Állatszimbólumok a hagyományos kínai kultúrában

 

A hagyományos kínai kultúra számos szimbólumot használ, amelyek a festészetben, a hétköznapi használati tárgyakon, dísztárgyakon, ruházaton és számos egyéb kontextusban meghatározott üzenetet közvetítenek a szemlélőnek. Korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk a legnépszerűbb növényi szimbólumokat, ezúttal pedig néhány állatot ismertetünk, amelyek a hagyományos kínai kultúrában gyakran szimbolikus jelentést hordoznak.

Macska-pillangó kép, forrás

 

Állatok, állatnevek, homofónia

A hagyományos kínai kultúra szimbólumai sokszor alapulnak az adott dolog vélt vagy valós tulajdonságain (például: tigris – bátorság, lótusz – tisztaság), ugyanakkor a kínai szimbolika egyedi vonása, hogy sokszor az adott dolog nevét felhasználva társít különböző jelenségekhez különböző fogalmakat. A homonímia azonosalakúság vagy hasonnevűség a kínai kultúra tipikus vonása, amely a szimbólumokban fokozottan van jelen. A homonímia olyan szavakra utal, amelyek kiejtése hasonló vagy teljesen azonos, jelentésük (és az annak megfelelő kínai írásjegy) azonban eltérő. A homofónia tipikus példája a 四 azaz négy, amelynek kiejtése, sì nagyon hasonló a halál jelentésű 死 kiejtéséhez: sǐ – így lett a kínai kultúrában a négyes számból kerülendő, balszerencsés szimbólum. A hagyományos kínai szimbólumok egy jelentős része ezt az elvet használja fel, ahogy a következőkben látni fogjuk.

 

Mitikus állatok

A kínai legendák mitikus állatairól korábbi bejegyzésünkben már írtunk, ezért most kifejezetten a gazdag szimbolikával rendelkező állatokat fogjuk csak kiemelni.

 

Sárkány

A sárkány a kínai mitológia jellegzetes lénye, amelynek külső jellemzőit és fajtáit korábbi bejegyzésünkben már ismertettük. A kínai sárkány eleme az európaitól eltérően a víz, és nem a tűz; a kínai sárkányok vizek (folyók, tavak, barlangok) lakói, a khtonikus elemekkel állnak kapcsolatban, gyakran kötődik hozzájuk az eső és a vihar is.

A sárkány egyfajta totemállat szerepet is betölt a kínai kultúrában, a han nép a sárkány leszármazottainak is nevezi magát (龙子龙孙 lóngzǐ-lóngsūn). Már a legkorábbra datálható régészeti leletek között is megjelenik a sárkány, amelynek első ábrázolása az ún. disznósárkány (猪龙 zhūlóng) volt, egy gyűrűalakba tekeredő sárkány, amely malacorráról kapta a nevét.

A sárkány mint szimbólum a rejtélyes erőt képviseli. Gyakran kötődik továbbá az uralkodói joghoz, sokszor magának az uralkodónak, a császárnak a jelképe.

A sárkány a kínai kultúrában továbbá a négy égtájőr állat egyike, a kelet jelképe az azúr sárkány, amely a tavaszhoz és a fa elemhez kapcsolódik. Illetve a kínai zodiákus tizenkét állata között is szerepel a sárkány.

 

Kép forrása

Főnix

A főnix a kínai mitológia legendás állata. Kínai neve 凤凰 fènghuáng a kakas (凤) és a tyúk (凰) nevének összetétele.

A főnix a kínai kultúrában hagyományosan a női princípiumhoz kötődik, különösen akkor, ha a sárkánnyal állítják párba: a sárkány mint az állatok ura a császár, míg a főnix mint a száz madár királya a császárné jelképe, ez látható például az uralkodópár viseletében is, a császár sárkányköntöst hord, a császárné főnixkoronát. De például az egy kislányból, egy kisfiúból álló ikerpárt is szokás sárkány-főnix ikreknek (龙凤胎 lóngfèngtái) nevezni. A főnix és a sárkány együttes megjelenése (龙凤呈祥 fènghuáng-chéngxiáng) továbbá a jószerencsére is utal.

