A kínai időszámítás

Ma már hozzá vagyunk szokva, hogy legfeljebb a telefonunk képernyőjére kell pillantanunk, és máris tudjuk hány óra van, és milyen dátumot írunk. Ez természetesen nem volt mindig így, a régi idők emberének más módszerrel kellett boldogulnia, ha nyomon akarta követni az idő múlását, amit a különböző kultúrák eltérő módon oldottak meg.

 

A régi kínaiaknak is megvolt a maguk módszere a percek, órák, napok, évek, korszakok számontartására.

 

Tíz égi törzs, tizenkét földi ág

A kínai időszámítás a tíz égi törzs (十天干 shí tiāngān) és tizenkét (十二地枝 shí’èr dìzhī) földi ág rendszerén alapul. A két szám legkisebb közös többszöröse a hatvan, ez egy teljes periódus.

A fenti képen a periódus mind a hatvan eleme látható.

 

Az óra, a nap

A legkézenfekvőbb időegység a nap és az éjszaka váltakozása. A Han-kortól kezdve egy napot tizenkét kétórás periódusra, ún. shizhenre (时辰 shíchen) osztottak. A Tang-kor előtt az első kétórás periódus éjfélkor kezdődött és hajnali két óráig tartott, a Tang-kortól kezdve azonban tizenegy és egy óra között volt. Az „órákat” nem számmal, hanem névvel jelölték, mégpedig a tizenkét földi ág szerint.

A mai, hatvanperces óra tehát kisebb a régi shinél, a mai mandarinban ezért is hívják kis shinek (小时 xiǎoshí).

Az éjszakát geng (更 gēng) nevű időegységekre osztották fel este hét órától hajnali öt óráig, szintén kétórás periódusokban, melyeket sorszámmal jelöltek.

 

mai időszámítás	Tang-kor előtt	egyéb elnevezés	Tang-kor után	Geng
00:00 – 01:00	子时 (zǐshí)	夜半 (yèbàn az éjszaka fele)	子时 (zǐshí)	三更 (sāngēng)
01:00 – 02:00			丑时 (chǒushí)	四更 (sìgēng)
02:00 – 03:00	丑时 (chǒushí)	鸡鸣 (jīmíng  kakasszó)
03:00 – 04:00			寅时 (yínshí)	五更 (wǔgēng)
04:00 – 05:00	寅时 (yínshí)	平旦 (píngdānhajnalhasadás)
05:00 – 06:00			卯时 (mǎoshí)
06:00 – 07:00	卯时 (mǎoshí)	日出 (rìchūnapkelte)
07:00 – 08:00			辰时 (chénshí)
08:00 – 09:00	辰时 (chénshí)	食时 (shíshíevésidő)
09:00 – 10:00			巳时 (sìshí)
10:00 – 11:00	巳时 (sìshí)	隅中 (yúzhōng)
11:00 – 12:00			午时 (wǔshí)
12:00 – 13:00	午时 (wǔshí)	日中 (rìzhōng a nap közepe)
13:00 – 14:00			未时 (wèishí)
14:00 – 15:00	未时 (wèishí)	日昳 (rìdié a nap lenyugvóban)
15:00 – 16:00			申时 (shēnshí)
16:00 – 17:00	申时 (shēnshí)	晡时 (būshí a második étkezés ideje)
17:00 – 18:00			酉时 (yǒushí)
18:00 – 19:00	酉时 (yǒushí)	日入 (rìrù napnyugta)
19:00 – 20:00			戌时 (xūshí)	一更 (yīgēng)
20:00 – 21:00	戌时 (xūshí)	黄昏 (huánghūnalkonyat)
21:00 – 22:00			亥时 (hàishí)	二更 (èrgēng)
22:00 – 23:00	亥时 (hàishí)	人定 (réndìng)
23:00 – 00:00			子时(zǐshí)	三更 (sāngēng)

Ez a kétórás időintervallum viszonylag tág, ezért ezt még kisebb egységekre osztották, ez az ún. ke (刻 kè). A ke nap egy század része (14.4 perc), azaz nagyjából egy negyedórának felel meg – ebben az értelemben használják ma is.

Ezt még tovább lehet osztani fenre (分 fēn 14.4 másodperc) és miaóra (秒 miǎo 144 ezredmásodperc).

