Fejezetek a kínai divattörténetből - A kínai divat aranykora: a Sui- és Tang-dinasztia


A Sui- és a Tang-dinasztia (581–618–907) kora a kínai divattörténet legmeghatározóbb időszaka. A politikai stabilitás, a pax sinica, a gazdasági prosperitás, a selyemút kereskedelme, a virágzó kultúra és a népek egymásra hatása mind kedveztek a kifinomult öltözködés és divat kultuszának.

Tang-kori sírfigura, jól megfigyelhetők a ruhaanyag részletei, a korszakra jellemző élénk színek, a kor smink- és frizuradivatja, Guimet

A Sui- és Tang-kor ruhái már anyagukban is nagy változatosságot mutatnak: selyem, pamut, gyapjú, lenvászon mind gyakori alapanyagok voltak. A díszes, mintás brokát a korábbi időszakokhoz hasonlóan továbbra is népszerű volt. Elterjedt volt a sávolyozás (egyfajta brokátszövési technika) és a színes vetülékfonalakkal készülő szövés.
Az anyagokat különböző technikákkal festették és díszítették, úgy mint batikolás, szitanyomás, dúcnyomás stb.

Gazdag mintával díszített festett anyag, Metropolitan
Tang-kori szövet részlete, British Museum
Nyomott mintás anyag részlete, British Museum

Az anyagokat díszítő mintakincs is minden eddiginél gazdagabb volt. A korszakban a madár-virág témák voltak a legnépszerűbbek.
Madarak közül a halhatatlan bölcseket jelképező daru, tehetségek találkozását megjelenítő táncoló főnix és szárnyaló luan-madár, arany főnix és ezüst liba, kínai fogoly, sólyom, vadlúd, páva, kacsa jelentek meg leggyakrabban díszítő motívumként.
Virágok közül pedig a gazdagságot, bőséget és jószerencsét jelképező bazsarózsa, a sárból makulátlanul előbújó, a romlatlan tisztaságot megjelenítő lótusz, az egészséget, hosszú életet szimbolizáló nemes krizantém, kacskaringós indák és levelek jelentek meg leggyakrabban a ruhákon.

Madár-virág motívummal hímzett textildarab, Metropolitan

A leggyakoribb férfiviselet a pao (袍服 páofu) volt, ez volt egyben a hivatalos udvari viselet is. A Sui- és Tang-kortól kezdve kerek nyakkivágású paót derékban bőröv fogta össze. Az övet gyakran ékesítették fém díszekkel. A pao szabása a korábbinál szűkebb volt, ujjai is szűkebbek lettek.

Tang-kori férfiviseletek

Wu Zetian (武则天 Wŭ Zétiān 690–705), az egyetlen kínai császárnő interregnuma alatt vezették be a bufut (补服 bŭfú) mint a hivatalnokok rangjelző viseletét. A bufu a paóhoz hasonló viselet, elöl a mellkason és a háton hímzett mintával, mely a hivatalnok rangját volt hivatott jelezni. A hivatalnokok ruháján különböző madarak voltak, a katonai tisztviselőkén pedig olyan állatok, mint tigris, oroszlán, medve stb. A bufu minták akkurátus rendszere majd csak később, a Ming-dinasztia idején szilárdul meg.

Bufut viselő férfiak

A Sui- és Tang-kori férfiak a pao alá hímzett inget vettek, melynek ujja egészen kéz ujjainak végéig ért. Alul pedig szűk szárú hosszú nadrágot viseltek. Lábbeliként pedig ún. liuhe csizmát (六合靴 liùhé xué hat irány csizma, a hat irány: észak, dél, kelet, nyugat, fent és lent) vagy selyemből készült könnyű cipőt hordtak.
A férfiak fejükön futou-t (幞头 fútóu) viseltek, ez egy fekete, a hajat eltakaró kendőből és két hátul lelógó szalagból vagy oldalra kiálló keményített anyagból állt.

Futou-t viselő férfi



A Tang udvar nemes hölgyei


A korszak női viseletei három alapdarabból álltak, ezeket az alapdarabokat variálták különböző díszítéssel és kiegészítőkkel.