Emellett a főnix gazdagság, a pompa jelképe és a kecsesség és erény szimbóluma is.

Főnix és sárkány a kettős szerencse írásjegyében, kép forrása

 

Hétköznapi állatok – Emlősök

Tigris

A tigris a kínai kultúrában védelmező állat szimbolikus funkcióját tölti be, hagyományosan a vadállatok urának tekintik. A tigris szimbolikus védelmező funkciója sok hagyományos ruhadarabon is megjelenik, például a tigrisfejes sapkán (虎头帽hǔtóumào) és a tigrisfejes cipőn (虎头鞋 hǔtóuxié). Védelmező talizmánként a tigris óv a rossz szellemek és az ellenség ártó szándékától. Szimbolikus jelentése miatt a tigris számos testrészének orvosi felhasználása is elterjedt volt a nép körében.

Mint szimbólum a tigris a bátorság és az erő jelképe. Gyakran párba állítják a sárkánnyal, ilyenkor mindkét állat az erőt jeleníti meg, például a 藏龙卧虎 cánglóng-wòhǔ azaz rejtőző sárkány, fekvő tigris kifejezés rejtett tehetségre utal.

A tigris ezen felül a négy égtájőr állat egyike. A fehér tigris a nyugati égtájat jelképezi, és az őszhöz, valamint a fém elemhez kapcsolódik. Továbbá a kínai zodiákus egyik jegye is.

 

Tigris, kép forrása

Oroszlán

Az oroszlán a tigrishez hasonlóan védelmező szerepet tölt be a hagyományos kínai kultúrában, ezért gyakori díszítőelem például a bejáratok két oldalán elhelyezett oroszlánpár. A kolostorok, templomok bejáratánál elhelyezett oroszlánpár közül a jobboldali a hím, egyik mellső lába egy gömbön nyugszik, míg a baloldali a nőstény, lába alatt pedig a kicsinye látható. Az oroszlánpár emellett a boldogság és a sikeres karrier iránti vágyat is megjeleníti. Az oroszlán sörényén látható göndör tincsek száma egyenesen arányos a hivatalnok hatalmával.

Kapuőr oroszlán a pekingi Tiltott Városban, kép forrása

Az oroszlán továbbá az erő és hatalom jelképe is. Ha egy ruyi-jogarral együtt szerepel két oroszlán, akkor ez a 事事如意 shìshìrúyì azaz alakuljon minden kívánsagaid szerint jókívánságot jeleníti meg, itt a 事 (shì ügy, dolog) kiejtése hasonló az oroszlánéhoz (狮 shī).

 

Leopárd vagy párduc

A kínai 豹 bào egyaránt utal a leopárdra és a párducra is. Neve homofón a 报 azaz bejelenteni, hírt hozni kifejezéssel, így ha szarkával együtt ábrázolják az jóhír érkezésére (喜报 xǐbào) utal.

 

Ló

A hagyományos kínai kultúrában a ló az erő, energia és kitartás jelképe. Továbbá a sikerhez, győzelemhez és dicsőséghez is kötődik a ló mint jelkép. Az egyik kínai chengyuben jól látszik a ló szimbolikus jelentése: a 马到成功 (mǎ dào chénggōng szó szerint a ló a sikerhez visz) kifejezést olyan esetben használjuk, amikor a munka még alig kezdődött meg de nagyon nagy léptekben halad előre. Kifejezetten a fenti chengyu miatt a kínai gimnáziumi tanulmányokat záró vizsgára, a gaokaóra (高考 gāokǎo) szokás például Ma azaz ló vezetéknevű sofőröket szerződtetni, mert ugye a ló visz a sikerhez.

Ezen felül a ló a tizenkét kínai állatövi jegy egyike is.

A lovak leghíresebb kínai festője, Xu Beihong alkotása, kép forrása

 

Kecske vagy bárány

A kínai 羊 yáng utalhat akár a kecskére (山羊 shānyáng), akár a juhra (绵羊 miányáng), a kettő nem válik el élesen. Mindkettő ugyanúgy az engedelmességet, szelídséget szimbolizálja. Kifejezetten a gyermeki engedelmességet is megjeleníti az állat, mert a bárány letérdel, amikor az anyja szoptatja; a 羊羔跪乳 yánggāo guìrǔ azaz a bárány térdelve szopik kifejezés a szülőtiszteletre (孝 xiào) utal.

