Korábban már írtunk arról, hogy milyen volt, amikor a 17-18. századi Európa keleti (főleg kínai és japán) stílusjegyeket átvéve kialakította a maga keverék stílusát, a chinoiserie-t. Illetve bemutattunk egy barokkal ötvözött chinoiserie stílusú kastélyrészletet is. Ebben a bejegyzésben a jelenség reciprokáról, a kínai barokkról lesz szó.
 |
| A shenyangi nagy zöld épület homlokzata |
Chinoiserie, a Kelet európai szemmel
A 16. századtól indult meg a kelet-ázsiai iparművészeti cikkek Európába importálása, amelynek következtében hirtelen divathullámként népszerűvé váltak az akkori Európában egzotikusnak tekintett keleties stílusjegyek. A fellendülő, elsősorban Nyugat-Európába irányuló külkereskedelem több keleti országnak is kedvezett, olyannyira, hogy egy idő után megindult a kifejezetten európai piacra szánt, az európai ízlést kiszolgáló termékek gyártása és exportálása.
 |
| A Hayao gyógyszergyár turisták előtt megnyitott épületének részlete, kép forrása |
Eleinte kizárólag az előkelők és gazdagok kiváltsága volt a keleti stílus átvétele (és nyugati ízlésre szabása), ez látható számos európai nemesi kastély „kínai szobájában”, például a bécsi Schönbrunnban vagy a prágai Troja kastélyban. Ezeket a szobákat pedig keleti műtárgyak és iparművészeti termékek díszítették, például lakkbútorok, paravánok, szobrocskák, legyezők.
 |
| A nagy zöld villa Shenyangban |
A chinoiserie használati tárgyak között kiemelt helyet kapott a porcelán, különösen a porcelánvázák és -étkészletek. A 16. századtól Európába érkező porcelán minőségében messze túlszárnyalta az összes korabeli európai kerámiát, így nem csoda, ha igazi porcelánláz alakult ki Európában. Nemcsak a minőség, hanem a minta és a színek is megragadták a Nyugat figyelmét, Európa hamar el is kezdte utánozni a kínai stílust, azon belül is kifejezetten a máz alatti kobaltkék technika színvilágát és jellegzetes ábrázolásmódját.
Természetesen a kínai porcelánon kívül más kelet-ázsiai iparművészeti termékeket is igyekeztek utánozni, illetve nyugati, hazai jegyekkel kiegészíteni. Így alakult ki a chinoiserie egyedi stílusa – a Kelet, ahogy a barokk Nyugat látta.
Ugyanakkor nemcsak a Nyugat utánozta és alakította a maga ízlése szerint a keleti stílust, Kínában ennek az ellentettjére is van példa a kínai barokk formájában. A kínai barokk (中华巴洛克 zhōnghuá bāluòkè) egy egyedi stílusjegyekkel bíró irányzat, amely kifejezetten Észak-Kínában jellemző.
Barokk Nyugaton
A barokk stílus eredete a 16. század végére, Itáliába nyúlik vissza, majd a 17. században Európa-szerte elterjedt az ellenreformáció egyik velejárójaként. Az európai barokk stílus jellegzetessége a drámaiság, dinamizmus, az érzékekre ható, erős érzelmi reakciót kiváltó zsúfolt, gazdag, gyakran ellentéteken alapuló tervezés, valamint a szabályosság és szimmetria kerülése. Látványvilágában a barokkot az organikus formák tobzódása, fény és árnyék ellentéte, erős térbeliség jellemzi. Színvilágában kiemelten fontos összetevő az arany, illetve a mély, erős színek (vörös, fekete) és a sötét-világos kontrasztja.
 |
| Részlet a shenyangi Zhang-palotából |
Az építészetben az európai barokk szerkezeti összetevői közé tartoznak a spirális oszlopok, kupolák, ívelt homlokzatok és boltozatok. Meghatározó vonása továbbá a felületek erős díszítettsége: organikus mintájú stukkók, mennyezeti és falfreskók, trompe-l’oeil festmények. A belsőépítészetben jellemző az organikus, gazdagon díszített, nehéz, de kecses bútorzat mellett a súlyos, díszes, színes drapériák, függönyök, szőnyegek és kárpitok használata, illetve a mintásra festett, stukkóval vagy tapétával díszített falak. Jellegzetesen barokk bútordarabok a díszes kerettel ellátott tükrök, aranyozott vagy üvegcsillárok, tömött és díszes textillel kárpitozott ülőbútorok.
