Az 1900-as évek eleje Kínában óriási változásokat hozott a politikában, a kultúrában és a társadalomban. A Qing-dinasztia bukása után 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot, ez azonban még nem jelentette a politikai helyzet konszolidációját. Az új Kína 1949-es megalakulásáig számos bel- és külpolitikai konfliktus bonyolította a helyzetet: helyi hadurak uralma, a Guomindang és a Kommunista Párt konfliktusa, később a kínai–japán háború stb.
 |
| Linglong magazin, 1932. 59. szám, kép forrása |
A társadalmi-kulturális közeg hasonlóan sok változáson ment keresztül. Kína már a Qing-kor végétől kezdve nyitni kezdett Kína a nyugati eszmék, tudományok felé. Ez a folyamat a császárság bukásával egyre inkább felerősödött. A korszak egyik legjelentősebb kulturális mozgalma, a május 4. mozgalom fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Megújult az irodalmi nyelv és maga az irodalom is, valamint a régi konfuciánus hagyományok és elvek is megkérdőjeleződtek. Központi gondolattá vált a nőkérdés – a női egyenjogúság, a nők családon belüli és társadalmi szerepe.
Az új eszmék legfontosabb közvetítői a korszakban megjelenő folyóiratok voltak, ezek egy sajátos típusa a női magazin.
 |
| Szerelmi házasságról szóló cikk a Funü Zazhiből, 1922. 3. szám, kép forrása |
Nüzi Shijie
Az egyik legkorábbi női magazin a Nüzi Shijie (女子世界 Nǚzi Shìjiè) volt, amelyet 1904 és 1907 között adtak ki Shanghaiban, illetve kisebb példányszámban Pekingben, valamint vidéken is terjedt. Ezt a lapot főleg progresszív gondolkodású fiatal férfiak írták és szerkesztették, ugyanakkor a női olvasók leveleit is szívesen fogadták.
A Nüzi Shijie központi témái a női egyenjogúság kérdései körül forogtak. Számos elméleti kérdést taglaltak, mint például házasság és a nő családon belüli szerepe, nőoktatás. Valamint beszámoltak nőket érintő hazai és külföldi hírekről, érdekességekről, például lányiskolák működéséről, illetve közölték kínai író- és költőnők műveit.
A nőkérdést gyakorlatias szempontból megközelítő cikkek is megjelentek a Nüzi Shijiében, például higiéniával, szépségápolással, illetve utazással, külföldi tanulással foglalkozó írások formájában.
 |
| A Nüzi Shijie címlapja, 1904. 7. szám, kép forrása |
Funü Shibao
A Funü Shibao (妇女时报 Fùnǚ Shíbào) 1911 és 1917 között jelent meg. Eredetileg a shanghai Shibao lap melléklete volt, ebből önállósodott. Terjesztése is elsősorban Shanghaira koncentrált, illetve több tartományi fővárosban is elérhető volt.
A lap kiadása több okból is bonyolult volt. A Qing-dinasztia bukása, majd az azt követő bizonytalan politikai helyzet sem kedvezett a rendszeres megjelenésnek. Emellett a szigorú cenzúra is bonyolította a kiadást.
A nehézségek ellenére a Funü Shibao a Kínai Köztársaság első éveinek legfontosabb kifejezetten nőknek szóló sajtóorgánuma volt. A lap túlélte a császárság bukását, Yuan Shikai restaurációs kísérletét és a zűrzavaros évek egyéb meghatározó politikai eseményeit.
A Funü Shibao számos női kérdést tárgyalt: a női egyenjogúság kérdései és hírei, nőoktatás, női egészségmegőrzés, szerelem, házasság, család, gyermeknevelés. Illetve egyéb komoly témákkal is foglalkozott, mint például politikai, filozófia, művészet, illetve a külföld eseményeiről is beszámolt.
 |
| A Funü Shibao címlapja, 1913. 9. szám, kép forrása |
Funü Zazhi
A Funü Zazhi (妇女杂志 Fùnǚ Zázhì) 1915 és 1932 között megjelenő havilap volt, amely szintén számos kérdéssel foglalkozott. A Funü Zazhi tartalmilag nagyon vegyes magazin volt, a témák széles skáláját foglalta magában.
A női egyenjogúság kérdéseit taglaló cikkek a nőoktatás, a házasság, a család kérdéseit taglaló írások mellett életrajzokat és irodalmi műveket is közölt a lap. Emellett hírekről, aktualitásokról is beszámolt, főleg olyan hazai és külföldi eseményekről, amelyek kifejezetten a nőket érintették valamilyen módon.
 |
| A Funü Zazhi címlapja, 1921. 4. szám, kép forrása |
A magazin lapjain továbbá számos praktikus kérdés is helyet kapott. A szépségápolás, a higiénia, a gyermeknevelés és a háztartás vezetésének problémái gyakran visszatérő témák. Megjelentek még olyan egyéb témák is, mint a kézimunkázás, társasjátékok, de útleírásokat is közölt a magazin.