A kecske vagy bárány továbbá a kínai zodiákusnak is része.

 

Kép forrása

Nyúl

A nyúl a kínai szimbolikában pozitív fogalmakhoz társul. Gyakran a gyermekáldáshoz kötődik.

Kiejtése (兔 tù) miatt sok pozitív jelentésű szóláshoz, jókívánsághoz is kapcsolódik, például: 前途似锦 qiántú-sìjǐn azaz szó szerint brokáthoz hasonló(an gyönyörű) kilátások, 大展宏图 dàzhǎn-hóngtú nagyszabású vállalkozásba fog stb.

A kínai mitológia fontos szereplője a Jádenyúl (玉兔 Yùtù), aki a legenda szerint a Holdon lakik, ott őrli a halhatatlanság elixírjéhez szükséges növényeket, ezért a nyúl a halhatatlansághoz és a hosszú élethez is kötődik. A nyúl különösen az őszközép ünnep során használt szimbólum.

A nyúl továbbá a kínai zodiákus tizenkét állatának egyike.

Kép forrása

 

Őz

A hagyományos kínai szimbolikában az őzhöz elsősorban pozitív jelentések társulnak. Az őz 鹿 lù kiejtése hasonlít a jószrencsét és hivatalnoki fizetést egyaránt jelentő 禄 lù szóra. Az őz a hivatalnoki vizsgákon való sikert is szimbolizálja, például az 二甲传胪 kifejezésben, amely a hivatalnokvizsgán elért kiemelkedő eredményre utal, itt a 胪 lù kifejezés kiejtése hasonlít az őzre.

 

Majom

A majom a kínai kultúrában az intelligencia, fürge észjárás jelképe, emellett hagyományosan a mulattatás, szórakoztatás kötődik hozzá. A majomhoz kapcsolódó asszociációk legjobban a Nyugati utazás kínai klasszikusban szereplő majomkirály, Sun Wukong 孙悟空 személyében tükröződnek.

Sun Wukong, kép forrása

Ezen felül a majom a nemesi rangokhoz is kötődik, kiejtése (猴 hóu) megegyezik egy nemesi ranggal (侯 hóu), ez sok majomábrázoláson is visszaköszön. A 马上封侯 mǎshàng-fēnghóu kifejezés jelentése: azonnal érkezik a nemesi rang, ezért a lóháton (马上 lovon vagy azonnal) lovagló majom (猴 és 侯 azonos kiejtésű) ábrázolás várható nemesi kinevezésre utal.

A majom továbbá a kínai zodiákus tizenkét állatának egyike is.

A gibbon is elterjedt jelkép a kínai kultúrában. A taoizmusban a gibbon a halhatatlanságot, az arra való törekvést jeleníti meg, ebben a taoizmus szerint a gibbon előrébb jár, mint az ember.

Festményeken gyakran szerepelnek kócsagfészket fosztogató gibbonok. A 三猿得鹭 sānyuán-délù azaz három gibbon kócsagot szerez kifejezésben a három gibbon (三猿) úgy hangzik, mint a hivatalnok vizsga három szintje (三元) a kócsagot szerezni (得鹭) pedig úgy hangzik, mint utat nyerni (得路) azaz átmenni a vizsgán.

Kép forrása

 

Disznó

A hagyományos kínai kultúrában a disznó az otthonhoz kötődik, az otthon írásjegye, a 家 jiā is egy tető alatt fekvő disznót jelenít meg. A disznó továbbá a mezőgazdasághoz is kapcsolódik, így a gazdag aratás, a bőség és jólét jelképe is. Valamint egyike a tizenkét állatövi jegynek.

 

Kép forrása

Hétköznapi állatok – Madarak

A madarak fontos szimbólumoka a kínai kultúrában. A hagyományos kínai festészetben is gyakran feltűnnek, különösen az ún. madár-virág képeken (花鸟画 huāniǎohuà), amely a kínai festészet egyik népszerű zsánere.