A barokk útja Kínába
Bár fénykora a 17. század, az európai barokk még a 18. században is érezteti hatását, a század közepétől kezdi felváltani a rokokó, a 18. század végétől, ill. a 19. század elejétől pedig egyre inkább a romantika az uralkodó. Ezzel szemben a kínai barokk egy kifejezetten késői fejlemény; Északkelet-Kína nagyvárosaiban csak a 19. század végén jelenik meg a barokk.
A barokk északkelet-kínai elterjedése, a kínai barokk kialakulása geopolitikai okokra vezethető vissza. Az egyik jelentős ok két gyarmattartó birodalom vetélkedése. A Brit Birodalom és a cári Oroszország a 19. század végén a Közép-Ázsia feletti befolyásért versenyzett. Bár a versengés színtere jobbára Afganisztán, Perzsia és Turkesztán, illetve Brit India határvidékei voltak, ugyanakkor Kína is fontos szerepet játszott az orosz hátország erősítésében. 1898-ban orosz koncesszióként kezdték építeni az ún. kínai keleti vasútvonalat, oroszul Китайско-Восточная железная дорога, kínai nevén 中国东省铁路 azaz Kína keleti tartományainak vasútvonalát. Az új vonal a Transzszibériai vasútvonal egyik szakaszának lerövidítésére készült, így Mandzsúrián keresztül Vlagyivosztok (jégmentessége miatt fontos orosz kikötő) jóval gyorsabban megközelíthetővé vált (a teljes mértékben orosz földön lévő, eredetileg tervezett, hosszabb útvonal csak ezután készült el).
 |
| Zhang Zuolin dolgozószobája Shenyangban |
Az Észak-Kínát átszelő és orosz városokkal, kikötővel összekötő új vasútvonal, valamint a hajózásra alkalmas, orosz területen is futó Amur folyóba torkolló Songhua-folyó számos külföldit vonzott Kína északkeleti részére. A vasút és a folyó mentén fekvő kínai települések gyors fejlődésnek indultak, ilyen volt Harbin, valamint Qiqihar (orosz–kínai kereskedelmi csomópont, a vasútépítéssel kommunikációs központtá is vált), illetve Mudanjiang is (történelmi település, a vasútépítés után nemzetközi kereskedelmi központ). A vasútépítéssel és a városok fejlődésével, illetve különösen az európai befektetők érkezésével Északkelet-Kínában olyan városok jelentek meg, amelyek erős európai hatásokat mutattak az építészetben is. Így jutott a barokk Kínába és így kezdett kialakulni a kínai barokk.
 |
| A harbini kínai barokk utca egyik épülete |
Barokk központ – Harbin
Kína északkeleti tartományai kezdtek felvirágozni, közülük is különösen kiemelkedett a vasútvonalon fekvő és a Songhua-folyó által is átszelt Harbin. Eredetileg apró halászfalu volt, később a vasútépítéssel egyre több európai telepes érkezett, míg az 1920-as évekre igazi metropolisszá nőtte ki magát. Az európai telepesek voltak azok, akik magukkal hozták az európai divatot, részben nekik köszönhetően alakult ki a kínai barokk stílusa.
 |
| A tigrises szalon a shenyangi Zhang-palotából |
Harbinban találhatóak a kínai barokk legszemléletesebb példái. A város az 1898-ban induló vasútépítéstől kezdve kevesebb, mint harminc év alatt távol-keleti világvárossá fejlődött. Az orosz irányítással épülő vasút miatt Harbin két negyede, Daoli és Nan’gan orosz koncessziós területek voltak, a városiasodás nagyrészt az itt élő európaiakhoz köthető. A metropolisz arculatát a barokk mellett egyéb európai stílusok megjelenése is alakította, úgy mint a klasszicizmus, a szecesszió vagy az eklekticizmus, ugyanakkor a barokk vált igazán meghatározóvá.
 |
| A harbini Hayao gyógyszergyár épülete, kép forrása |
Az óriási ütemű fejlődés nyertesei, a gazdag tőkések az újgazdagokra gyakran jellemző módon láthatóvá akarték tenni a vagyonukat, ezért mintegy státuszszimbólumként is funkcionáló lakóházakat építtettek. A pénz, az anyagi jólét megjelenítésére legalkalmasabbnak tűnő stílus pedig a barokk volt. Harbin történelmi negyedeiben ma is számos barokk stílusú épület áll.
