Ma már hozzá vagyunk szokva, hogy legfeljebb a telefonunk képernyőjére kell pillantanunk, és máris tudjuk hány óra van, és milyen dátumot írunk. Ez természetesen nem volt mindig így, a régi idők emberének más módszerrel kellett boldogulnia, ha nyomon akarta követni az idő múlását, amit a különböző kultúrák eltérő módon oldottak meg.
A régi kínaiaknak is megvolt a maguk módszere a percek, órák, napok, évek, korszakok számontartására.
Tíz égi törzs, tizenkét földi ág
A kínai időszámítás a tíz égi törzs (十天干 shí tiāngān) és tizenkét (十二地枝 shí’èr dìzhī) földi ág rendszerén alapul. A két szám legkisebb közös többszöröse a hatvan, ez egy teljes periódus.
A fenti képen a periódus mind a hatvan eleme látható.
Az óra, a nap
A legkézenfekvőbb időegység a nap és az éjszaka váltakozása. A Han-kortól kezdve egy napot tizenkét kétórás periódusra, ún. shizhenre (时辰 shíchen) osztottak. A Tang-kor előtt az első kétórás periódus éjfélkor kezdődött és hajnali két óráig tartott, a Tang-kortól kezdve azonban tizenegy és egy óra között volt. Az „órákat” nem számmal, hanem névvel jelölték, mégpedig a tizenkét földi ág szerint.
A mai, hatvanperces óra tehát kisebb a régi shinél, a mai mandarinban ezért is hívják kis shinek (小时 xiǎoshí).
Az éjszakát geng (更 gēng) nevű időegységekre osztották fel este hét órától hajnali öt óráig, szintén kétórás periódusokban, melyeket sorszámmal jelöltek.
mai időszámítás | Tang-kor előtt | egyéb elnevezés | Tang-kor után | Geng |
00:00 – 01:00 | 子时 (zǐshí) | 夜半 (yèbàn az éjszaka fele) | 子时 (zǐshí) | 三更 (sāngēng) |
01:00 – 02:00 | 丑时 (chǒushí) | 四更 (sìgēng) | ||
02:00 – 03:00 | 丑时 (chǒushí) | 鸡鸣 (jīmíng kakasszó) | ||
03:00 – 04:00 | 寅时 (yínshí) | 五更 (wǔgēng) | ||
04:00 – 05:00 | 寅时 (yínshí) | 平旦 (píngdānhajnalhasadás) | ||
05:00 – 06:00 | 卯时 (mǎoshí) | |||
06:00 – 07:00 | 卯时 (mǎoshí) | 日出 (rìchūnapkelte) | ||
07:00 – 08:00 | 辰时 (chénshí) | |||
08:00 – 09:00 | 辰时 (chénshí) | 食时 (shíshíevésidő) | ||
09:00 – 10:00 | 巳时 (sìshí) | |||
10:00 – 11:00 | 巳时 (sìshí) | 隅中 (yúzhōng) | ||
11:00 – 12:00 | 午时 (wǔshí) | |||
12:00 – 13:00 | 午时 (wǔshí) | 日中 (rìzhōng a nap közepe) | ||
13:00 – 14:00 | 未时 (wèishí) | |||
14:00 – 15:00 | 未时 (wèishí) | 日昳 (rìdié a nap lenyugvóban) | ||
15:00 – 16:00 | 申时 (shēnshí) | |||
16:00 – 17:00 | 申时 (shēnshí) | 晡时 (būshí a második étkezés ideje) | ||
17:00 – 18:00 | 酉时 (yǒushí) | |||
18:00 – 19:00 | 酉时 (yǒushí) | 日入 (rìrù napnyugta) | ||
19:00 – 20:00 | 戌时 (xūshí) | 一更 (yīgēng) | ||
20:00 – 21:00 | 戌时 (xūshí) | 黄昏 (huánghūnalkonyat) | ||
21:00 – 22:00 | 亥时 (hàishí) | 二更 (èrgēng) | ||
22:00 – 23:00 | 亥时 (hàishí) | 人定 (réndìng) | ||
23:00 – 00:00 | 子时(zǐshí) | 三更 (sāngēng) |
Ez a kétórás időintervallum viszonylag tág, ezért ezt még kisebb egységekre osztották, ez az ún. ke (刻 kè). A ke nap egy század része (14.4 perc), azaz nagyjából egy negyedórának felel meg – ebben az értelemben használják ma is.
Ezt még tovább lehet osztani fenre (分 fēn 14.4 másodperc) és miaóra (秒 miǎo 144 ezredmásodperc).
