Kínai nevezetességekhez ellátogatva az egyik legszembeötlőbb látvány a történelmi vagy fantasztikus hanfuban pózoló turisták csoportja és az őket fotózó profik. Kínai kisebb-nagyobb történelmi nevezetességei közelében egyre több fotósüzletet vetekedik a szuveníresekkel és street food standokkal a látogatók figyelméért és pénztárcájáért.
 |
| Turisztikai fotózás a qinghai pusztán, forrás: Xiaohongshu |
A turisztikai fotózás jelensége
Kína-szerte nagy népszerűségnek örvendenek a komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai fotós stúdiók. Ezek elsősorban a hely szelleméhez illő komplett öltözeteket, frizura- és sminkszolgáltatást kínálnak, majd a felöltöztetett vendéget a fotós (sőt, esetleg még egy világítástechnikai szakember is) elkíséri a leglátványosabb helyekre, ahol profi felvételeket készít. A turisták ilyen módon egy rövid időre a múlt részesének érezhetik magukat, ezt pedig a képeken keresztül a közösségi média platformokon ismerőseikkel és követőikkel is megoszthatják.
 |
| Egy fotóstúdió toplistája a legnépszerűbb öltözetekről, forrás: Xiaohongshu |
Az úti fotózás az elmúlt években egyre népszerűbb lett, gyakorlatilag alig van olyan történelmi nevezetesség Kínában, ahol ne találna az utazó fotóstúdiót. A legnépszerűbb látványosságoknál előfordul, hogy a bejárathoz vezető utcákon majdhogynem csak fotóstúdiókat látni. Gyakran előfordul az is, hogy a nézelődő turistát portfólióval a kézben közelítik meg a fotóstúdiók dolgozói, hogy a szolgáltatásaikat ajánlják.
 |
| Népszerű úti fotós helyszín a shenyangi palota vörös fala, sorban állnak a fotósok és a modellek, forrás: Xiaohongshu |
A fotózás menete
A fotószolgáltatások leggyakoribb formája a fotós által választott helyen készült, néhány képből álló fotósorozat, de a fotósok gyakran azt is vállalják, hogy végigkísérik a turistát a teljes látogatás során, így változatosabb képeket készíthetnek. Az utóbbi természetesen drágább – bár a különféle szolgáltatásokat (ruhabérlés, fodrász, sminkes stb.) komplex csomagban kínáló stúdiók árai így sem a legolcsóbbak, egy hűtőmágnesnél vagy egyéb szuvenírnél lényegesen drágábbak, bár az igaz, hogy különlegesebb élményt is nyújtanak.
 |
| A színfalak mögött készül a frizura és a smink |
A fotózás ára országrészenként és stúdiónként nagyon eltérő lehet, de átlagosan többszáz jüanes tételről beszélünk (kb. 15–50 000 Ft). A legalacsonyabb ár körülbelül 200 jüan környékén mozog (kb. 10 000 Ft), felső határ pedig gyakorlatilag nem létezik. Sok üzlet viszont a fotózás mellett kínál csak ruhabérlési, illetve ruhabérlés + frizura és smink szolgáltatást is, ezek lényegesen olcsóbbak, akár már 50–150 jüan körül (kb. 2500–8000 Ft) is igénybevehetők.
 |
| Árlista egy fotóstúdióban, felül a ruha és smink ára, alul a fotócsomagoké, forrás: Xiaohongshu |
A fotózáshoz nem kell időpontot foglalni, a turista egyszerűen besétál az üzletbe, kiválasztja a számára szimpatikus öltözetet, majd a sminkes és fodrász elé kerül. Ezután a fotóssal együtt elsétálnak a helyszínre (ezért is fontos, hogy a turisztikai látványossághoz minél közelebb legyen az üzlet), ahol a fotós a modell instruálásával elkészíti a képeket. A konkrét fotózás után retusálás következik, majd ezután jutnak el a képek digitális formában, posztolásra készen az ügyfélhez (legtöbbször WeChaten keresztül).
 |
| Lovas fotózás Belső-Mongóliában, kép forrása: Xiaohongshu |
Turizmus és hanfu
A modern hanfu mozgalom a 2000-es évek elején jelent meg, azóta szubkultúrából a tömegkultúra részévé nőtte ki magát Kínán belül, valamint nemzetközileg is egyre ismertebb és elismertebb. A hanfu hazai és globális terjedéséhez nagyban hozzájárulnak a közösségi média platformok, ezek közül is kínai fejlesztésűek (Douyin, Xiaohongshu), amelyek különösen az utóbbi néhány évben világszerte egyre ismertebbek. A hanfu mozgalom szorosan kötődik az online térhez, az internetes platformok pedig elősegítik a hanfura specializálódó fotósok és stúdiók fellendülését.
