatjuk be részletesebben.

Sárga tetőcserepek és piros falak a pekingi Tiltott Városban

A sárga (, huáng) szín a kínai kultúrában a legkülönfélébb jelentésekkel bír.
A Változások Könyve így ír a sárgáról:
天玄而地黄。
„Az Ég sötét, a Föld sárga.”
Az öt elem rendszerében a sárga a föld elemhez és a középső égtájhoz kapcsolódik. A föld az ország földjét, hazát, az otthont szimbolizálja csakúgy, mint a középső égtáj, hiszen a hagyományos kínai felfogásban Kína a Középső Birodalom (中国, Zhōngguó – Kína, szó szerint középső ország).
A sárgát emellett a császár színeként tartják számon. A hagyományos császári díszruha, a 龙袍 (lóngpáo) azaz sárkányköntös sárga színű anyagból készült, rajta gazdag, színes hímzés. Emellett a császári paloták csarnokainak tetejét is sárga színű mázas cserép (琉璃瓦, liúliwă) fedte. A császári épületeket leszámítva, szigorú büntetés terhe mellett sehol máshol nem használhattak sárga tetőcserepeket.
A sárga lévén az arany színe, a gazdagságot is szimbolizálja. Illetve, mivel jelképesen az ősz színe is, ezért a termények betakarítását, aratást, bőséget is jelent.
A sárga szín a modern korban egészen más értelmet nyert. Olyan szókapcsolatokban találkozhatunk vele, mint például 黄色电影 (huángsè diànyĭng, pornográf film), így a pornográfiához és az obszcenitáshoz kapcsolódik. Az új jelentés kialakulására nincs egyértelmű magyarázat. Egyes források szerint a XVII. századtól kezdve Amerikában ebben a témában megjelent kiadványokat sárgás színű papírra nyomtatták. Más források összefüggésbe hozzák a Mao-korszak tiltott könyveivel az ún. sárgaborítós könyvekkel (黄皮书, huángpíshū).


piros szalagra írt jókívánságok

A piros talán a Kínát legjobban jelképező szín.
A modern kínaiban leginkább a (hóng) írásjegyet használják a szín megnevezésére, ez azonban nem volt mindig így. A régi Kínában sokkal gyakoribb volt a (zhū) és a (chì) használata. Érdekes megfigyelni a írásjegyet, bal oldalán egy selyemgyököt ( ) találunk. Nem újdonság azt mondani, hogy a kínai kultúrában kiemelt szerepet tölt be a selyemkészítés. A selyemkészítés technikai fejlődésének sok egyéb hozadéka is volt, így például a színek megnevezésének változása. A 说文解字 (Az egyszerű és összetett írásjegyek magyarázata) című Han-kori műben már több olyan szín megnevezésére szolgáló írásjegy is található, melyben szerepel a selyemgyök, például a mai nyelvben is általános (zĭ, lila) vagy a valamivel ritkább (jiàng, mélyvörös) és (piăo, sápadtzöld) stb.. A piros szín egyes árnyalataira egyébként nagyon bőséges szókészlet létezik a kínai nyelvben: (dān, téglavörös), (fēi, skarlát), (tóng, sápadtvörös), (qiàn, bordó) és még folytathatnánk a sort.
Az öt elem elméletben a piros a tűz elemnek és a déli iránynak felel meg.
Természetesen a piros szín is kapcsolódik az uralkodói hatalomhoz, a Zhou dinasztia meghatározó színe a piros a volt. Az öt elem rendszerében minden elem egy másik elem születésének, és egy további elem pusztulásának okozója. Az öt elem rendszerében a piros tűz elpusztítja a fehér fémet, így a pirossal jelképezett Zhou dinasztia legyőzi a fehér Shangot. A modern történelemben pedig  a forradalmat és a Mao-éra Kis Piros Könyvét idézi (红宝书, Hóng băo shū).
Ünnepi eseményeken kedvelt szín a piros, hiszen a jószerencse és a boldogság jelképe. Esküvőkön hagyományosan pirosba öltözik a menyasszony, újévkor piros papírra írt párverset ragasztanak az ajtó két oldalára és piros papírból készülnek az ünnepi papírkivágások, az ablakvirágok (窗花, chuānghuā). Valamint az ünnepi alkalmakkor ajándékozott pénzt is piros borítékba (红包, hóngbāo) teszik.
A piros szín a hagyományos kínai operák festett arcmaszkjain (脸谱, liănpŭ) is megjelenik, itt a becsületes, hűséges szereplők arcmaszkjának jellemző színe.

