A régi Kínában az emberek közötti kapcsolatokat és a morális értékrendet erősen befolyásolták a konfuciánus nézetek. Konfuciusz tanai alapján az Égalattiban szigorú rendnek kell uralkodnia, így a konfuciánus klasszikusok összefoglalták, hogy mely erényekhez kell magát tartania a konfuciánus emberideálnak, a nemesembernek, és hogyan viselkedjen embertársaival.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a konfuciánus társadalmon belüli kapcsolatokat és azokat meghatározó erényeket.
 |
| Kép forrása |
Az emberi kapcsolatok fajtái
A konfuciánus klasszikusok az emberek közötti kapcsolatokat öt kategóriára (五伦 wǔlún) osztják. Ez az öt kategória lefedi a társadalmon belül legmeghatározóbb viszonyokat, valamint a klasszikusok megadják a kapcsolat fajtájához legmegfelelőbb viselkedési vezérelvet is.
Az első az uralkodó és alattvaló viszonya (君臣 jūn chén). Ezt a kapcsolatot az igazságosság, tisztesség (义 yì) kell, hogy meghatározza. Az uralkodó részéről ez az alattvalóval szembeni emberségességet (仁 rén) takarja. Az alattvaló pedig hűséggel (忠 zhōng) tartozik az uralkodónak.
A második kapcsolattípus az apa–fiú kapcsolat (父子 fù zǐ). A szülő–gyermek kapcsolatot a rokonsági kapocs határozza meg (亲 qīn). Ez a szülő részéről a szülői szeretetben (慈 cí), a gyermek részéről pedig a szülőtisztelet, gyermeki engedelmesség (孝 xiào) erényében nyilvánul meg.
A harmadik kapcsolattípus a férj és feleség (夫妇 fū fù) kapcsolata, a konfuciánus írások szerint a férfi és a nő feladata, hatásköre különbözik (别 bié). A hagyományos társadalomban a férfi a házon kívüli ügyekért felel, a nő pedig a házi ügyekért.
Az idősebb és ifjabb (长幼 zhǎng yòu) vagy báty és öcs (兄弟 xiōng dì) kapcsolatát az idősebbnek kijáró tisztelet, a születési sorrend (序 xù) határozza meg. Az idősebb elnéző (宽 kuān) és barátságos (友 yǒu) a fiatalabbal, a fiatalabb toleráns (忍 rěn) és tiszteletteljes (恭 gōng) az idősebbel szemben.
Az ötödik kapcsolattípus pedig a barátok (朋友 péngyou) közötti kapcsolat. Ennek vezérlő elve a bizalom (信 xìn).
 |
| Kép forrása |
A három engedelmesség
A konfuciánus társadalomban kifejezetten nőkre vonatkozó morális tanítást fogalmaz meg a három engedelmesség és négy erény (三从四德 sāncóng sìdé). Ebből az első csoport, a három engedelmesség szabta meg a nő viselkedését életének különböző szakaszaiban, különböző kapcsolattípusokban.
A három engedelmesség szerint amíg a nő családjával él, addig apjának engedelmeskedik, házassága alatt férje akaratát követi, annak halála után pedig fiának tartozik engedelmességgel.
 |
| Kép forrása |
A konfuciánus erények
A konfuciánus értékrend nyolc erkölcsi alapelvet fogalmaz meg, ez a nyolc erény (八德 bādé).
Az egyik legfontosabb erény a szülőtisztelet erénye (孝 xiào). Az egyik híres konfuciánus klasszikus, A szülőtisztelet könyve (孝经 Xiàojīng) ennek az erénynek a mibenlétét és gyakorlati megvalósítását tárgyalja. A Beszélgetések és mondások szerint a mester többek között ezt mondta erről az erényről:
„Manapság úgy vélik, hogy a fiúi szeretet csupán a szülők ellátása. Pedig a legszükségesebbekkel még a kutyákat és lovakat is ellátják. Ha hiányzik a kellő tisztelet, van-e akkor különbség a kettő között?”
Szintén fontos erény a testvériesség (悌 tì). A szülőtisztelet és a testvériesség együtt alkotja a Beszélgetések és mondásokban sok helyen szereplő emberséget (仁 rén).
„Márpedig a szülők tisztelete és a testvériesség az emberség alapja.”
A hűség (忠 zhōng) szintén a nyolc erény egyike. Ez a feljebbvaló iránti hűséges magatartást jelenti.
„Mesterünknek ez az alapelve: legyünk hűségesek feljebbvalóinkhoz s igazságosak másokhoz; és semmi több.”
 |
| Kép forrása |
A nyolc erény további része a bizalom vagy hitel (信 xìn) erénye. Ez az erény jelenti egyfelől a másik iránti bizalmat és őszinteséget, illetve az ember saját hitelének, szavahihetőségének, becsületének megőrzését is.