 |
| Shanghai témák, forrás: Xiaohongshu |
Ugyanakkor a hanfu és a turisztikai fotózás összefonódása viszonylag új jelenség. Bár az előző évtizedben már megjelentek a történelmi látványosságok és turisztikai úticélok környékén a hanfu fotós szolgáltatást nyújtó stúdiók, ugyanakkor a koronavírus-járvány vége és a turizmus újraindulása adott igazán nagy löketet az iparágnak, amely mára már érett területnek tekinthető.
 |
| Ebben a hohhoti üzletben kiskecskék is bérelhetők a ruhák mellé |
Helyek és hanfuk
A fentiekből látszik, hogy elsősorban a népszerű turisztikai célok környékén működnek a turisztikai fotóstúdiók. A turisták a hely és a kor szelleméhez illő ruhában kicsit átélhetik milyen volt az adott kor körülményei között élni. beleképzelhetik magukat a korabeli elit életébe.
 |
| Egy fotóstúdió tematikus öltözetei, többek között olyan szettekkel mint "országiontó szépség", "a nyugati területek hercegnője", "külföldön tanult kisasszony", forrás: Xiaohongshu |
Mivel a turisztikai fotózás piaca többéves gyakorlatra tekint vissza, és a messziről érkező turisták az adott helyre leginkább jellemző stílust akarják felvenni, ezért az egyes helyszínek elkezdtek specializálódni, és kifejezetten a helyi jellegzetességekre összpontosítani. A fotóstúdiók az adott hely történelmének leggazdagabb, legemlékezetesebb időszakát választják, vagy valamilyen egyéb kulturális jellegzetességet emelnek ki, amely már turisztikai célpontoktól eltérővé, egyedivé teszi a képek stílusát. Ez a specializálódás egyészen nagy méreteket ölt a kínai közösségi média platformokon, és olyannyira magas fokra fejlődik, hogy már szinte a végletekig leegyszerűsíti az adott város, terület, látványosság hosszú múltját és gazdag kultúráját. A Xiaohongshún például országos listák keringenek, hogy melyik városban milyen fotót kell készíteni, és olyan pontosan megfogalmazott, konkrét helyhez kötött szerepeket írnak elő, mint pl. apszara (égi táncosok és énekesek a hinduizmusban és buddhizmusban, fotótémaként Dunhuangra jellemző), a puszták hercegnője (Belső-Mongólia), illetve maguk a stúdiók is hangzatos névvel látják el a kínált szetteket, pl. rókatündér, országrontó szépség, istennő stb.
 |
| Fotóstúdió Belső-Mongóliában hagyományos mongol öltözetekkel a középpontban |
A turisztikai hanfu gyakran az adott hely egy korszakát jeleníti meg, olyan időszakot, amely a város vagy térség történelmében különösen fontos volt, és amiről gyakran a hely épített öröksége is tanúskodik. Ilyen például a Tang-kori viselet Xi’anban és Luoyangban, mindkettő a Tang-dinasztia (618–907) fővárosa volt; vagy a hadakozó fejedelmségek korának (i. e. 476–221) viselete Handanban, amely ebben az időszakban a Zhao királyság fővárosa volt. Harbin akkor vált metropolisszá, mikor az orosz hatás a legerősebb volt így nem meglepő, hogy a legnépszerűbb úti fotós téma az orosz hercegnő (gyakran klasszikus lolita stílussal párosítva). Kisebb mértékben ugyan, de Shanghaiban szintén jelen van ez a modell, itt leginkább a qipao fotózás népszerű, ugyanis a város fellendülése a huszadik század elejéhez kötődik, amelynek tipikus viselete a qipao.
 |
| Shanghaiban a qipao a legnépszerűbb, forrás: Xiaohongshu |
Jellemző továbbá, hogy a helyi nemzeti kisebbségek öltözeteit használják fel a stúdiók, pl. Guizhouban és Yunnanban a miao (苗), a dai (傣) és az yi (彝) nemzetiség, Tibetben a tibeti, Xinjiangban az ujgur, Belső-Mongóliában a mongol nemzetiség öltözeteit vehetik fel a turisták egy-két kép erejéig.