A madarak közül ötöt egy csoportba is szoktak rendezni mint az öt konfuciánus kapcsolat szimbólumát. A főnix, a daru, a mandarinkacsa, a sárgarigó (黄莺 huángyīng) és a veréb- vagy billegetőfélék (鹡鸰 jílíng) sorban az uralkodó–alattvaló, apa–fiú, a férj–feleség, a báty–öcs és a barátok közötti kapcsolatot jelképezik.

 

Kakas

A kínai kultúrában a kakas elsősorban a jószerencse jelképe, mivel neve (鸡 jī) haosnló kiejtéssel rendelkezik, mint a jószerencse szó (吉 jí).

A kakas továbbá kifejezetten erényes állatnak számít, hagyományosan az öt erény megtestesítőjének tartják:

“鸡有五德，头戴冠者，文也;足搏距者，武也;敌在前敢斗者，勇也;见食相呼者，仁也;守夜不失时者，信也”

„A kakas rendelkezik az öt erénnyel, fején koronát hord, ez a kulturáltság jele; lábán sarkantyút visel, ez a hadi erény jele; szembenéz az ellenfeleivel, ez a bátorság jele; ha ételt talál, kukorékol társainak, ez az emberség jele; éjszaka virraszt és sosem téveszti el az időt, ez a hitelesség jele.”

A kakas ezen felül a kínai zodiákus állatai között is szerepel.

Kép forrása

 

Mandarinkacsa

A mandarinkacsa a kínai díszítőművészet kedvelt motívuma. Gyakran szerepel festményeken, hímzéseken, porcelánokon a mandarinkacsa páros (鸳鸯 yuānyāng), amely boldogságot és szerelmet jelenít meg. A hitvesi hűség leggyakoribb szimbóluma a kínai kultúrában, ezért népszerű nászajándékokon is. A madár egész életre választ társat és a néphit szerint, ha az egyik meghal, bánatában a másik is elsorvad és a halálba is követi társát. Ha lótuszmaggal együtt ábrázolják a házasoknak kívánnak vele gyermekáldást, ugyanis a lótuszmag a termékenység jelképe. Ugyanakkor ha pillangóval együtt szerepel a mandarinkacsa, akkor már a fiatalkori, viszonzatlan szerelmet jelenti.

Hímzett mandarinkacsa pár és lótusz, kép forrása

 

Daru és gólya

A daru (鹤 hè) és a gólya (鹳 guàn) hasonló szimbolikával rendelkeznek. Ezek a madarak elsősorban a bölcsességet és a hosszú életet jelképezik.

A daru a taoizmusban a halhatatlanság jelképe, a taoista mesterekről úgy tartották, hogy képesek daruvá változni. Illetve elterjedt elképzelés volt, hogy a halhatatlanok (仙人 xiānrén) hátasállata a daru.

A nap felé szálló darvak az ambíció, a felhők között repülő darvak pedig a nemesség jelképei, ez utóbbit ábrázolja a Huizong császár híres festménye is:

A daru kiejtése (鹤 hè) hasonlít a békét jelentő 和 hé és a harmóniát jelentő 合 hé szavak kiejtésére, ezért ezekkel is gyakran hozzák kapcsolatba. A gólya kiejtése (鹳 guàn) pedig a hivatalnok jelentésű 官 guān és a korona jelentésű 冠guān szavakéra hasonlít, így gyakran a hivatal, a rang jelképe a madár.

 

Szarka

Míg nyugaton a tolvaj szarkához negatív képzettársítások fűződnek, a hagyományos kínai szimbolikában a szarka a jóhír hozója, a szerencse jelképe. Ezért kifejezetten nagy szerencse, ha valakinek a háza közelében szarkák fészkelnek.

Szarkák szerepelnek a kínai mitológia egyik legnépszerűbb legendájában, a Szövőlány és a Pásztorfiú történetében, ahol a szarkák képeznek hidat, hogy azon keresztül találkozhassanak a szerelmesek.