A kínai barokk stílusjegyei
A Kína északkeleti tartományaiban megjelenő barokk ugyanakkor nem egyszerűen az európai barokk másolása volt, hanem számos egyedi sajátossággal is rendelkezett.
A kínai barokk épületek első ránézésre erősen emlékeztetnek az európai barokkra, sajátos jellegük a részletekben rejlik. A kínai barokk stílusába sorolható épületek nagy része elsősorban a városi utcákhoz igazodik, elől a földszinten van az utcáról nyíló üzlethelyiség, a homlokzat kialakítása teljesen európai stílusú, mögötte pedig a hagyományos kínai siheyuan udvarházak szerkezetét és funkcionális felosztását tükrözi az épület. Tipikus jellemzője a kínai barokknak az európai barokk és a hagyományos kínai stílus vegyítése az oszlopok, korlátok esetében. Ez kifejezetten a belső udvarok esetében jellemző, ahol a hagyományos oszlopfők (斗拱 egymásba illeszkedő fakonzolos alátámasztás) megmaradnak, ugyanakkor a korlátoszlopok barokkosak.
 |
| A harbini kínai barokk utca egyik belső udvara |
Ezek az egymáshoz simuló sorházak az üzletből meggazdagodott vállalkozók rétegére jellemzőek. A gazdag befektetőkre, a társadalmi elitre a különálló kínai barokk stílusú paloták jellemzőek. Ezek a villák szerkezetükben közelebb állnak az európai barokkhoz, a kínai jegyek inkább a berendezésben és a díszítésben jelennek meg, illetve a barokkos épület és a kínai kert vegyítésében is.
A díszítésben jellemző a barokkos gazdagság, az organikus formák, az arany használata. A díszítőelemekben számos tipikusan kínai motívum tűnik fel, amelyeknek pozitív szimbolikus jelentésük van, mint például a kínai csomó (a hosszú élet jelképe), a denevér (蝙蝠 kiejtésben hasonlít a 福 jószerencse kifejezésre), a gránátalma (sok magja miatt a gazdagság és gyermekáldás szimbóluma), a peónia (az anyagi jólét jelképe), fenyő (állhatatosság).
A díszítőelemek között előfordul a hagyományos mandzsu kazettás festett mennyezet vegyítése barokk stukkóval, vagy a nehéz barokkos függönyök kínai stílusú hagyományos faragott fa keretben.
 |
| A shenyangi Zhang-palota bálterme |
A bútorokon is megjelenik az európai és kínai hatás ötvözése. Leggyakrabban különböző stílusú bútorok együttes használatában, például nyugati íróasztalhoz kínai karosszék, az asztalon a kínai írástudó négy kincse (rizspapír, ecset, tus és dörzskő), illetve egy nyugati ernyős lámpa, vagy barokk fotel mellett kínai virágállvány.
A kínai barokk példái
1. Harbin barokk utcája
A kínai barokk utca (中华巴洛克大街) ma is Harbin népszerű turisztikai úticéljai közé tartozik. A negyed (hiszen nem csak egy utcáról van szó) épületeit a 19-20. század fordulóján meggazdagodott helyi tőkések építtették. A széles utcákon letisztult, kevéssé díszített vörös téglás, illetve díszes fehér barokk homlokzatok sora követi egymást, amelyekben üzlethelyiségek voltak annak idején, csakúgy mint ma, a családi és társasági élet pedig a hagyományos kínai elemeket is megjelenítő udvarokban zajlott.
Ma kulturális negyedként működik a barokk utca, helyi termékeket kínáló boltok, éttermek és egyéb üzletek működnek itt.