Egyedi témák is megjelennek bizonyos úticélokon. Népszerű és tipikusan kínai jelenség a vörös turizmus (红色旅游), a kommunista történelemhez fűződő jelentős helyszínek felkeresése.
 |
| A fiatalok körében is népszerű a vörös turizmus és ezzel együtt a vörös turisztikai fotózás, forrás: Xiaohongshu |
Ilyen helyszín például Yan’an a nagy menetelés végpontja, a KKP szellemi hazája, vagy azok a vidéki helyszínek, ahova a kulturális forradalom alatt a városi fiatalokat küldték, hogy a parasztok átneveljék őket. Ezeken a helyszíneken népszerű úti fotózási témák a vörös történelemhez kapcsolódnak, legnépszerűbb az 1950-es, 1960-as és 1970-es évek viseletei, elsősorban a katonai egyenruhák.
 |
| Az 1960-as éveket és kulturális forradalmat idézi a katonai ruhás kép, forrás: Xiaohongshu |
Megjelennek ezen felül kifejezetten egyedi fotótémák is, amelyek a hely jellegzetességére kreatívan építenek, hogy még több látogatót csalogassanak. Jó példa erre az Wulanhada Vulkán Park, egy Belső-Mongóliában lévő természeti park, amely vulkáncsoportjáról, és azon belül is különösen a marsi tájakat idéző 6-os számú vulkánról híres. Itt a marsi környezetet kihasználva űrhajósruhákat lehet bérelni egy-egy fotó erejéig.
 |
| Asztronauták az Wulanhada 6-os vulkánjánál |
Történelmi hűség, eredetiség és fantáziavilág
A turisztikai fotók óriási műfaji és stílusbeli változatosságot fednek le, csakúgy mint ahogy a hanfu mozgalom is egy komplex, összetett fogalom. Tág értelemben a hanfu nagyon tág térbeli is időbeli határokkal rendelkezik (magában foglalja a mai és történelmi Kína területét), több etnikumot lefed (a han többségi nemzetiség mellett a nemzeti kisebbségeket), sőt, előfordul, hogy a valós, történelmi alapú viseletek mellett az ezek által inspirált, de a valóságban nem létező öltözeteket (wuxia, xianxia) is a hanfu kategóriába sorolják. Hasonlóan a hanfu koncepciójának komplexitásához, a turisztikai fotózásban is megjelenik mindenféle han és nem-han, többé-kevésbé történelmileg hű, sőt, egészen a fantázia szülte viseletek is.
 |
| Egy sminkes reklámozza legnépszerűbb turisztikai fotós munkáit, forrás: Xiaohongshu |
A fentiekből látszik, hogy a turisztikai úticélok saját, az adott helyhez illeszkedő imidzs kiépítésére törekednek, az adott úticél történelmi, kulturális sajátosságait igyekeznek kiemelni más úticélokkal szemben, és ez tükröződik a viseletekben is – ez lehet egy történelmi korszak (pl. 20. század eleje és a qipao Shanghaiban), egy nemzeti kisebbség (pl. miao viseletek Guizhou-ban), sőt akár egy vallásos koncepció (apszara Dunhuangban) vagy egy mitológiában, fantáziában gyökerező jelenség (hableány Sanyában).
 |
| Datongban készült a Tang-dinasztiát idéző kép, amelyet a turista "útmutató bódhiszattva" címmel látott el, forrás: Xiaohongshu |
A turisztikai fotós stúdiók kínálatának minősége nagyban eltér, ugyanakkor általában jellemző, hogy a legszínesebb, legfeltűnőbb darabok a legnépszerűbbek, míg a történelmi hűség háttérbe szorul. A legnépszerűbbek a díszes, pasztellszíneket tartalmazó, fantáziadús viseletek, amelyek a történelmi hűségtől egyre távolabb esnek, gyakran a hanfu kategóriájába is nehezen, sőt egyáltalán nem illeszkednek (pl. nyugati stílusú hableány). Ugyanakkor a közösségi médián posztolt képek tanúsága szerint így is látványos képek születnek, illetve ami még ennél is fontosabb, a közösségi média felületeken nincs negatív diskurzus a kevésbé történelmileg hiteles hanfu fotók körül.
 |
| Saját úti képeit osztja meg egy Xiaohongshu-felhasználó, forrás: Xiaohongshu |
A hanfu mozgalom történetében és a közösségben a mai napig van egy réteg, akik kirekesztő módon tekintenek a mozgalom nem teljesen történelmileg hiteles viseleteket kedvelő résztvevőire. Habár a hanfu mozgalom egy jelentős része általában nem tekint hanfuként a turisztikai fotózások viseleteire, sokkal inkább jelmeznek tekinti ezeket, mégis, a közösségi médián megosztott képek alatt nem találunk negatív megjegyzéseket, nincsenek kiközösítő jellegű posztok a turisztikai fotózás ellen (sőt!). A hanfu mozgalom résztvevőinek turisztikai fotózásról született posztjai sokszor inkább edukatív jellegűek, a történelmi alapú hanfu és a fotós jelmezek (影楼装) közötti különbségekre hívják fel a figyelmet.