A szarka és a szilvavirág együtt a boldogságot szimbolizálja, a 喜上眉梢 xǐshàng-méishāo kifejezés szó szerinti jelentése: szemöldökig ér a boldogság vagyis fürdik a boldogságban, ebben a kifejezésben a 喜 xǐ a boldogság mellett a喜鹊 xǐque azaz szarkára is utal, a szemöldök jelentésű 眉 méi pedig a szilvavirág azaz 梅 méi homonímája. Ha párosával áll a szarka az a hitvesi boldogság jelképe, a 双喜 shuāngxǐ azaz dupla boldogság (vagy egy pár szarka) a házasságra utal.

Kép forrása

 

Hétköznapi állatok – Halak

A hal a kínai kultúrában hagyományos pozitív jelentéssel bír. A hal 鱼 szó kiejtése yú, ami hasonlít a többlet, felesleg (azaz anyagi bőség) jelentésű 余 yú szó kiejtésére. Ezért szokás például ünnepeken, és különösen újévkor, halas fogásokat fogyasztani. Számos jókívánságban is megjelenik a hal, például a legismertebb a 年年有余 nián-nián yǒu yú vagy 连年有余 lián nián yǒu yú azaz évről évre legyen többleted, ezt a jókívánságot gyakran hallal és lótusszal ábrázolják, a hal a többlet homonimája, míg a lótusz (莲 lián) kiejtésében az év (年 nián vagy a sorozatosan jelentésű 连 lián) szóra hasonlít.

 

Ponty

A ponty szimbolikus jelentése elsősorban nevének kiejtéséből fakad, a 鲤鱼 lǐyú első írásjegyének hangzása ugyanis hasonlít mind a profit, haszon jelentésű 利 lì, mind pedig az erő jelentésű 力 lì kiejtésére, így ezeket is szimbolizálja a ponty.

A legenda szerint a Sárga-folyó Sárkány-kapu nevű szakaszán átugró pontyból sárkány lesz, ezt a történetet a 鲤鱼跳龙门lǐyú tiào lóngmén szólás örökíti meg, amelyet átvitt értelemben sikerre, győzelemre használnak, kifejezetten arra, ha valakiből nagyhatalmú hivatalnok lesz.

Ponty ugrik át a Sárkány-kapun, kép forrása

 

Aranyhal

Hagyományosan az aranyhal a gazdagság, a pénz és a jólét jelképe a kínai kultúrában.

Az aranyhalat gyakran ábrázolják lótusszal, ilyenkor a 金玉同贺 jīn yù tónghè kifejezést jeleníti meg. A kifejezés elején álló arany és jáde (金玉 jīn yù) úgy hangzik, mint az aranyhal (金鱼 jīnyú) míg a második rész (同贺 tónghè kb. együttes kívánság, kívánom neked mindkettőt) úgy hangzik, mintha 同荷 (tónghé azaz lótusszal együtt) lenne. Ez a kép a gazdagság iránti vágyat, jókívánságot jeleníti meg. Hasonló kifejezés még a 金玉满堂 jīnyù-mǎntáng azaz legyen tele a házad arannyal és jádéval.

Kép forrása

 

Egyéb állatok

A fentieken kívül egyéb állati szimbólumok is megjelennek a hagyományos kínai kultúrában. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

Csakúgy mint Nugyaton, Kínában is negatív jelentés társul a csúszómászókhoz. Az öt méreg (五毒 wǔdú) öt ártalmasnak tartott lényt foglal magába: a százlábút (蜈蚣 wúgong), a mérgeskígyót (毒蛇 dúshé), a skorpiót (蝎子 xiēzi), a gyíkot (壁虎 bìhǔ) és a varangyot (蟾蜍 chánchú). A hagyományos kínai naptár szerint az ötödik hónap ötödik napja, azaz dupla ötös volt a nyár kezdete, az a nap, amikor a csúszómászók előbújnak, ezért ez a nap kifejezetten veszélyes.

 

Kígyó

A kígyó a kínai zodiákus egyik állata. Általában a bölcsességgel és ravaszsággal szokás összekapcsolni, illetve átalakulást is szimbolizálhat, ahogy a kígyó levedli a bőrét.

