A kínai kultúrában kiemelt szerep jut a különböző növényeknek, és különösen a virágoknak: ott látjuk ezeket a hagyományos kínai festményeken, hímzésként a ruhákon, és az irodalomban – különösen a költészetben – is gyakran találkozunk növényekkel.
A növényvilág önmagában is szép, azonban a növények nemcsak érzékeinkre hatnak formájukkal, színükkel és esetleg illatukkal, hanem a legtöbb esetben mélyebb, szimbolikus jelentésük is van. Az alábbiakban a kínai kultúrában gyakran előforduló, jelképes jelentéssel rendelkező növényeket vesszük sorra.
 |
| A tél három barátja |
A négy nemesember
A kínai kultúra a négy nemesemberként (四君子 sì jūnzǐ) tartja számon a következő növényeket: a szilvavirágot, az orchideát, a bambuszt és a krizantémot. Ez a négy növény különösen kedvelt témája az írástudó festészetnek. „Nemesember” elnevezésüket onnan kapták, hogy mindegyiküket a konfuciánus emberideálhoz illő nemesembernek tartják, azaz valamilyen erénnyel rendelkeznek.
A szilvavirág
A vörös szilvavirág (梅花 méihuā) különlegessége, hogy a virágok közül legkorábban bontja ki szirmait, sokszor már olyankor, mikor még vastag hótakaró fed mindent. Az élénkpiros szilvavirág és a vakítóan fehér hó kontrasztja kedvelt téma mind a festészetben, mind a költészetben. A szilvavirág a nemesembernek azt a tulajdonságát jeleníti meg, hogy nem enged az erőszaknak, keményen ellenáll a sors kegyetlenségének.
 |
| Kép forrása |
Az orchidea
A finom orchidea (兰花 lánhuā) sokszor magányosan nő eldugott völgyekben, zugokban. Visszahúzódó természetével a nemesember szerénységére utal, aki a világtól elvonul, nem csábítja hírnév, siker és világi hívságok.
Az orchidea gondozás különös gondot igényel, ezért gyakran írástudók kedvelt szabadidős tevékenysége az orchideanevelés.
A bambusz
A dísztelen, egyszerű bambusz (翠竹 cuìzhú) a nemesember közvetlenségét jeleníti meg. Egyenesen égnek törő, meg nem hajló szára a nemesember becsületességét, tisztességét szimbolizálja.
A bambusz sokszor szerepel üdvözlőlapokon is, hiszen kiejtése homofón a kívánni (祝 zhù) jelentésű szóval. Ha a bambusz szilvaág mellett áll, akkor férj és feleség kapcsolatát szimbolizálja.
 |
| Kép forrása |
A krizantém
A pompás krizantém (菊花 júhuā) ősszel virágzik, keményen állja a hideg esőt és a deret, élénk színeivel pedig elkápráztatja csodálóit. A nemesember is így kell, hogy viselkedjen a külvilággal: könnyedén veszi a dolgokat, és ragad rá a világ romlottsága.
A krizantém hagyományosan Tao Yuanming virága, a költő ugyanis számos verset szentelt neki, különösen nagyra értékelte a virághoz kötődő szimbolikus jelentéseket.
A krizantém továbbá szorosan kapcsolódik a dupla kilences (重阳 chóngyáng) ünnepéhez is. Az ünnepet a kilencedik holdhónap kilencedik napján tartják, éppen amikor a krizantém teljes pompájában virul. Az ünnep szokásai közé a hegyi kirándulások mellett a krizantémvirágok csodálása és krizantémbor vagy -tea fogyasztása is hozzátartozik.
 |
| Kép forrása |
A tél három barátja
A négy nemesember közül kettő, a szilvavirág és a bambusz, egyben a tél három barátja (岁寒三友 suìhán sānyǒu) csoportosításba is beletartozik. A harmadik növény pedig a fenyő. Talán nem nehéz kitalálni, hogy azért kapták a tél három barátja nevet, mert télállóak; a bambusz és a fenyő örökzöldek, levelüket télen sem hullatják le, a szilvavirág pedig télen nyílik.
A fenyő
Az állhatatos fenyő (松树 sōngshù) egyenes törzsével, örökzöld leveleivel a megingathatatlan szilárdság, állhatatosság szimbóluma, ugyanakkor a világtól visszavonult tudós, valamint a hosszú élet jelképe is.
A négy évszak virágai
A fent már említett orchidea, lótusz, krizantém és szilvavirág egyben a négy évszak virágaiként (四季名花 sìjì mínghuā) is ismertek. Az orchidea a tavasz, a lótusz a nyár, a krizantém az ősz, a szilvavirág pedig a tél jelképe.
A lótusz
A sötét víztükrön ragyogó lótuszt (莲花 liánhuā vagy 荷花 héhuā) szintén gyakran hozzák kapcsolatba a nemes jellemmel. A lótusz gyökere az iszapban, sárban fekszik, virága azonban messze kinyúlik ebből, és a víz felszínén ragyog tiszta fehér színével. Ezért a lótusz sokszor e nehéz sorsú, szegény környezetből feltörekedett ember, illetve a korrupt rendszerben tisztességesnek megmaradó hivatalnok jelképe.
A lótuszt gyakran kötik a szerelemhez is, hiszen hangzása hasonlít a 恋 (liàn szerelem) szóra.
 |
| Kép forrása |
Egyéb virágok
Bazsarózsa
A bazsarózsa vagy pünkösdi rózsa (牡丹 mǔdan) a virágok királyaként is ismert a kínai kultúrában, hiszen dús, élénk színű szirmai a gazdagságot és boldogságot szimbolizálják.