Extravagáns ruhát viselő nő, érdemes megfigyelni a ruha alól kilógó felhő alakú cipőorrot, Metropolitan

Az első, a szokásos felsőrész a hosszú ujjú, rövid ing ( shān vagy ) volt, melyet betűrve hordtak. Az ing színes mintás anyagokból készült.
A földig érő szoknyát ( qún) a korszakban egyre magasabban hordták. A Tang-kor újítása a később is népszerű mellen megkötött szoknya (齐胸 qíxiōng), melynek nagy előnye, hogy viselője alakját magasabbnak, kecsesebbnek mutatja. A szoknya „derekát” azaz a mellen megkötött részt gazdag hímzéssel díszítették. A Tang-korban egyre bővebbek lettek a szoknyák, nemritkán hat fús (六福 liùfú), sőt nyolc fús (八福 bāfú) szoknyákkal is találkozhatunk. A fu korabeli mértékegység az anyagmennyiség megadására, egy fu körülbelül fél méter anyagnak felel meg, azaz átszámolva akár 3-4 méternyi anyagból is készülhettek a Tang-kor szoknyái.
A női öltözet harmadik darabja változó, lehetett a Sui- és Tang-korban megjelenő banbi (半臂 bànbì), egy mélyen dekoltált, rövidujjú, hímzett felsőrész, melyet mindig hosszú ujjú ing felett hordtak; illetve lehetett akár egy hosszú, bő, sejtelmesen áttetsző selyemsál is, melyet maguk köré csavartak a divatos nők.
Lábbeliként a korábbi korokhoz hasonló felhő alakú, magas orrú cipőt (云头鞋 yúntóuxié) hordtak. Ez a cipő díszes brokátból készült, belül gyakran selyem béléssel.

Selymet készítő nők, a Tang-kori eredeti Song-kori reprodukciója, a képen jól látszik a magas ruhaderék, a vállra vetett sál, az anyagok gazdag színei és mintái

Szolgálólány szobra, jól látszik a mély dekoltázs és a magas ruhaderék divatja, Metropolitan

Meglepő módon a Tang-korban a hölgyek szívesen öltöttek férfiruhát annak minden kiegészítőjével. A legkorábbi idevágó feljegyzés szerint Gaozong császár (唐高宗 Táng Gāozōng) ágyasa, Wu Zetian tiszteletére rendezett ünnepségén az egyik megjelent hercegnő férfiruhába öltözve táncolt, amivel határozottan elnyerte a császár elismerését. Később Wuzong császár (唐武宗 Táng Wŭzōng) egyik ágyasának volt kedves szokása férfiruhába bújva kilovagolni. Vadászatok alkalmával messziről sokszor férfinak is nézték.
Később a nemes hölgyek, majd az egyszerű udvarhölgyek körében is elterjedt a férfiruha szokása.

Férfiruhát öltött nők falfestményeken

Végül pedig álljon itt néhány Tang-kori ruha modern rekonstrukciója, 十音 videója a korszak jellegzetes viseleteit mutatja be. A videóban bemutatott öltözetek legnagyobb előnye, hogy mindegyik Tang-kori források alapján készült, gondosan ügyelve azok részleteire.

 


A Sui- és Tang-dinasztia a kínai divattörténet csúcspontja, hiszen új stílusok, új viseletek alakultak ki, és az öltözködés gyors váltakozásával, illetve újabb és újabb trendek folyamatos megjelenésével szinte már a mai értelemben vett divatról beszélhetünk. Ehhez hozzájárul még a ruhák pompás díszítése, a minták és színek gazdagsága, legfőképpen pedig a különös figyelem melyet az öltözködésre fordítottak a kor emberei. Nem utolsó sorban ott van továbbá a részletek fontossága, mely a Sui- és Tang-korszak hajviseleteiben és sminktrendjeiben érhető tetten leginkább. A következő részben ezekkel foglalkozunk bővebben.


Első rész A történelem előtti idők
Második rész A Shang- és Zhou-dinasztia
Harmadik rész A Qin- és Han- dinasztia
Negyedik rész A széttagoltság kora
Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink
Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor



Felhasznált irodalom:
Zang Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing Group
华梅 (2004): 古代服饰, 文物出版社
讲历史的王老师:古代人的日常生活



祹络岚

Megjegyzések

  1. Az ilyen bejegyzések nagyon érdekelnek. Szeretek a divat történeti vonatkozásairól olvasni, különösen, ha a szövegben néhány fotó vagy rajz is szerepel. Csodálkozom, hogy az akkori időkből származó anyagtöredékek még mindig megmaradtak.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése