 |
| Han-kori kerámia nőalak, Musée Cernuschi |
Korábban tárgyaltuk a császárkor előtti idők viseleteit, ezúttal pedig az első császári dinasztia, a Qin (i.e. 221–206) és az azt követő Han-dinasztia ruházkodását tekintjük át.
A
legendás Qin Shi Huanggal kezdődik a kínai császárság története. A Qin-dinasztia
uralma az első valódi birodalomegyesítés. A császári hatalmat pedig
megerősítette az ezt követő Han-dinasztia (i.e. 206–i.sz. 220.).
A
Qin-kor alatt a birodalom nagyléptékű katonai terjeszkedést folytatott, ezért
nem meglepő, hogy sok korabeli páncél maradt fenn. A legnagyobb leletegyüttes
Qin Shi Huang síremléke, a világhírű agyaghadsereg. A korabeli páncélzat
készülhetett bőrből vagy vasból. Általában több kisebb lapból állt, melyeket fonallal,
vékony bőrszíjjal vagy rézszállal erősítettek össze. A páncél elől és hátul is
védte a felsőtestet, illetve a két vállat. Alatta szövetből készült ruhát
hordtak a katonák.
Az
agyaghadsereg figuráinak egyik különlegessége, hogy mindegyik egyedi, nincs
közöttük két egyforma. A különböző viseletek, frizurák és egyéb kellékek pedig
a rangról is árulkodnak.
A
Han-korban kezdődött a kereskedelem a Selyemút mentén, mely a ruházkodásra is
nagy hatást gyakorolt. A leggyakrabban használt anyagok a selyem, a len és a
pamut voltak. Az anyagokat többféle technikával díszítették, például hímzéssel
vagy nyomott mintákkal. Az egyszerű néprétegek többnyire festetlen ruhákat
hordtak, a tehetősebbek ruhái azonban rengeteg különböző színben pompáztak.
 |
| Díszes anyag részlete, kép forrása |
A
férfiak leginkább ún. paofút (袍服 páofú) hordtak. A
pao nem sokkal a Qin kor előtt alakult ki, majd a Qin-kortól a férfiak körében
átvette a shenyi szerepét. A Qin- és Han-korban elől V-alakban keresztezett,
egyenes szabású ruha volt bő ujjakkal. Az írástudó hivatalnokok földig érő paofút
hordtak, mely alól csak a cipő felfelé álló orra látszott ki. Később ebből a
stílusból alakult ki a hivatalos udvari viselet. A katonai hivatalnokok paofúja (直裾袍 zhíjūpáo) térdig ért, alatta hosszú
nadrágot viseltek. Derekukon kardot hordtak.
 |
| kép forrása |
A Han-korban a meghatározó női viselet a shenyi volt, ennek egy olyan változata is kialakult, melyet többször körbe lehetett tekerni – a ruha elejének bal kéz felőli, háromszög alakú oldala annyira hosszú volt, hogy többször is a derék köré lehetett csavarni. Majd derékban övvel fogták össze. Ezt 曲裾深衣-nek (qūjù shēnyī) nevezték.
 |
| Földig érő shenyi, kép forrása |
 |
| Han-kori selyemcipő, kép forrása |
Ebben
az időszakban terjedt el széles körben a nadrág is. A katonák már korábban is hordtak nadrágot, a nép
körében azonban csak alsóneműként viselték. Ezt a nadrágot 犊鼻裈-nak
(dúbíkūn) hívták, a Han-dinasztia
alatt kezdték széles körben hordani, többnyire a szegényebb nép körében. Sima
Xiangru (司马相如 Sīmă Xiāngrú) a korszak híres költője is
hordott egy darabig dubikunt. Pályafutásának elején a még be nem futott költőt
meghívták a gazdag Zhuo Wangsun (卓王孫 Zhuó Wángsūn) estélyére,
ahol előadott egy szerelmes verset. Éneke megindította a házigazda lányát, Zhuo
Wenjunt (卓文君 Zhuó Wénjūn), akit már régóta csodált a
költő. Mivel a társadalmi különbségek miatt lehetetlen volt kapcsolatuk, ezért
a pár elszökött. Hogy legyen miből élniük kocsmát nyitottak, ahol a finom,
művelt Zhuo Wenjun volt a csapos, Sima Xiangru pedig egy szál dubikunban
mosogatott. Az apa nem tűrhette, hogy lánya ilyen életet él, ezért kénytelen-kelletlen
elfogadta a fiatalok választását.
A
korszak egy különösen érdekes lelettípusa a jáderuha (玉衣 yùyī). A jáderuha
nem hétköznapi viselet, hanem halotti öltözet – a tehetős embereket temették
jáderuhába nemre való tekintet nélkül. Ezt az öltözetet apró jádelapok
alkották, melyek számukra nézve a néhány tíz darabból álló, szinte csak
kiegészítőszerű daraboktól egészen a több mint kétezer lapból álló, egész
testet borító együttesekig terjedtek.
A
jáde használata a temetkezésben nem újkeletű dolog a korszakban, hiszen
korábban is temettek jádetárgyakat
a holtak mellé. Ezzel szemben az ebben a korban megjelenő jáderuhák
határozottan újításnak mondhatók.
 |
| Jáderuha, kép forrása |
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor
Zang
Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing
Group
华梅 (2004): 古代服饰,
文物出版社
祹络岚