A
Sui- és a Tang-dinasztia (581–618–907) kora a kínai divattörténet
legmeghatározóbb időszaka. A politikai stabilitás, a pax sinica, a gazdasági prosperitás, a selyemút kereskedelme és
a kulturális kölcsönhatások mind kedveztek a kifinomult öltözködés és divat
kultuszának.
 |
| Tang-kori nő viaszszobra |
Frizurák
Ugyan
már korábban is jellemző volt, a Tang-korban azonban még nagyobb mértékben
jelen vannak a parókák. Kínában azonban nem a teljes hajas fejbőrt eltakaró
parókákról beszélünk, mint Európában, hanem inkább kisebb kiegészítőkről,
melyeknek legfőbb szerepe a frizura formálása és a haj dúsabbnak mutatása volt.
Ezek a parókarészek emberi hajból, lószőrből vagy textilből készültek, és
inkább kis párnácskákra hasonlítottak, az egészen apró gömb és tojás formáktól
kezdve a hosszúkás félhold vagy karika alakú parókákig mindegyik formának
megvolt a maga sajátos funkciója.
Számos
festmény tanúskodik a Tang-kor extravagáns frizurakreációiról, sok esetben az
európai barokk és rokokó hajtornyok juthatnak róluk eszünkbe.
A
Tang-kor legnépszerűbb frizurái közé tartozik az ún. spirális konty (螺髻 luójì), nevének megfelelően a fejtetőre
spirálisan feltekert konty. Szintén népszerű volt a kettős penge konty (双刀髻 shuāngdāojì), ez tulajdonképpen két,
egymás fölé rendezett vékony, hátrafelé kiálló konty.
A
Tang-kori frizura legfontosabb díszítőeleme a friss virág, sok festményen
találkozunk hajukban virágot hordó nőalakokkal. Szintén népszerűek a fémből
készült aprólékosan megmunkált hajdíszek és hajtűk, sokszor lógó díszekkel
ellátva.
Smink
Ahogy
a korszak festményein is látszik, a Tang-korban rendkívül fontos szerepet
játszott a smink, és széles körben elterjedt a kozmetikumok használata.
 |
| A tökéletes smink és frizura elkészítéséhez nyújt segítséget a hagyományos kínai bronztükör, melynek egyik oldala simára csiszolt, hátoldala pedig gazdagon díszített, Metropolitan |
 |
| Tang-kori smink tutorial lépésről lépésre |
Púder
A
Tang-kori smink alapja a púder volt, ezzel érték el a korszakban - és általában az egész kínai történelem folyamán egészen napjainkig - kívánatos fehérséget. Kínában a fehér bőr mindig is a szépség egyik mércéje volt (一白遮百丑 azaz "száz hibát takar a fehér bőr"). Ezért a nők minden eszközzel
igyekeztek fehérebbé tenni bőrüket. A sminkelés első lépésében a púdert vitték fel először az arcra, aztán a nyakra és a dekoltázsra, valamint egyéb látható bőrfelületekre. A legelső púderek (粉 fĕn) rizsből
készültek viszonylag hosszú és bonyodalmas eljárással. Később aztán ólomból is
készítettek púdert, ez azonban nehézfém tartalma miatt – ironikus módon éppen bőrelszíneződést
okoz – az egészségre káros, hosszan fennálló és nagy mennyiségű használat
esetén akár halált is okozhat. Sőt, egyes nők még arzén fogyasztására is
hajlandók voltak a hőn áhított fehér bőr elérése érdekében.
Rúzs
Második
lépésben a rúzst vitték fel a Tang-kori nők. A rúzs készülhetett cinóberből, a
cinnabarit érc festékanyagából, melyet porrá őröltek. Mivel azonban ez a por nem
tapad jól a bőrre, ezért állati zsiradékot adtak hozzá, és ezt vitték fel az
arcra (朱砂 zhūshā). Emellett sáfrányból is
készítettek rúzst. A sáfrány növény a hunok lakta területről érkezett Kínába,
ahol nagy sikert aratott. A virágot megszárították, porrá törték, majd állati
zsiradékkal elkeverték, és az így keletkezett anyagot (胭脂 yānzhi) használták
fel. Nem csak az ajkukra vitték fel ezt a rúzst, hanem arcpirosítónak is ezt
használták.
A
Tang-korban a kicsi cseresznyeajkak voltak népszerűek, melyeket határozott
vonalvezetéssel rajzoltak meg.
