A
Sui- és a Tang-dinasztia (581–618–907) kora a kínai divattörténet
legmeghatározóbb időszaka. A politikai stabilitás, a pax sinica, a gazdasági prosperitás, a selyemút kereskedelme, a
virágzó kultúra és a népek egymásra hatása mind kedveztek a kifinomult
öltözködés és divat kultuszának.
 |
| Tang-kori sírfigura, jól megfigyelhetők a ruhaanyag részletei, a korszakra jellemző élénk színek, a kor smink- és frizuradivatja, Guimet |
A
Sui- és Tang-kor ruhái már anyagukban is nagy változatosságot mutatnak: selyem,
pamut, gyapjú, lenvászon mind gyakori alapanyagok voltak. A díszes, mintás brokát
a korábbi időszakokhoz hasonlóan továbbra is népszerű volt. Elterjedt volt a
sávolyozás (egyfajta brokátszövési technika) és a színes vetülékfonalakkal
készülő szövés.
Az
anyagokat különböző technikákkal festették és díszítették, úgy mint batikolás,
szitanyomás, dúcnyomás stb.
 |
| Gazdag mintával díszített festett anyag, Metropolitan |
 |
| Tang-kori szövet részlete, British Museum |
 |
| Nyomott mintás anyag részlete, British Museum |
Az
anyagokat díszítő mintakincs is minden eddiginél gazdagabb volt. A korszakban a
madár-virág témák voltak a legnépszerűbbek.
Madarak
közül a halhatatlan bölcseket jelképező daru, tehetségek találkozását
megjelenítő táncoló főnix és szárnyaló luan-madár, arany főnix és ezüst liba, kínai
fogoly, sólyom, vadlúd, páva, kacsa jelentek meg leggyakrabban díszítő
motívumként.
Virágok
közül pedig a gazdagságot, bőséget és jószerencsét jelképező bazsarózsa, a
sárból makulátlanul előbújó, a romlatlan tisztaságot megjelenítő lótusz, az
egészséget, hosszú életet szimbolizáló nemes krizantém, kacskaringós indák és
levelek jelentek meg leggyakrabban a ruhákon.
 |
| Madár-virág motívummal hímzett textildarab, Metropolitan |
A
leggyakoribb férfiviselet a pao (袍服 páofu) volt, ez
volt egyben a hivatalos udvari viselet is. A Sui- és Tang-kortól kezdve kerek
nyakkivágású paót derékban bőröv fogta össze. Az övet gyakran ékesítették fém
díszekkel. A pao szabása a korábbinál szűkebb volt, ujjai is szűkebbek lettek.
 |
| Tang-kori férfiviseletek |
Wu
Zetian (武则天 Wŭ Zétiān 690–705), az egyetlen kínai
császárnő interregnuma alatt vezették be a bufut (补服 bŭfú) mint a
hivatalnokok rangjelző viseletét. A bufu a paóhoz hasonló viselet, elöl a
mellkason és a háton hímzett mintával, mely a hivatalnok rangját volt hivatott
jelezni. A hivatalnokok ruháján különböző madarak voltak, a katonai
tisztviselőkén pedig olyan állatok, mint tigris, oroszlán, medve stb. A bufu
minták akkurátus rendszere majd csak később, a Ming-dinasztia idején szilárdul
meg.
 |
| Bufut viselő férfiak |
A
Sui- és Tang-kori férfiak a pao alá hímzett inget vettek, melynek ujja egészen
kéz ujjainak végéig ért. Alul pedig szűk szárú hosszú nadrágot viseltek.
Lábbeliként pedig ún. liuhe csizmát (六合靴 liùhé xué hat
irány csizma, a hat irány: észak, dél, kelet, nyugat, fent és lent) vagy selyemből
készült könnyű cipőt hordtak.
A férfiak fejükön futou-t (幞头 fútóu) viseltek, ez egy fekete, a hajat
eltakaró kendőből és két hátul lelógó szalagból vagy oldalra kiálló keményített
anyagból állt.
 |
| Futou-t viselő férfi |
 |
| A Tang udvar nemes hölgyei |
A
korszak női viseletei három alapdarabból álltak, ezeket az alapdarabokat
variálták különböző díszítéssel és kiegészítőkkel.
 |
| Extravagáns ruhát viselő nő, érdemes megfigyelni a ruha alól kilógó felhő alakú cipőorrot, Metropolitan |
Az
első, a szokásos felsőrész a hosszú ujjú, rövid ing (衫 shān vagy 襦 rŭ) volt, melyet betűrve hordtak. Az ing
színes mintás anyagokból készült.