A fekete (, hēi) az öt elem rendszerében az északi égtájhoz és a víz elemhez köthető. Az öt elem elmélete szerint a víz kioltja a tüzet, a pirosat fekete követi. Ezzel az elmélettel legitimálja uralmát a dinasztikus jelképül feketét választó Qin dinasztia, mely a pirossal jelképezett Zhou dinasztiát követi.
A fekete színre használatos még a (xuán) írásjegy is, sokszor átvitt értelemben: mély, rejtélyes dolgokra, a  () fekete hajra, és a hajnal jelentésű 黎明 (límíng) szóban.
A fekete az Ég színe is, ahogy a fenti, a Változások Könyvéből származó idézetben is láttuk: „天玄而地黄。” „Az Ég sötét, a Föld sárga”.
A fekete és a piros színhez kapcsolódó közmondás: 近朱者赤,近墨者黑 (Jìn zhū zhě chì, jìn mò zhě hēi.) azaz „a cinóberhez közeli piros lesz, a tintához közeli fekete”, ez nagyjából a mi „madarat tolláról, embert barátjáról” közmondásunknak felel meg.

operamaszkok, jelenet az Isten veled, ágyasom! című filmből

A fehér szín, (bái) az öt elem elméletben a fém elemet és a nyugati égtájat jelképezi. Ezzel együtt az egyszerűség színe is, az egyszerű nép is gyakran hordott fehér, színezetlen ruhákat.
Emellett a Nyugathoz hasonlóan a fehér a tisztaságot is szimbolizálja mint a hó és a legnemesebb fajta jáde színe.
A dinasztiák közül a Shang választotta jelképes színévé a fehéret, ezzel a zölddel jelképezett Xia dinasztián való felülkerekedést, a hatalomátvételt legitimálja, mivel az öt elem rendszerében a fehér fém elpusztítja a zöld fát.
Kínában a hagyományos gyászruhák színe is fehér, így maga a szín is rendelkezik a gyász jelentéssel. Ezen kívül egyéb negatív konnotációi is vannak a fehérnek; a szegénységet, nyomort, szerencsétlenséget is szimbolizálhatja. További érdekesség, hogy a mandarin kínaiban a  plusz ige szerkezet felesleges, hiábavaló cselekvést fejez ki.
A hagyományos operában a fehér arcmaszk a gonosz szereplők és árulók jellegzetessége.

szeladonváza, kínaiul 青瓷 (qīngcí) a Metropolitan gyűjteményéből

A zöld színt a mai mandarin kínaiban a 绿 (), régen azonban a (qīng) írásjegy jelölte. A nem egyértelműen zöldet jelöl, sőt, inkább a kék és zöld közötti türkiznek felel meg. A zöld a növények, friss hajtások színe, ezért az életet, a növekedést és az életerőt is szimbolizálja, például az ifjúság jelentésű 青春 (qīngchūn, a két írásjegy jelentése zöld és tavasz) szóban is ezért szerepel.
Az öt elem rendszerében a zöld a fa elemnek és a keleti iránynak felel meg.
A ruházkodásban is fontos – bár nem túl kedvező – szerep jut a zöld színnek. A Tang dinasztia idején az alacsony rangú hivatalnokok ruhájának színe volt, a Qing dinasztia alatt a mandzsu zászlós rendszerű katonai egységek közül a zöld színnel jelzett egység szintén alacsony rangúnak számított. A kínai nyelvben a 绿帽子 (lǜmàozi) azaz a zöld sapka a megcsalt férjek jelképe.


kék sárkány fali díszítés

Ahogy fentebb írtuk, a kék nem választható el élesen a zöldtől. A modern kínaiban a kék színre a (lán) írásjegyet használják leggyakrabban, ez az indigó növény neve is, melyet a kék színű textil festéséhez használtak. A kék színhez kapcsolódik a következő mondás: 青出于蓝而胜于蓝 (qīng chū yú lán ér shèng yú lán) vagyis „a kék az indigó növényből jön, de kékebb annál”, ez átvitt értelemben a mesterén túltevő tanítványra utal.
Az európai szem számára legismerősebb kék színű kínai tárgyak a porcelánok lehetnek. Ezt a technikát máz alatti kobaltkéknek hívják, kínaiul 青花 (qīnghuā, kék virág).

máz alatti kobaltkék technikával készült váza a Metropolitan gyűjteményéből


A lila (, ) szintén az uralkodó hatalmát és a nemességet jelképező szín a kínai kultúrában. A Tiltott Város kínai nevében is ez szerepel 紫禁城 (Zĭjìnchéng, Lila Tiltott Város). A magas rangú hivatalnokok öltözetét pedig színe után 紫袍-nak (zĭpáó), lila köntösnek hívták.

A fentiekben próbáltuk bemutatni és értelmezni a kínai kultúrában szimbolikus jelentéssel bíró színeket. Cikkünk keretei között sajnos nem tudtunk mindenre kitérni, mindössze egy általános összefoglalót adhatunk.


Felhasznált irodalom:
Egyéb:



祹络岚

Megjegyzések