Az
arc gödröcskéihez is egy-egy petty rúzst használtak. Olykor a halántékot is
díszítették rúzzsal rajzolt mintával. A legenda szerint ez akkor jött divatba,
mikor Cao Pi uralkodó (曹丕 Cáo Pī) ágyasa egy este nekiment egy
paravánnak és beütötte a fejét. Látva, hogy mennyire jól áll neki a zúzódás, a
többi palotahölgy is rajzolt magának hasonlót.
Szemöldök
A
következő lépés a szemöldök megrajzolása volt. A legkorábbi időkben
megszenesedett fűzfaágakat használtak erre a célra, később pedig egy
zöldesfekete festékanyag, a dai (黛 dài) jött divatba,
melyet porrá törve és vízzel elkeverve használtak.
A szemöldökformák igen változatosak voltak, Tang Xuanzong (唐玄宗 Táng Xuánzōng) császár megrendelésére kép is készült a tíz legnépszerűbb szemöldökforma bemutatására (十眉图 Shí méi tú), melyek a következők voltak.
Az első a mandarinkacsa szemöldök más néven a nyolcas írásjegy szemöldök (鸳鸯眉 yuānyangméi vagy 八字眉 bāzìméi). A második a hegyecske vagy távoli hegyek (小山眉 xiăoshānméi vagy 远山眉 yuănshānméi). A harmadik az öt domb szemöldök (五岳眉 wŭqiūméi). A negyedik a három orom szemöldök (三峰眉 sānfēngméi). Az ötödik a függő gyöngy szemöldök (垂珠眉 chuízhūméi). A hatodik a holdsarló szemöldök vagy fogyó hold szemöldök (月棱眉 yuèléngméi vagy 却月眉 quèyuèméi). A hetedik a szétváló gallyak (分梢眉 fēnxiāoméi). A nyolcadik a füstös szemöldök (涵烟眉 hányānméi). A kilencedik a vonuló felhők vagy más néven vízszintesen terjedő füst (拂云眉 fúyúnméi vagy 横烟眉 héngyánméi). A tizedik pedig a fejjel lefelé fordított dicsfény (倒晕眉 dàoyùnméi).
 |
| Tang-kori szemöldökök ábrázolása festményeken |
Virágos
arcok
A
Tang-kori smink legszembetűnőbb eleme az ún. huadian (花钿 huādiàn). A
huadian az arc bizonyos részein, például a homlokon, a két szemöldök között
vagy a két halántékon látható virág alakú vagy absztrakt díszítés. A huadian
leggyakrabban piros színű, ritkán aranysárga vagy zöld is lehetett.
Az
eredetére vonatkozó legenda szerint Shouyang hercegnő (寿阳公主 Shòuyáng gōngzhŭ)
egy tavaszi napon a kertben elaludt, és egy szilvairág szirma hullott a
homlokára, amit aztán jó darabig le sem tudott szedni. Az udvarhölgyek
felkapták az új divatot, ami így hamar elterjedt. Más magyarázatok szerint
esetleg Indiából átvett szokásról van szó.
Huadiant
mindenki abból készített, amiből tudott. A feljegyzések szerint készülhetett
aranylemezből, papírból, halpikkelyből vagy a halak úszóhólyagjából, melyeket színeztek,
formára vágtak, majd mésszel vagy csirizzel ragasztottak fel a bőrre.
Az
aktuális divatnak megfelelően számtalan forma létezett: madártoll, barackvirág,
ezüsttömb (mely formára leginkább egy papírcsónakra hasonlít), négyszirmú
virág, juharfalevél stb.
Körmök
A
körmök festése sem új keletű szokás. A Tang-kori nők a nebáncsvirág piros
szirmaiból készítettek levet, majd formára vágott anyagot áztattak bele, és ezt
tették éjszakára a körmükre, amitől az enyhe pirosas színt kapott.
 |
| Wu Zetian császárnő viaszszobra Luoyangban |
A
Sui- és különösen a Tang-kor hölgyeinek extravagáns hajviselete és az ezzel
párosuló feltűnő, különleges smink a kínai divattörténet aranykorának védjegye.
A Sui- és Tang-dinasztia ruhái, haj- és sminkdivatja a kínai hagyományos
viseletek legjellegzetesebbje, és mint ilyen máig is nagy hatást gyakorol. A 21.
században a hagyományos kínai öltözeteket a fiatalok körében újra divatba hozó modern
hanfu kultúra egyik legfőbb inspirációs forrása is a Tang-kor divatja.
Nyolcadik rész A Song-kor
Kilencedik rész Nomád dinasztiák
Tizedik rész A Ming-kor
Tizenegyedik rész A Qing-kor
Zang Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing Group
华梅 (2004): 古代服饰, 文物出版社
讲历史的王老师：古代人的日常生活
祹络岚
祹络岚