Maguk a fotóstúdiók nem tesznek különbséget a ruhák között, általában a költséghatékonyságot szem előtt tartva viszonylag olcsóbb darabokat tartanak készleten, a történelmi hitelesség kérdése kevésbé fontos (ha egyáltalán felmerül). A stúdiókat természetesen elsősorban a gazdasági haszonra való törekvés hajtja, illetve a kereslet is nagyban befolyásolja a kínálatot, itt elsősorban a helyi jellegzetességek (történelmi korszak, nemzetiség stb.) szem előtt tartása az elsődleges szempont.
Problémák és kérdések
A turisztikai fotózással kapcsolatban nemcsak a hanfu-nemhanfu, történelmileg hiteles-fantasztikus vonalon merülnek fel kérdések. A közösségi média felületeken az úti fotózással kapcsolatos diskurzusban számos egyéb probléma is felszínre került.
Sorozatgyárott hercegnők
Mint a divattrendek általában és különösen a hanfu közösség trendjei, a turisztikai fotózásban is folyamatosan jelennek meg és tűnnek el újabb és újabb trendek. Az utóbbi időszakban a gazdagon díszített, pompás, részletgazdag öltözetek lettek egyre népszerűbbek, így Kína-szerte megjelentek a különböző „hercegnők”, ilyen például a puszták hercegnője Belső Mongóliában (草原公主), antik hercegnő (古国公主), a nyugati területek hercegnője (西域公主), kazak (哈萨克公主) vagy ujgur hercegnő (维吾尔族公主). Olyannyira népszerűek lettek a különböző hercegnők, hogy akárhová megy az utazó, mindenhol talál legalább egyféle hercegnő öltözetet. A kínai közösségi média felületeken a túlzott hercegnősítésre reagálva elnevezték ezeket a viseleteket „sorozatgyártott hercegnőknek” (流水线公主).
 |
| Egy Xiaohongshu saját élményeiről ír: kilenc különböző nemzetiség "hercegnő" viseleteit öltötte magára, forrás: Xiaohongshu |
A probléma magva nem abban, ill. nem csak abban rejlik, hogy ezek a viseletek szinte mind ugyanolyanok, esetleg egy-két helyi jellegzetességet tartanak meg, sokkal inkább az a probléma, hogy ez a trend egy elképzelt, az adott, leggyakrabban kisebbségek lakta térség történelmi államigazgatási realitását figyelmen kívül hagyó, egységes képet vetít ki az egész országra. Bár valószínű, hogy a kínálat egyszerűen az internetes trendeket követve igyekszik kiszolgálni a turistákat és mivel hirtelen népszerűek lettek a hercegnőviseletek, pusztán a nagyobb gazdasági haszon reményében igyekszik ehhez alkalmazkodni a piac minden résztvevője – ugyanakkor ez az egységesedés pontosan a helyi sajátosságokat törli el vagy csökkenti, ami gyakran a korán népszerűvé váló és erős öntudattal rendelkező han nemzetiségi hanfuval szemben a saját viseleti hagyományaikat a popkultúrában csak nemrég képviselni kezdő nemzeti kisebbségek visszaszorulását eredményezi.