A kígyó erősen kapcsolódik a női princípiumhoz, a yin elemhez. A kínai mitológia több legendás alakját, például az első embereket agyagból megformáló Nüwa istennőt is szokás kígyófarokkal ábrázolni. Az egyik legnépszerűbb kínai történet, a fehér kígyó legendája szerint pedig egy kígyó vált emberré, és gyönyörű nő képében házasságot kötött egy férfival, majd az emberálcán átlátó szerzetes egy pagodát helyezett rá, hogy lebilincselje. A férj, miután megtudja az igazságot, sokat vívódik, végül a szerelem erősebb, kígyó volta ellenére is a feleségét választja.

A Fehér kígyó legendája operaelőadás posztere, kép forrása

 

Pillangó

A pillangó a gondtalanság, könnyedség szimbóluma. A kínai festészetben, díszítőművészetben gyakori elem a pillangó és a virág szerelme (蝶恋花 dié liàn huā), amely a fiatal férfi szép nő iránti szerelmét jelképezi.

Gyakori ábrázolás továbbá a pillangó és macska együttes megjelenítése. Ez ismét homofónián alapul ugyanis a kínai 耄耋màodié azaz idős, élemedett kifejezés hangzása hasonló a macska-pillangó (猫蝶 māo dié) hangzásához. Ezek a képek a hosszú élet iránti vágyat és jókívánságot és a békés időskort szimbolizálják.

Számos egyéb kép kiegészítőjeként is használják a pillangót, kiejtése (蝶 dié) úgy hangzik, mint az ismételni, felhalmozni (叠 dié) kifejezésé, ezért általában a képen szereplő egyéb jókívánság fokozására utal.

Lepke-virág szerelem, kép forrása

A pillangó továbbá a taoizmushoz is kötődik. A híres taoista filozófus Zhangzi álmában pillangót látott, és nem tudta vajon ő álmodja-e a pillangót vagy a pillangó Zhuangzit. Szabó Lőrinc verse is erre a történetre utal:

Dsuang Dszi álma 

 

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,

a mester, egy lepkére mutatott.

– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

 

– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,

s a lepke vigan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…

És felébredtem… És most nem tudom, 

 

most nem tudom, – folytatta eltünődve, – 

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? – 

 

Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! – 

Ő mosolygott: – Az álombeli lepke

épp így hitte a maga igazát! – 

 

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán

valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

 

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.

 

Denevér

A kínai szimbolikában a denevér kifejezetten pozitív jelentéssel bír, ugyanis kiejtése (蝙蝠 biānfú) hasonlít a szrencse, boldogság jelentésű 福 (fú) szóra. Ha öt denevér szerepel együtt, az az öt áldásra utal: hosszú élet (长寿 chángshòu), gazdagság (富贵 fùguì), béke és boldogság (安乐 ānlè vagy 康宁 kāngníng egészség és nyugalom), erényszeretet (好德hàodé) és gyermekáldás (子孙众多 zǐsūn zhòngduō vagy 善终 shànzhōng békés halál). Különösen gyakori a denevérábrázolásokat, az öt denevért az bejárt közelébe elhelyezni, ennek is szimbolikus jelentősége van: 五福临门 wǔfú-línmén azaz az öt áldás beállít.

 

Öt denevér, kép forrása

Teknős

A kínai szimbolikában a teknős a stabilitást és hosszú életet szimbolizálja. A mitológiában több teknősfélé lény szerepel, például a hátán a világot tartó 鳌 áo vagy a sztélék talapzataként ismert 赑屃 bìxì, aki a sárkány kilenc fiának egyike is. A négy égtájőr egyikét is teknősként szokás ábrázolni, a sötét harcos (玄武 xuánwǔ) egy kígyóval körülfont teknős, az északi égtájhoz, a télhez és a víz elemhez kapcsolódik.

A teknőspáncélnak kiemelt szerep volt a kínai írás legkorábbi fázisában, ugyanis a legrégibb fennmaradt írásos emlékek a jóslásra használt teknőspáncélokra felvésett szövegek.

A sötét harcos ábrázolása, kép forrása

 

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Növényi szimbólumok a kínai kultúrában

Kis kínai bestiárium

 

祹络岚