 

A hét

A hagyományos kínai időszámításban a xun (旬 xún) volt az, ami a mai hét foglamának nagyjából megfelel. Ez a periódus tíz napból állt, egy hónapbal pedig három xun volt (上旬 shàngxún, 中旬 zhōngxún, 下旬 xiàxún). A hivatalnokok szabadságát is ez alapján adták ki öt- vagy tíznaponta.

 

A hónap

A hagyományos kínai naptár a Hold fázisait veszi alapul, egy holdhónap a két újhold között eltelő időt jelöli (29-30 nap). Egy évben tizenkét hónap van. Ez azonban nem tesz ki egy teljes évet, ezért minden harmadik évben beiktatnak egy extra harmincnapos hónapot a lemaradás behozására.

Az év első hónapja a zhengyue (正月 zhèngyuè) volt, az ezt követőkre számmal hivatkoztak, az utolsó pedig a layue (腊月 làyuè) volt.

 

Az év, a huszonnégy évad

A kínai évet nemcsak hónapokra, hanem évadokra (节气 jiéqì) is szokás felosztani. Ezeket a tizenötnapos évadokat az évszakokat mellett a napéjegyenlőségek és napfordulók jelölik ki.

 

Évad	Magyarul	A mai naptár szerinti kezdőnapja
立春 (lìchūn)	tavasz kezdete	február 3-5
雨水 (yǔshuǐ)	esős évad	február 18-20
惊蛰 (jīngzhé)	rovarok ébredése	március 5-7
春分 (chūnfēn)	tavaszi napéjegyenlőség	március 20-22
清明 (qīngmíng)	verőfény	április 4-6
谷雨 (gǔyǔ)	gabonaeső	április 19-21
立夏 (lìxià)	nyár kezdete	május 5-7
小满 (xiǎomǎn)	teljes gabona	május 20-22
芒种 (mángzhòng)	szem a kalászban	június 5-7
夏至 (xiàzhì)	nyár csúcsa	június 21-22
小暑 (xiǎoshǔ)	kis kánikula	július 6-8
大暑 (dàshǔ)	nagy kánikula	július 22-24
立秋 (lìqiū)	ősz kezdete	augusztus 7-9
处暑 (chǔshǔ)	forróság vége	augusztus 22-24
白露 (báilù)	fehér harmat	szeptember 7-9
秋分 (qiūfēn)	ősz közepe	szeptember 22-24
寒露 (hánlù)	hideg harmat	október 8-9
霜降 (shuāngjiàng)	dérhullás	október 23-24
立冬 (lìdōng)	tél kezdete	november 7-8
小雪 (xiǎoxuě)	kis hó	november 22-23
大雪 (dàxuě)	nagy hó	december 6-8
冬至 (dōngzhì)	tél érkezése	december 21-23
小寒 (xǎohán)	kis fagy	január 5-7
大寒 (dàhán)	nagy fagy	január 20-21

 

A korszak, az állatövi jegyek

A kínai időszámításban a nagyobb korszakokat az uralkodókhoz kötötték – ez egy uralkodó trónra lépésétől haláláig tartó korszak, később pedig egy császár uralkodásán belül több korszak is lehetett. A korszakok neveit (年号 niánhào) az uralkodók választották, és általában valamilyen szerencsés jelentéssel bírt, például: 太平 (tàipíng) nagy béke, 长寿(chángshòu) hosszú élet stb.

A tizenkét állatövi jegy: patkány, ökör, tigris; nyúl sárkány, kígyó; ló, kecske, majom; kakas, kutya, disznó

Az éveket ezen kívül hatvanas periódusba is osztották, csakúgy, mint a napokat, a tíz égi törzs és tizenkét földi ág kombinációjával. Ezalapján a mai naptár szerinti 2021. február 12-től kezdődő év 1961-hez, 1901-hez stb. hasonlóan xinchou év lesz (辛丑 xīnchǒu).

A kínai állatövi jegyeket (生肖 shēngxiào) gyakran hasonlítják a nyugati horoszkóphoz. A kettő közös vonása, hogy tizenkét elemet tartalmaznak, a kínai állatövi jegyek azonban évenként váltják egymást. Az állatövi jegyeket továbbá az öt elemmel is szokás kombinálni, a 2021-es év az arany ökör (金牛 jīnniú) éve lesz.

新年快乐！

 

 

祹络岚