A földig
érő szoknyát (裙 qún) a korszakban egyre magasabban
hordták. A Tang-kor újítása a később is népszerű mellen megkötött szoknya (齐胸 qíxiōng), melynek nagy előnye, hogy
viselője alakját magasabbnak, kecsesebbnek mutatja. A szoknya „derekát” azaz a
mellen megkötött részt gazdag hímzéssel díszítették. A Tang-korban egyre
bővebbek lettek a szoknyák, nemritkán hat fús (六福 liùfú), sőt nyolc
fús (八福 bāfú) szoknyákkal is találkozhatunk. A
fu korabeli mértékegység az anyagmennyiség megadására, egy fu körülbelül fél
méter anyagnak felel meg, azaz átszámolva akár 3-4 méternyi anyagból is készülhettek a
Tang-kor szoknyái.
A
női öltözet harmadik darabja változó, lehetett a Sui- és Tang-korban megjelenő banbi
(半臂 bànbì), egy mélyen dekoltált, rövidujjú,
hímzett felsőrész, melyet mindig hosszú ujjú ing felett hordtak; illetve lehetett akár egy hosszú, bő, sejtelmesen áttetsző
selyemsál is, melyet maguk köré csavartak a divatos nők.
Lábbeliként
a korábbi korokhoz hasonló felhő alakú, magas orrú cipőt (云头鞋 yúntóuxié)
hordtak. Ez a cipő díszes brokátból készült, belül gyakran selyem béléssel.
 |
| Selymet készítő nők, a Tang-kori eredeti Song-kori reprodukciója, a képen jól látszik a magas ruhaderék, a vállra vetett sál, az anyagok gazdag színei és mintái |
 |
| Szolgálólány szobra, jól látszik a mély dekoltázs és a magas ruhaderék divatja, Metropolitan |
Meglepő
módon a Tang-korban a hölgyek szívesen öltöttek férfiruhát annak minden
kiegészítőjével. A legkorábbi idevágó feljegyzés szerint Gaozong császár (唐高宗 Táng Gāozōng) ágyasa, Wu Zetian
tiszteletére rendezett ünnepségén az egyik megjelent hercegnő férfiruhába
öltözve táncolt, amivel határozottan elnyerte a császár elismerését. Később
Wuzong császár (唐武宗 Táng Wŭzōng) egyik ágyasának volt kedves
szokása férfiruhába bújva kilovagolni. Vadászatok alkalmával messziről sokszor
férfinak is nézték.
Később
a nemes hölgyek, majd az egyszerű udvarhölgyek körében is elterjedt a férfiruha
szokása.
 |
| Férfiruhát öltött nők falfestményeken |
Végül pedig álljon itt néhány Tang-kori ruha modern rekonstrukciója, 十音 videója a korszak jellegzetes viseleteit mutatja be. A videóban bemutatott öltözetek legnagyobb előnye, hogy mindegyik Tang-kori források alapján készült, gondosan ügyelve azok részleteire.
A
Sui- és Tang-dinasztia a kínai divattörténet csúcspontja, hiszen új stílusok,
új viseletek alakultak ki, és az öltözködés gyors váltakozásával, illetve újabb
és újabb trendek folyamatos megjelenésével szinte már a mai értelemben vett
divatról beszélhetünk. Ehhez hozzájárul még a ruhák pompás díszítése, a minták
és színek gazdagsága, legfőképpen pedig a különös figyelem melyet az
öltözködésre fordítottak a kor emberei. Nem utolsó sorban ott van továbbá a
részletek fontossága, mely a Sui- és Tang-korszak hajviseleteiben és
sminktrendjeiben érhető tetten leginkább. A következő részben ezekkel
foglalkozunk bővebben.
Fejezetek a kínai divattörténetből
Első rész A történelem előtti idők
Második rész A Shang- és Zhou-dinasztia
Harmadik rész A Qin- és Han- dinasztia
Negyedik rész A széttagoltság kora
Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink
Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor
Tizenkettedik rész A Köztársaság kora
Tizenharmadik rész A kínai fehérnemű története
Tizennegyedik rész A mell-leszorítás divatja a 20. században
Tizenötödik rész Az új Kína első évtizede
Tizenhatodik rész A 60-as és 70-es évek
Zang
Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing
Group
华梅 (2004): 古代服饰,
文物出版社
讲历史的王老师：古代人的日常生活
祹络岚