Fejezetek a kínai divattörténetből - A Song-kor

Egy Song-korban játszódó kínai sorozat, a Qingping Yue (清平乐 Qīngpíng Yuè) tekercskép stílusú plakátja

A Tang-kort a viszonylag rövid Öt Dinasztia (907–960 kínaiul 五代十国 wŭdài shíguó Öt Dinasztia és Tíz Királyság) kora követte. Ezalatt a röpke időszak alatt a kínai területek több részre darabolódtak, egymást gyorsan váltó dinasztiák uralma alá kerültek. A megosztottság az újraegyesítésnek nem, a kereskedelemnek azonban kedvezett, főleg délen.

 

960-ban Zhao Kuangyin (赵匡胤 Zhào Kuāngyìn) megalapította a Song-dinasztiát (960–1279). A területi hódítások gazdasági és technikai fejlődéssel kiegészülve hozták létre azt, amit a kínai történelem ezüstkorának (a Tang aranykor után) vagy a kínai reneszánsznak neveznek.

A Tang-kor nyitottsága, kulturális sokszínűsége folytatódott után következett az Öt Dinasztia széttagoltsága, a Song-kort pedig már egyszerűség, visszafogottság, nemes letisztultság és finom elegancia jellemzi. Ez mutatkozik meg a korszak öltözködésében is.

A kínai viselet, a hanfu (汉服 hànfú azaz a hanok viselete) leglényegesebb aspektusai jelennek meg a három egymást követő nagy korszakban: a Tang-, a Song- és a Ming-dinasztia alatt. Ez a három időszak együtt lefedi a kínai viselet legfőbb jellegzetességeit. Mindhárom dinasztia han származású, ezért bár jól láthatók a korok közti különbségek, mégis sok az alapvető azonosság.

 

A Song-korban megkezdődött az urbanizálódás, a városi létforma egyre jobban elkülönült a falusitól. A növekvő városokban virágzott a kultúra és a művészet: új szellemi áramlatok, új irodalmi műfajok és filozófiai irányzatok alakultak ki, elterjedt a műgyűjtés hagyománya; valamint egyre nagyobb szerepet töltött be a szórakozás is, és ekkor alakult ki az éjszakai élet fogalma is.

A technikai újítások a kézműipar fellendülésének is nagyban kedveztek, ezáltal a kor viseletére is nagy hatást gyakoroltak. Virágzott a textilipar, melynek fontos központja volt a Déli Song-dinasztia (1127–1279) alatt fővárosi rangra emelkedő Hangzhou és a közeli Suzhou városa.

A hangzhou-i és suzhou-i selymek kiváló minőségüknek köszönhetően széles körben ismertek voltak, Kína mellett a selyemút révén messzire eljutott a hírük.

Habár úgy tartják, hogy a suzhou-i hímzés (苏绣 sūxiù) több mint kétezer éves múltra tekint vissza, az első leletek a Song-dinasztiából származnak, erre az időszakra már általánosan elterjedté vált, később pedig motívumkincse és színei tovább gazdagodtak. A suzhou-i hímzés leggyakoribb témái a madár-virág jelenetek és a tájképek.

 

A népszerű anyagok között damasztot, selyemdamasztot, lenvásznat, kreppet, különböző selymeket és szövött anyagokat (罗 luó, 绉纱 zhòushā, 绢 juàn, 素纱 sùshā) találunk leggyakrabban. A szatén elsőként a Song-dinasztia alatt jelenik meg.

Az anyagok minőségét bizonyítja könnyűségük, egy előtárt ruhadarab olyan légies anyagból készült, hogy mindössze 16,7 grammot nyomott. Lu You (陆游 Lù Yóu) 12. századi irodalmár és történész írja ezekről a könnyed anyagokról:

„举之若无，裁之为衣，真若烟雾”

„Mikor felemeljük, mintha semmi sem lenne [a kezünkben], az ebből készült ruha éppen olyan, mint a köd.”

 

A Song-kor letisztult stílusa jól látszik a ruhákon is, hiszen leginkább egyszínű, kevéssé díszített viseletek voltak divatban. Ami a színeket illeti, szintén a visszafogott mértékletesség volt az uralkodó: sárga, barna, fehér, fekete, nemritkán festetlen (素 sù) anyagokból készült ruhákat hordtak. Ritka díszítésként a ruhaszegély más színű anyagból készült, például lilásvörös ruhához világospiros szegély, fehér ruhához kék és fordítva, téglavöröshöz kék stb. Néha hímzéssel is díszítették a ruhaszegélyt. Ilyenkor a természeti motívumok voltak túlnyomó többségben. Virágminták közül a lótusz, bazsarózsa, írisz, kamélia, krizantém, kínai rózsa, gardénia, pompás díszalma virága, mályvarózsa, körtevirág fordulnak elő gyakran. Emellett pedig gyümölcsök (gránátalma, barack, Buddha keze) és madarak (daru) tartoznak a kedvelt motívumok közé.

 

A ruhadarabokban és szabásukban kevés újítás történt a Song-dinasztia alatt. A korábbi időszakok ruhadarabjai voltak divatban továbbra is, hasonló szabással.

Fontos újítás azonban a beizi köpeny (背子 vagy 褙子 bèizi), ez volt a korszak legjellegzetesebb ruhadarabja, melyet férfiak és nők egyaránt hordtak. A beizi hosszúsága nem egységes, derékig érőtől földig érőig változhat, ujja hosszú, általában viszonylag bő, légies hatású, hónaljtól lefelé hasított. A beizi egyes források szerint eredetileg a katonai pozíciót betöltő, shi-réteghez tartozó férfiak rövidujjú, kurta felsőruhájából alakult ki. Leginkább felsőruhaként hordták, alatta rendszerint legalább egy réteg volt még.