„Én naponta három szempontból vizsgálom meg önmagamat. Hogy vajon mások szolgálatában igyekezvén hűséges voltam-e, hogy vajon a barátaimmal való kapcsolatomban őszinte voltam-e, és hogy a hagyományt, amelyet tanultam, vajon alkalmaztam-e?”
A Beszélgetések és mondások számos helyen szól a szertartásokról, rítusokról (礼 lǐ). Az ehhez kapcsolódó erény a rítusok tisztelete (礼), tágabb értelemben a jómodor, az udvariasság, a megfelelő viselkedés.
„A nemes ember kiterjedt tudást szerez a könyvekből, viselkedését pedig a szertartásokhoz igazítja; így lesz képes rá, hogy sose térjen le a helyes útról.”
A szertartások tiszteletben tartása más erényekkel is összekapcsolódik, például a szülőtisztelettel:
„Életükben szolgáld szüleidet a szertartások szerint, halálukban temesd el őket a szertartások szerint és áldozz nekik a szertartások szerint.”
Illetve a jó kormányzás egyik fontos eleme is a szertartások helyes alkalmazása:
„Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz.”
„A fejedelem alattvalóit a szertartásokkal foglalkoztassa, az alattvaló pedig fejedelmét hűséggel szolgálja.”
 |
| Kép forrása |
A nyolc erény egyike az igazságosság erénye (义 yì) is. Az igazságosság erénye a magában foglalja a másokkal szembeni becsületes magatartást, az elfogulatlanságot, a mértékeletességet, ez az erény továbbá az elvontabb erények gyakorlati alkalmazása is.
„Az égalatti kormányzásában a nemes ember semmit sem helyesel és semmit sem tagad meg oktalanul; mindig az igazságosság a mértéke.”
„Mindennél többre becsülni a hűséget és szavahihetőséget, s mindig igazságosan cselekedni: ez az erény magasra emelése.”
A becsületesség (廉 lián) szintén a nyolc erény közé tartozik. Ez az erény a morális tisztaságot, a tisztességes, erkölcsös viselkedést, egyenességet, önfegyelmet takarja.
Végezetül, a 耻 (chǐ) erénye azt takarja, hogy a nemesember a helytelen, erkölcstelen viselkedést szégyenletesnek tartaj, és elveti magától.
„Hogy a szavahihetőség megközelítse az igazságosságot, szavainkat tettekre kell váltani. Hogy a tisztelettudás megközelítse a szertartások szerint valót, távol kell tartanunk minden szégyenletest és becstelent.”
 |
| Kép forrása |
Női erények
A nők négy erénye (四德 sìdé) az illő, társadalom által elvárt viselkedést kodifikálja. A négy erényt a Zhou szertartásai (周礼 Zhōulǐ) c. klasszikus írja le, amely az ezeket erényeket az udvarhölgyekhez köti. Kína legkorábbi történetírónője, a Keleti Han-korban élt Ban Zhao (班昭 Bān Zhāo i.sz. 45/49–120) Intések nőknek (女诫 Nǚjiè) c. művében pedig bővebben is kifejti, hogy mit kell érteni a négy erény alatt.
妇德，不必才明绝异也
Az első erény a női erény (妇德 fùdé) Ban Zhao szerint azt hangsúlyozza, hogy a nőnek nem kell tehetségével, kiválóságával kitűnnie mások közül, azaz ez a szerénység erénye.
妇言，不必辩口利辞也
A második erény a női beszéd (妇言 fùyán), Ban Zhao értelmezésében a nőnek sem vitatkoznia, sem éles szavakat használnia nem szükséges.
妇容，不必颜色美丽也
A harmadik erény a női megjelenés vagy női viselkedés (妇容 fùróng). Ban Zhao ezt úgy értelmezi, hogy a nőnek nem díszes megjelenés, szép külső.
妇功，不必工巧过人也
A negyedik erény a női munka vagy női érdem (妇功 fùgōng). Ban Zhao írásában: a nőnek nem kell másokat meghaladnia munkájában, nem kell másoknál ügyesebbnek lennie.
 |
| Kép forrása |
A fentiekben megismerhettük a konfuciánus társadalom alapvető erényeit, és a társadalom tagjaitól elvárt ideális viselkedést. Ezek az erények nem önmagukban állnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az erények gyakorlása nemcsak a nemesember önmagáért való tevékenysége, hanem a társas kapcsolatokra, és így az egész társadalomra is kihat.
„A mester mondotta: "Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál."”
Felhasznált források:
Beszélgetések és mondások, Tőkei Ferenc ford.
祹络岚