A rendkívül vegyes felhozatal ellenére a Funü Zazhi állandó fókuszában volt a tudományos nevelés. A lap törekedett arra, hogy olvasóit megismertesse különböző tudományos gondolatokkal, a természettudományok alapjaival és egyéb szakmai ismeretekkel (pl. műszaki rajzok készítése, kertészet, biológia, botanika, kémia, fizika, elektromosság, orvoslás stb.). A magazin továbbá élen járt a technológiai újdonságok ismertetésében is.
 |
| Részlet a Funü Zazhiből, 1915. 4. szám, kép forrása |
Linglong
A Linglong (玲珑杂志 Línglóng Zázhì) 1931-től 1937-ig jelent meg egy shanghai kiadó vállalat gondozásában.
Ez a magazin a korábbiaknál könnyedebb hangvételű volt. A társadalmi és egynejogúsági kérdések mellett kiemelt szerepet kapott a sztárvilág, és különösen a filmek, filmsztárok. Többoldalas mellékletben (幕味 Mùwèi azaz Movies címmel) írtak a legújabb filmekről, a szezon it girljéről stb.
 |
| A Linglong címlapja, 1937. 290. szám, kép forrása |
A Linglongban gyakran jelentek meg külföldi hírességek fotói, interjúi, és a róluk szóló legújabb bulvárhírek. A hazai hírességek is gyakran szerepeltek a magazin lapjain. A hírességek gyakran követendő mintaként jelentek meg az újságban, mind viselkedésükben, mind megjelenésükben divatot diktáltak.
A Linglong a technikai fejlődésnek köszönhetően a korábbi lapoknál színesebb volt, jóval több képet tartalmazott. A képek jelentős része az újonnan megjelent sztárkultuszt szolgálta ki, ugyanakkor rengeteg olvasói fénykép is megjelent. A legújabb divatot is képes formában mutatta be a Linglong.
 |
| A házasság elutasításáról szól cikk részlete, 1931. 1. szám, kép forrása |
Divat, testkép, szépség
A huszadik század eleji női lapok az első, női egyenjogúságot propagáló, komolyabb, irodalmibb hangvételű újságoktól a mai női magazinokra már nagyban hasonlító, könnyedebb hangvételű lapokig nagyon széles skálán mozogtak. Vegyesen jelennek meg komoly elméleti fejtegetések és sztárhírek, divatcikkek.
A divat a korszakban egyre fontosabb szerepet kap a női lapokban. Az egyenjogúság kivívásának egyik eszköze az öltözködés, a ruhadarabok szabad megválasztása. Ugyanakkor a felvilágosult, tájékozott nő imidzséhez is hozzátartozik, hogy tisztában van a korszakban hosszú idő után először beáramló külföldi eszmékkel és a nyugati divattal.
 |
| Hazai és külföldi sztárok a Linglongban, 1937. 276. szám, kép forrása |
A huszadik század elején megjelenő új nőtípus a divatos kozmopolita nő, aki tisztában a hazai és nemzetközi politikai és társadalmi-kulturális fejleményekkel, és kulturális tájékozottságát, érzékenységét részben a divat révén kamatoztatja.
A korszakban társadalmi-kulturális változásokat a testkép és a szépségideál átalakulása kíséri. A háztartásból kilépő nő egyre nagyobb szabadsággal rendelkezik, ugyanakkor a korábban nem tapasztalt új lehetőségek megléte még nem feltétlenül jelenti, hogy a női egyenjogúság megvalósítása, az évezredes hagyományok levetkőzése egyenesen és célirányosan halad.
 |
| Kozmetikai cikk korabeli reklámja |
Lábelkötés és mell-leszorítás, ideológia és szépségideál
Az újonnan megjelenő nőjogi mozgalmak egyik legelső kulcskérdésévé a lábelkötés hosszú múltra visszatekintő hagyománya válik. Ez a kérdés mintegy szimbolikusan jeleníti meg a női egyenjogúság eszményét, és nem utolsó sorban ez még egy olyan pont, amelyet a női egyenjogúsággal nem feltétlenül egyetértő férfiak is támogatni tudnak. A korszak lapjaiban rengeteg cikk jelenik meg a lábelkötés gyakorlatának betiltásáról és az egészséges lábak dicséretéről. Az elkötés viszonylag korai, 1912-es betiltása után értelemszerűen a korabeli sajtóban is kevesebb szó esett róla.
 |
| Linglong 1932. 34. szám, kép forrása |
A lábelkötés betiltása ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a női test felszabadult volna a szépségideálok megnyomorító hatása alól. A nyugati eszmék és a nyugati divat beáramlása az öltözködésben is fontos változásokat hozott. A korábbi bő, lenge ruházat egyre szűkebbé válása, illetve a Köztársaság korának ikonikus ruhadarabja, a qipao testhez simuló szabása a lapos melleket részesítette előnyben. Ebben az amerikai flapper terjedésének is szerepe van, amely a fiús, nyurga, lapos testalkatot tette szépségideállá.