 |
| A sorozatgyártott hercegnők jelenségét kritizáló poszt, forrás: Xiaohongshu |
Nemzeti kisebbségek
A nemzeti kisebbségek viseletei az utóbbi időben hirtelen nagy figyelmet kaptak. A hanfu mozgalom már a 2000-es elején megjelent, és azóta szubkultúrából az egész országban, sőt, Kína határain kívül is ismert és elismert törekvéssé nőtte ki magát. A hanfu alapvetően a mai Kínában erős többségben (több, mint 90%) lévő han népesség viseleteit veszi alapul. Később az uralkodó nem-han dinasztiák (pl. mongol Yuan és mandzsu Qing) viselete is beolvadt a hanfu fogalmába, ami már kérdéseket vetett fel a hanfu fogalmának pontos definíciójáról. A nemzeti kisebbségek viseleteinek a popkultúrában való megjelenése viszont egy viszonylag új jelenség. Habár általában ezeket nem szokás a hanfu fogalmába sorolni, ugyanakkor gyakran azzal együtt kezelik – ennek jó példája a turisztikai fotózás jelensége. Éppen ezért történtek kísérletek a hanfu fogalom újraértelmezésére, amelynek egyik lehetséges formája a „huafu” (华服) fogalmának bevezetése. Ez magában foglalja a mai összes történelmi és nemzetiségi viseletét. Ez a törekvés azért problémás, mert a nagy nemzeti egység érdekében elmossa a nemzetiségek közötti eltéréseket, erodálja a nemzetiségi jellegzetességeket és kulturális autonómiát, így gyakorlatilag a sinizálás eszközéhez folyamodik. A turisztikai fotózás egyként kezeli a han és a nemzetiségi kisebbségi viseleteket, ezzel a hanfu fogalmát egész Kínára és annak minden nemzetiségére kiterjesztő egységesítő nézet terjesztését segíti elő. És ezzel még messze járunk a kulturális kisajátítás kérdésétől, ami a kínai diskurzusban a nemzetiségi öltözetek viselésével kapcsolatban szinte fel sem merül.
 |
| A népszerű kínai influenszer, Shiyin miao viseletben, a poszt címe: "Felvegyem vagy sem?", forrás: Xiaohongshu |
A kulturális kisajátítás kérdése a hanfu viselés esetén is felmerül, nincs ez másképp a turisztikai fotózással sem, sőt, míg a hanfu esetében általában az a kérdés, hogy nem-kínaiak viselhetik-e, addig az úti fotózásban megjelennek Kínán belüli nemzeti kisebbségek, ezzel pedig felmerül a kérdés, hogy a han kínaiak viselhetik-e ezeket a népviseleteket. A hanfu esetében elsősorban a tengerentúli kínai diaszpóra kezeli ezt a kérdést érzékenyen, míg a Kínában élő kínaiak jellemzően pozitívan reagálnak arra, ha egy külföldi viseli hanfut.
 |
| A svájci születésű Yani Dao turisztikai influenszer egy posztja, forrás: Instagram |
A hanfuhoz hasonlóan a kínai közösségi médián szinte fel sem merül az a kérdés, hogy han nemzetiségű kínaiak vagy akár külföldiek viselhetik-e a kisebbségek viseleteit. Habár az erőviszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, a turisztikai fotózás inkább kulturális elismerésről (cultural appreciation) van szó, mint kulturális kisajátításról (cultural appropriation), illetve edukációs célokat is szolgálhat, hogy az odalátogatók jobban megismerjék és megértsék a helyi kulturális jellegzetességeket. Ráadásul amennyiben helyi kisebbségek működtetik a fotóstúdiókat, ez közvetlenül számukra hajt gazdasági hasznot. Ezért különösen fontos, hogy az egyes stúdiók hogyan reprezenetálják a helyi viseleteket: valósághű népviseletként? esetleg fantáziadús újraalkotásai egy elképzelt múltnak? vagy „sorozatgyártott hercegnők” mintájára elmossák a helyi jellegzetességeket?
 |
| Shiyin dai népviseletben, forrás: Xiaohongshu |
A turisztikai fotózás jelensége hirtelen vált országszerte jelenlévő trenddé. Szinte minden jelentősebb turisztikai célponton megjelentek a fotóstúdiók, amelyek komplex szolgáltatásokkal nyújtanak egyedi úti élményt megfizethető áron. De vajon mennyire lesz tartós ez a trend? És hogyan befolyásolja hosszú távon a hanfu mozgalmat, a turizmust és a fotós ipart?
Fejezetek a kínai divattörténetből
Első rész A történelem előtti idők
Második rész A Shang- és Zhou-dinasztia
Harmadik rész A Qin- és Han- dinasztia
Negyedik rész A széttagoltság kora
Ötödik rész A kínai divat aranykora: A Sui- és Tang-dinasztia
Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink
Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor
Tizenkettedik rész A Köztársaság kora
Tizenharmadik rész A kínai fehérnemű története
Tizennegyedik rész A mell-leszorítás divatja a 20. században
Tizenötödik rész Az új Kína első évtizede
Tizenhatodik rész A 60-as és 70-es évek
祹络岚