A
sorozat előző részében a történelem előtti idők kínai viseleteit és díszítő elemeit tárgyaltuk újkőkori
leletek alapján, mely mintegy bevezetésül szolgált a későbbi korok
ruházkodásának megismeréséhez és megértéséhez.
Ezalkalommal
a Shang- és Zhou-dinasztiák öltözékeit vizsgáljuk meg. A Shang-kor (i.e. 1600–1046)
és Zhou-kor (i.e. 1045–771) egyik legnagyobb újdonsága az írás megjelenése,
ezzel a régészeti leletek mellett már írott források is rendelkezésünkre állnak
a korabeli viseletekről.
 |
| tévéműsorban Fu Haót alakító színésznő korhű viseletben, kép forrása |
A
jádetárgyak továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. A Zhou Szertartásai (周礼, Zhōulĭ) című műben említik az ún. Jáde Hivatalt (玉府,
Yùfŭ), mely egy jádéval foglalkozó
állami szerv volt.
A
társadalmi normákról szóló Szertartások könyve (礼记,
Lĭjì) a következőket írja a jádéról:
„古之君子必佩玉。”
„Régen a nemesembernek jádét kellett hordania.”
A
jádekőnek öt fajtáját különítették el, színe szerint:
„赤如鸡冠，黄如蒸栗，白如截脂，墨如纯漆，谓之玉符。而青玉独无说焉。”
„Piros, mint a kakastaréj; sárga, mint a sült gesztenye; fehér, mint a zsír; fekete, mint a tiszta lakk; ezeket nevezik jáde talizmánnak. A zöld jádéval azonban nem érhet fel semmi sem.”
 |
| Jádefőnix Fu Hao sírjából, forrás |
A
Shang-korból származó különösen érdekes leletegyüttes Fu Hao (妇好, Fù Hǎo) sírja. Fu Hao a
Shang-dinasztia egyik királyának, Wu Dingnek (武丁, Wŭ Dīng) volt a felesége, valamint szokatlan módon katonai
parancsnok és papnő is volt. Sírjában 755 jádetárgyat találtak, ezek közül tíz
emberi alakot ábrázolót, és számos állatfigurát, ez utóbbiak között valós (pl.
tigris, elefánt, sólyom stb.) és mitikus lények is vannak (pl. sárkány, főnix
stb.).
 |
| emberalakot ábrázoló jáde Fu Hao sírjából, kép forrása |
A
Shang- és Zhou-korra kiforrott a textilkészítés technikája. A Zhou-kor egyik
legjellegzetesebb lelettípusai a bronzedények. Ezek az edények egészen különös
módon járultak hozzá a textilekkel foglalkozó régészek munkájához, ugyanis a
holtakkal eltemetett bronzedényeket textilbe csomagolták. Bár maguk a textilek
sok esetben nem maradtak fenn, azonban lenyomatot hagytak a bronzok felszínén.
Ezeket a lenyomatokat vizsgálva sokat megtudhatunk a Zhou-kori
textilművességről.
A Shang-
és Zhou-korban gyakori a külön felső- (上衣,
shàngyī felül köpeny) és alsóruhából (下裳, xiàcháng alul szoknya) álló öltözet, a modern kínaiban az 衣裳 (yīshang köpeny és szoknya) ma is viselet, öltözet jelentéssel bír.
A köpeny viszonylag hosszú volt, általában rálógott a szoknyára. Ebből fejlődött ki a 襦裙 (rúqún), mely szintén egy rövid felsőrész (襦 rú) és egy szoknya (裙 qún) együttese. Később ezt a kifejezést csak női öltözetek megnevezésére használják.
A
Zhou-korban alakult ki a 深衣
(shēnyī) nevű ruhatípus. A shenyi egy
egyberészes ruhadarab, melyet férfiak és nők egyaránt hordtak. A shenyi felső
és alsó része külön készült, és utólag varrták össze. Leggyakrabban festetlen
vászon- vagy pamutanyagból készült, a szegélyeken már anyagból készült díszítés
jelenhet meg. A shenyi ujja bő, azonban a csuklónál összeszűkül. A ruhadarab
felső része egyenes szabású, alsó fele azonban kibővül, hogy viselője számára
könnyű mozgást biztosítson. A ruha felső részének V-alakját két anyagdarab adja,
melyek közül a bal kézről eső van felül. Derékban öv fogja körül a shenyit.
 |
| Shenyi a Hadakozó Fejedelemségek korából, a mashani leletegyüttesből, kép forrása |
Már ekkor is ismert ruhadarab volt a nadrág (裤, kù), viszont ez nem a mai nadrágra hasonlított, hanem inkább két nadrágszár volt felül egy vastag övre erősítve, így középen nyitott volt. A nadrágot ebben az időszakban csak alsóneműként volt szokás viselni. A Tavaszok és Őszök korában (i.e. 722–481) a 赵 (Zhào) állam-beli 武灵 (Wŭlíng) király számos területen példát vett a nomádoktól, így többek között átvette a nomádok lovagláshoz használt, középen is összevarrott nadrágját. Ez a nadrágtípus először a katonaság, majd a nép körében is elterjedt. Emellet Wuling király a nomádok szűk ruhaujját, és általuk hordott, a csizmaszárat tartó övet is átvette.
 |
| alsóneműként hordott nadrág, kép forrása |
A
Shang- és Zhou-korban már megjelent a ruhadarabok hímzéssel való díszítése. A
késői Zhou-korszakra, a Hadakozó Fejedelemségek korára (i.e. 453–221) datált 马山-i (Măshān) leletek között díszesen hímzett ruhákat találtak. A
hímzések sárkányt, főnixet, tigris és qilint, egy mitikus lényt ábrázolnak.
 |
| sárkány, főnix és tigris mintával hímzett anyag a mashani leletegyüttesből, kép forrása |
Fejezetek a kínai divattörténetből
Első rész A történelem előtti idők
Harmadik rész A Qin- és Han- dinasztia
Negyedik rész A széttagoltság kora
Ötödik rész A kínai divat aranykora: A Sui- és Tang-dinasztia
Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink
Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor
Tizenkettedik rész A Köztársaság kora
Tizenharmadik rész A kínai fehérnemű története
Tizennegyedik rész A mell-leszorítás divatja a 20. században
Tizenötödik rész Az új Kína első évtizede
Tizenhatodik rész A 60-as és 70-es évek
Felhasznált
irodalom:
Zang
Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing
Group
华梅 (2004): 古代服饰,
文物出版社
祹络岚