A bazsarózsát büszkeségéért is nagyra értékelik. Kína egyetlen császárnője, a Tang-dinasztiát (618-907) megszakító Wu Zetian egy fagyos téli napon a virágkoskertjében sétált. Azonban nem volt ínyére, hogy mindenhol elfagyott kórókat lát, így megparancsolta, hogy másnapra legyen tele a kert friss virággal. A parancsot meghalló virágok félelmükben másnapra minden erejüket összeszedve levelet hajtottak és szirmot bontottak. Az elégedetten gyönyörködő császárnő azonban észrevette, hogy egy növény továbbra is kopott téli színeiben áll – a büszke bazsarózsa szembeszegült az uralkodónő parancsával. A feldühödött despota xi’ani palotájából Luoyang városába száműzte a makacs virágot, amely száműzetése helyére érkezve tüstént pompás virágot hajtott. A felbőszült Wu Zetian ekkor már a virág elpusztítására törekedett: elrendelte, hogy égessék el. A lángnyelvek között szenvedő virág azonban kálváriája során mindvégig megőrizte méltóságát és pompáját. Később Luoyang város jelképes virágává választotta a bazsarózsát.
 |
| Kép forrása |
Osmanthus
Az osmanthus (桂花 guìhuā) leginkább finom, édes illatáról ismert. Egy mitikus történet is kapcsolódik a bódító illatosfaként is ismert osmanthushoz. A legenda szerint a Holdon egy ötszáz zhang magas (kb. 1666m) osmanthus fa nő, amely minden vágás után azonnal visszanöveszti ágait. A mitológia szerint a kínai Sziszüphosz, Wu Gang (吴刚 Wú Gāng) a taót tanulva nem tartotta be a szabályokat, ezért büntetésből feladata a fa kivágása, ő azonban soha nem ér a feladat végére. Minden évben van azonban egyetlen nap, amikor Wu Gang megpihenhet, a nyolcadik holdhónap tizenötödik napját, az őszközép ünnepét ő is megülheti.
 |
| Kép forrása |
Gyümölcsök
A három szerencsehozó
A három szerencsehozó gyümölcs (三多 sānduō azaz három sok: 多福多寿多男子 jószerencse, hosszú élet, sok fiúgyermek) a buddha keze, a barack és a gránátalma.
A buddha keze
A buddha keze (佛手 fóshǒu) nevét alakjáról kapta, szerencsés jelentését pedig hangzása miatt (副 fú szerencse).
A barack
A barack (桃子 táozi vagy más néven 寿桃 shòutáo) szintén hangzása révén vált a hosszú élet (寿 shòu) jelképévé. Taoista legendák szerint a halhatatlanság barackjai a Nyugati anyakirálynő (西王母 Xīwángmǔ) kertjében nő, és háromezer év kell neki, mire beérik. A Nyugati utazásban szereplő majomkirály, Sun Wukong is úgy nyeri el a halhatatlanságot, hogy engedély nélkül megdézsmálja a kert barackjait. Egy másik taoista történet szerint létezik egy félreeső, elzárt hely, amely kívül esik a világon – a tökéletes boldogság földje. Az őszibarackvirág forrás mögötti utópikus világában a zűrzavaros külvilággal ellentétben mindenki boldogan él.
 |
| Kép forrása |
A gránátalma
A gránátalma (石榴 shíliú) formája miatt, ugyanis az egy gyümölcsben lévő számtalan apró magot a bőséges gyermekáldással hozták kapcsolatba.
Jujuba
A jujuba vagy kínai datolya (枣 zǎo) kedvelt finomság. Mivel kiejtése megegyezik a korán (枣 zǎo) jelentésű szóval, ezért sokszor szerepel festményeken ebben a jelentésben.
Licsi
A licsi (荔枝 lìzhī) jellegzetes dél-kínai gyümölcs. Az ízletes gyümölcsöt gyakran kötik a kínai történelem egyik legnagyobb szépsége, Yang Yuhuan vagy Yang guifei (杨贵妃 Yáng guìfēi) nevéhez. Xuanzong (玄宗 Xuánzōng) császár ágyasa mindennél jobban szerette a licsit, de annak termőterülete messze esett a fővárostól, Chang’antól. A császár azonban különösen kedvelte ágyasát, ezért gyors lovas futárokkal hozatta számára a messze termő finomságot. A kedvencére váró ágyast örökíti meg Du Mu (杜牧 Dù Mù) verse:
长安回望绣成堆，山顶千门次第开。
一骑红尘妃子笑，无人知是荔枝来。
Chang’annak háttal elterülő hegyek,
Ezerajtajú palota a bércen mered.
Vörös porfelhőt követ ágyas mosolya,
Nem tudja senki, készül a licsilakoma.
A licsi és a jujuba együttesen az örömszülők azon óhaját fejezik ki az ifjú párral szemben, hogy azok minél hamarabb szüljenek (fiú)gyermeket: 早立子 (zǎo lì zǐ), ami majdnem úgy hangzik, mint a jujuba és licsi:枣荔枝 (zǎo lìzhī). Ez a szerencsekívánat más formában is létezik: 早生贵子 (zǎo shēng guì zǐ), ilyenkor a jujuba mellett földimogyoró (花生huāshēng), iletve longan vagy sárkányszemgyümölcs (桂圆 guìyuán) és lótuszmag (莲子 liánzǐ) is szerepel.
 |
| Kép forrása |
Kapcsolódó bejegyzések:
Állatszimbólumok a hagyományos kínai kultúrában
Felhasznált források:
Tokaji Zsolt: Kínai jelképtár, Szukits, 2002
祹络岚