A hét
A hagyományos kínai időszámításban a xun (旬 xún) volt az, ami a mai hét foglamának nagyjából megfelel. Ez a periódus tíz napból állt, egy hónapbal pedig három xun volt (上旬 shàngxún, 中旬 zhōngxún, 下旬 xiàxún). A hivatalnokok szabadságát is ez alapján adták ki öt- vagy tíznaponta.
A hónap
A hagyományos kínai naptár a Hold fázisait veszi alapul, egy holdhónap a két újhold között eltelő időt jelöli (29-30 nap). Egy évben tizenkét hónap van. Ez azonban nem tesz ki egy teljes évet, ezért minden harmadik évben beiktatnak egy extra harmincnapos hónapot a lemaradás behozására.
Az év első hónapja a zhengyue (正月 zhèngyuè) volt, az ezt követőkre számmal hivatkoztak, az utolsó pedig a layue (腊月 làyuè) volt.
Az év, a huszonnégy évad
A kínai évet nemcsak hónapokra, hanem évadokra (节气 jiéqì) is szokás felosztani. Ezeket a tizenötnapos évadokat az évszakokat mellett a napéjegyenlőségek és napfordulók jelölik ki.
Évad | Magyarul | A mai naptár szerinti kezdőnapja |
立春 (lìchūn) | tavasz kezdete | február 3-5 |
雨水 (yǔshuǐ) | esős évad | február 18-20 |
惊蛰 (jīngzhé) | rovarok ébredése | március 5-7 |
春分 (chūnfēn) | tavaszi napéjegyenlőség | március 20-22 |
清明 (qīngmíng) | verőfény | április 4-6 |
谷雨 (gǔyǔ) | gabonaeső | április 19-21 |
立夏 (lìxià) | nyár kezdete | május 5-7 |
小满 (xiǎomǎn) | teljes gabona | május 20-22 |
芒种 (mángzhòng) | szem a kalászban | június 5-7 |
夏至 (xiàzhì) | nyár csúcsa | június 21-22 |
小暑 (xiǎoshǔ) | kis kánikula | július 6-8 |
大暑 (dàshǔ) | nagy kánikula | július 22-24 |
立秋 (lìqiū) | ősz kezdete | augusztus 7-9 |
处暑 (chǔshǔ) | forróság vége | augusztus 22-24 |
白露 (báilù) | fehér harmat | szeptember 7-9 |
秋分 (qiūfēn) | ősz közepe | szeptember 22-24 |
寒露 (hánlù) | hideg harmat | október 8-9 |
霜降 (shuāngjiàng) | dérhullás | október 23-24 |
立冬 (lìdōng) | tél kezdete | november 7-8 |
小雪 (xiǎoxuě) | kis hó | november 22-23 |
大雪 (dàxuě) | nagy hó | december 6-8 |
冬至 (dōngzhì) | tél érkezése | december 21-23 |
小寒 (xǎohán) | kis fagy | január 5-7 |
大寒 (dàhán) | nagy fagy | január 20-21 |
A korszak, az állatövi jegyek
A kínai időszámításban a nagyobb korszakokat az uralkodókhoz kötötték – ez egy uralkodó trónra lépésétől haláláig tartó korszak, később pedig egy császár uralkodásán belül több korszak is lehetett. A korszakok neveit (年号 niánhào) az uralkodók választották, és általában valamilyen szerencsés jelentéssel bírt, például: 太平 (tàipíng) nagy béke, 长寿(chángshòu) hosszú élet stb.
 |
| A tizenkét állatövi jegy: patkány, ökör, tigris; nyúl sárkány, kígyó; ló, kecske, majom; kakas, kutya, disznó |
Az éveket ezen kívül hatvanas periódusba is osztották, csakúgy, mint a napokat, a tíz égi törzs és tizenkét földi ág kombinációjával. Ezalapján a mai naptár szerinti 2021. február 12-től kezdődő év 1961-hez, 1901-hez stb. hasonlóan xinchou év lesz (辛丑 xīnchǒu).
A kínai állatövi jegyeket (生肖 shēngxiào) gyakran hasonlítják a nyugati horoszkóphoz. A kettő közös vonása, hogy tizenkét elemet tartalmaznak, a kínai állatövi jegyek azonban évenként váltják egymást. Az állatövi jegyeket továbbá az öt elemmel is szokás kombinálni, a 2021-es év az arany ökör (金牛 jīnniú) éve lesz.
新年快乐！
祹络岚