Az új divatnak köszönhetően terjedt el a mell-leszorítás gyakorlata, amely erősen tartotta magát az új Kína 1949-es megalapításáig, illetve sok helyen még az erős, egészséges munkásnő kommunista ideálja és a vezetés komoly erőfeszítései is csak nehezen tudták visszaszorítani. A huszadik század eleji magazinok a lábelkötéssel ellentétben a mell-leszorítás kérdését kevesebbet tárgyalták, sőt, a lapos mellkasú divatos hölgyeket ábrázoló képek csak tovább erősítették ezt a szépségideált.
 |
| A Linglong 1936. évi 249. számának címlapja, kép forrása |
Női sport – a test és a szellem nevelése
A korszak divatlapjaiban a divatos nagyvárosi nő mellett a másik jellemző nőtípus a diáklány. A huszadik század elejétől kezdve egyre több kislány és fiatal nő részesülhetett oktatásban, és közülük egyre többen közép- és felsőfokú oktatást is kivívtak maguknak.
A diáklány típusa a magazinok lapjain a erős, egészséges ifjúsággal, a hagyományok megkérdőjelezésével, a női egyenjogúság megvalósításának eszméivel függ össze.
Először szintén a diáklány alakjához kapcsolódik a sport és a sportban való részvétel mint az egyenjogúság megvalósításának egyik fontos eszköze.
 |
| Úszást oktató cikk részlete, Linglong 1931. 17. szám, kép forrása |
A női lapok rendszeresen beszámoltak diáklányok sportegyleteiről, sporteseményeken, versenyeken való részvételéről. A sport mint a szabadidő egészséges és értelmes eltöltése szintén gyakran megjelenik a magazinok hasábjain.
Több magazin közölt a testgyakorlás jótékony hatásait népszerűsítő cikkeket, valamint különböző tornagyakorlatokat oktató képpel illusztrált írásokat is közöltek.
 |
| A Liangyou magazin női rovata, 52. szám |
A huszadik század elejétől fellendülő lapkiadás egyik fontos típusát képezik a női olvasóközönséget megcélzó magazinok. Ezek az újságok a szórakoztatás mellett a társadalmi-kulturális változások aktív előmozdítói voltak a politikai zűrzavarral terhes időszakban.
A női lapok elősegítették a női egyenjogúság mozgalmát, valamint rengeteg kínai nőt láttak el könnyed olvasnivalóval, elgondolkodtató írásokkal, praktikus tanácsokkal, tippekkel, valamint aktívan hozzájárultak a nők tájékoztatásához és az olvasói levelek és tanácsadó rovatok révén új fórumot nyitottak a legkülönbözőbb témák megtárgyalására.
 |
| A Linglong tanácsadó rovata, 1932. 52. szám kép forrása |
Felhasznált források:
Chinese Women’s Magazines in the Late Qing and Early Republican Period
Engel, J. W. 1984. Marriage in the People's Republic of China: Analysis of a New Law. In: Journal of Marriage and the Family, 46. évf. 4. szám.
Jiao, L. 2017. Nation, Fashion and Women’s Everyday Lives: Breast-binding in China, 1910s-1970s, Department of History SOAS, University of London.
Lei, J. 2015. Bodies, Emotions and "Feminine Space": The Changing Femininities and Masculinities in Early Twentieth-Century Chinese Literature and Culture. Universití of California, San Diego.
Lei, J. 2015. "Natural" Curves: Breast-Binding and Changing Aesthetics of the Female Body in China of the Early Twentieth Century. In: Modern Chinese Literature and Culture, 27. évf. 1. szám, 163–223.
Linglong magazin, 1931–1937.
Song, J., Ji, Y. 2020. Complexity of Chinese Family Life: Individualism, Familism, and Gender. In: The China Review, 20. évf. 2. szám.
Stevens, S. E. 2003. Figuring Modernity: The New Woman and the Modern Girl in Republican China. In: NWSA Journal, 15. évf. 3. szám, 82–103.
Zhang, M., Li, J. 2016. 《妇女杂志》与民国女性的科学启蒙. In: 妇女研究论丛, 5. évf, 137. szám.
祹络岚