2. A kínai Versailles
Meglepő módon a „kínai Versailles” és „keleti Louvre” néven elhíresült épület egy részben állami tulajdonban lévő kínai gyógyszergyártó cég, a Hayao (teljes nevén Harbin Gyógyszeripari Csoport) tulajdonában van. Az épület a gyógyszergyártó vállalat egyik épülete csupán, amelyet 2024 januárjában megnyitottak a nyilvánosság előtt.
 |
| Kép forrása |
Az európai barokk hatása egyértelmű a homlokzaton, a jellegzetes óratoronytól a timpanonokon át az oszlopokig. Az épület külseje színeiben nem hivalkodó, az egyszínű fehér felületet ugyanakkor rengeteg díszítés borítja. A virágos-növényi cikornyák mellett angyalok reliefje látható.
 |
| Kép forrása |
Jelenleg a 6-os számú gyár egy épülete látogatható, a belsőnek ugyanakkor – néhány gyógyszerreklámot és egy-két kiállított szerszámot leszámítva – semmi köze a gyógyszergyártáshoz. A földszint, illetve a lépcsőház kifejezetten barokk stílusa miatt vált az interneten futótűzként terjedő látványossággá. A nyitás napján a húszezret is meghaladta a látogatók száma, ami máig is igen magas. A látogatók megtekinthetik a mind a kínai, mind a barokk számára egyaránt vonzó arany-vörösben pompázó helyiségeket, a szikrázó csillárokat, stukkóval díszített folyosókat márványpadlókat, oszlopokat, díszes tükröket. Még barokk ruhás fotózkodásra is van lehetőség.
A látogatás tetőpontja az arany terem, egy kerek tér, amelynek mennyezetét aranyszínű stukkó borítja, középen pedig üvegcsillár lóg a terem fölé. Az arany díszítés visszaköszön a falakon és a márványoszlopok oszlopfőjén is.
 |
| Kép forrása |
Kevésbé népszerű, de legalább annyi figyelemre tarthatna számot az épület egyik emeletén berendezett metszetkiállítás, amely Kína modern és kortárs művészeinek többszáz alkotását mutatja be.
3. A Zhang-palota
Harbin mellett Shenyangban is számos kínai barokk stílusú épület található. Ezek közül a legjellegzetesebb Zhang Xueliang korábbi lakhelye.
Zhang Zuolin tábornok 1916 és 1928 között uralta Mandzsúriát, 1927-től pedig a Kínai Köztársaság hadseregének főparancsnoka volt. Fia, Zhang Xueliang apja örökébe lépett az északkeleti hadsereg élén. Kettejük hűsége a Kuomintang iránt hozzájárult a hadurak dúlta Kína 1928-as egyesítéséhez.
Az épületegyüttes legkorábbi része a hagyományos siheyuan udvarházak stílusában épült. Később ezt egészítették ki két további épülettel – ez a két épület, a Daqinglou azaz „nagy zöld ház” és a Xiaoqinglou azaz „kis zöld ház” készült kínai barokk stílusban.
A nagyobbik épület 1922-ben épült, szerkezetében európai, minden szoba saját kis lakosztály, több összetartozó helyiséggel. Ebben az épületben tartotta megbeszéléseit az ifjabb Zhang, illetve itt gyilkoltatott meg 1929-ben egy vacsora alkalmával az egybegyűltek előtt két magasrangú hivatalnokot, Chang Yinhuait és Yang Yutinget, akik puccsot terveztek. Az épületet kínai stílusú sziklakerten át lehet megközelíteni. Barokk stílusú oszlopos, timpanonos homlokzatát kínai motívumok, fenyő, virágok, madarak díszítik, míg belülről leginkább a bútorzatban keverednek kínai és nyugati elemek.
A kisebbik épület elölről hagyományos kínai színesre festett oszlopos, hátulról azonban nyugati stílust tükröz. Belül a nagy villához hasonlóan vegyülnek a kínai és nyugati stíluselemek, fa falburkolat, nehéz drapériák és kínai bútorok, tusfestmények, gramofon és porcelánedények.
Ajánlott bejegyzések:
Kelet és Nyugat ötvözete – a chinoiserie
Keleti mesevilág nyugati műveken
祹络岚