Fejezetek a kínai divattörténetből - A Qin- és Han-dinasztia

Han-kori kerámia nőalak, Musée Cernuschi

Korábban tárgyaltuk a császárkor előtti idők viseleteit, ezúttal pedig az első császári dinasztia, a Qin (i.e. 221–206) és az azt követő Han-dinasztia ruházkodását tekintjük át.

A legendás Qin Shi Huanggal kezdődik a kínai császárság története. A Qin-dinasztia uralma az első valódi birodalomegyesítés. A császári hatalmat pedig megerősítette az ezt követő Han-dinasztia (i.e. 206–i.sz. 220.).

A Qin-kor alatt a birodalom nagyléptékű katonai terjeszkedést folytatott, ezért nem meglepő, hogy sok korabeli páncél maradt fenn. A legnagyobb leletegyüttes Qin Shi Huang síremléke, a világhírű agyaghadsereg. A korabeli páncélzat készülhetett bőrből vagy vasból. Általában több kisebb lapból állt, melyeket fonallal, vékony bőrszíjjal vagy rézszállal erősítettek össze. A páncél elől és hátul is védte a felsőtestet, illetve a két vállat. Alatta szövetből készült ruhát hordtak a katonák.

Az agyaghadsereg figuráinak egyik különlegessége, hogy mindegyik egyedi, nincs közöttük két egyforma. A különböző viseletek, frizurák és egyéb kellékek pedig a rangról is árulkodnak.

A Han-korban kezdődött a kereskedelem a Selyemút mentén, mely a ruházkodásra is nagy hatást gyakorolt. A leggyakrabban használt anyagok a selyem, a len és a pamut voltak. Az anyagokat többféle technikával díszítették, például hímzéssel vagy nyomott mintákkal. Az egyszerű néprétegek többnyire festetlen ruhákat hordtak, a tehetősebbek ruhái azonban rengeteg különböző színben pompáztak.

Díszes anyag részlete, kép forrása

 

A férfiak leginkább ún. paofút (袍服 páofú) hordtak. A pao nem sokkal a Qin kor előtt alakult ki, majd a Qin-kortól a férfiak körében átvette a shenyi szerepét. A Qin- és Han-korban elől V-alakban keresztezett, egyenes szabású ruha volt bő ujjakkal. Az írástudó hivatalnokok földig érő paofút hordtak, mely alól csak a cipő felfelé álló orra látszott ki. Később ebből a stílusból alakult ki a hivatalos udvari viselet. A katonai hivatalnokok paofúja (直裾袍 zhíjūpáo) térdig ért, alatta hosszú nadrágot viseltek. Derekukon kardot hordtak.

kép forrása

A Han-korban a meghatározó női viselet a shenyi volt, ennek egy olyan változata is kialakult, melyet többször körbe lehetett tekerni – a ruha elejének bal kéz felőli, háromszög alakú oldala annyira hosszú volt, hogy többször is a derék köré lehetett csavarni. Majd derékban övvel fogták össze. Ezt 曲裾深衣-nek (qūjù shēnyī) nevezték.

Földig érő shenyi, kép forrása

Han-kori selyemcipő, kép forrása

Ebben az időszakban terjedt el széles körben a nadrág is. A katonák már korábban is hordtak nadrágot, a nép körében azonban csak alsóneműként viselték. Ezt a nadrágot 犊鼻裈-nak (dúbíkūn) hívták, a Han-dinasztia alatt kezdték széles körben hordani, többnyire a szegényebb nép körében. Sima Xiangru (司马相如 Sīmă Xiāngrú) a korszak híres költője is hordott egy darabig dubikunt. Pályafutásának elején a még be nem futott költőt meghívták a gazdag Zhuo Wangsun (卓王孫 Zhuó Wángsūn) estélyére, ahol előadott egy szerelmes verset. Éneke megindította a házigazda lányát, Zhuo Wenjunt (卓文君 Zhuó Wénjūn), akit már régóta csodált a költő. Mivel a társadalmi különbségek miatt lehetetlen volt kapcsolatuk, ezért a pár elszökött. Hogy legyen miből élniük kocsmát nyitottak, ahol a finom, művelt Zhuo Wenjun volt a csapos, Sima Xiangru pedig egy szál dubikunban mosogatott. Az apa nem tűrhette, hogy lánya ilyen életet él, ezért kénytelen-kelletlen elfogadta a fiatalok választását.

A korszak egy különösen érdekes lelettípusa a jáderuha (玉衣 yùyī). A jáderuha nem hétköznapi viselet, hanem halotti öltözet – a tehetős embereket temették jáderuhába nemre való tekintet nélkül. Ezt az öltözetet apró jádelapok alkották, melyek számukra nézve a néhány tíz darabból álló, szinte csak kiegészítőszerű daraboktól egészen a több mint kétezer lapból álló, egész testet borító együttesekig terjedtek.

A jáde használata a temetkezésben nem újkeletű dolog a korszakban, hiszen korábban is temettek jádetárgyakat a holtak mellé. Ezzel szemben az ebben a korban megjelenő jáderuhák határozottan újításnak mondhatók.

Jáderuha, kép forrása

Ahogy a fentiekből látszik, a Qin- és Han-korban sokat gazdagodott a ruházkodás. Az anyagok egyre díszesebbek és színesebbek, a ruhatípusok pedig egyre változatosabbak lettek. A későbbiekben hasonló tendenciákat láthatunk majd.

Első rész A történelem előtti idők

Második rész A Shang- és Zhou-dinasztia
Negyedik rész A széttagoltság kora

Ötödik rész A kínai divat aranykora: A Sui- és Tang-dinasztia

Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink 

Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?

Nyolcadik rész A Song-kor

Kilencedik rész Nomád dinasztiák

Tizedik rész A Ming-kor

Tizenegyedik rész A Qing-kor

Felhasznált irodalom:

Zang Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing Group

华梅 (2004): 古代服饰, 文物出版社

祹络岚