Song-kori beizi egy előkelő hölgy sírjából, különlegessége, hogy elől középtájon található rajta egy gomb, a legkorábbi Kínában fellelt gomb, kép forrása

A shi-réteghez azaz a művelt, adminisztratív feladatokat ellátó kisnemességhez tartozó férfiak (士人 shìrén) viseletükben régies hatásra, a régi stílus felélesztésére és megőrzésére törekedtek. Az Északi Song (960–1127) alatt fekete shant viseltek derékban övvel átfogva, a Déli Songtól kezdve hosszú, térdig érő beizit hordtak hosszúujjú felsőrész felett. Fejükön bambusz lakkozott anyaggal bevont bambuszvázas fekete futou-t viseltek, mely hátul nyitott volt, itt kellett szalaggal megkötni.

Szolgálóik hosszú, térd alá érő derékban bőrövvel megkötött, kör alakú nyakkivágású paót hordtak, alatta leginkább hosszú nadrággal és csizmával, derekukra gyakran kötöttek kötényt. Vagy pedig alul hosszú shant, efelett térdig érő shant, övvel összefogva.

Song-kori császárportré egyszerű, kerek nyakú, vörös paóban,melyet dísztelen öv fog össze derékban, alatta egyenes gallérú shan

Song-kori nadrág; magában nem, csak alsóruhaként hordták, kép forrása

A Song-kor tipikus női viselete a hosszú, szűk ujjú beizi, alatta hosszú szoknya, és jádéval díszített szalagok. Gyakori viselet a széles gallérú rövid felsőruha szoknyával párosítva, hosszan lelógó övvel. Népszerű a rakott szoknya (百褶裙 băizhěqún szó szerint száz hajtásos szoknya).

A női ruhák színesebbek ugyan, de nem harsányak: lilásvörösek, mélyvörösek, pirosak, okker és bézs színűek, mélykékek vagy fehérek. Nem ritka a festetlen, natúr színű ruha sem.

Női viseletek a 瑶台步月图 című képen

Song-kori lábbeli, kép forrása

Számos kiegészítő is fennmaradt a Song-korból. Népszerűek voltak az illatos batyuk (香囊 xiāngnáng) mellett a hajbavalók. Több félhold vagy holdsarló alakú fésű (梳 shù), mindkét oldalon fogas fésű (篦 bì) maradt fenn, melyek gyakran készültek szaruból. A Song-kori leletek között több hajtű (钗 chāi és 簪 zān) került elő, melyek leggyakrabban aranyból, ezüstből vagy jádéból készültek. Az Öt Dinasztia korától kezdve már nem divat a bőrövekre lógó díszeket aggatni, mint korábban, a Tang-korban. Az ékszerek azonban divatosak voltak, arany és ezüst fülbevalók, aranyozott brossok, ezüst karperecek maradtak fenn a Song-korból.

Song-kori hajtűk, kép forrása

A császárné portréja és az őt megszemélyesítő színésznő a 2020-as Qingping Yue (清平乐 Qīngpíng Yuè) c. sorozatban

Szintén a Song-dinasztia alatt vált meghatározóvá a főnix korona (凤冠 fèngguān) viselése. Habár a Tang-korból is előkerültek főnixszel díszített fejékek, csak a Song-kortól kezdve vált az udvari viselet elengedhetetlen kellékévé. A császári ágyasok számára nagyobb alkalmakkor kötelező fejdísz egyben rangjelző funkcióval is bírt – természetesen minél díszesebb volt a korona, annál előkelőbb volt viselője. A császárnén, ágyasokon és hivatalnokok feleségein kívül azonban tilos volt bárkinek főnix koronában mutatkoznia.

Liu E (刘娥 Liú É) császárné

Frizurák terén is érvényesül a Song-kor finom eleganciája. Egyszerű és ízléses kontyok a jellemzőek. A frizura dísze a tiara (冠 guàn), mely gyakran drágakőberakással készül, illetve az egyszerűbb kendők.

A smink is visszafogottabb a Tang-koréval összehasonlítva, azonban a Song-korból is maradtak fenn sminkkészletek tárolására szolgáló lakkedények kálcium, szilícium és magnézium alapú púderekkel, melyet hibátlan fehér bőr eléréshez használtak.

Füstölő és kozmetikumok tárolására használhatták ezt a dobozt, kép forrása

A Song-korban meginduló gyors technikai fejlődés kedvezett a népesség növekedésének, ezáltal hozzájárult a városiasodás folyamatához, mely jelentős hatást gyakorolt a tudományokra, művészetekre és a kézműiparra. Új szellemi áramlatok alakultak ki, kiemelt szereppel bírt az irodalom és a képzőművészet. Mindez az öltözködésben is éreztette hatását: a visszafogott elegancia, az egyszerű, de ízléses stílus, a finom vonalvezetés uralkodott a ruházkodás terén.

A Song-korban folyamatos fenyegetést jelentettek az északi barbár népek. Először az északi területeket foglalták el, ezzel arra késztetve a han lakosságot, hogy délre meneküljön, a fővárost is ekkor helyezték át Hangzhou-ba. A Déli Song idején ugyanúgy problémát jelentettek a nomád népek, legfőképpen a mongolok, akik 1279-ben teljesen átvették a hatalmat, ezzel pedig megalakult a Yuan-dinasztia (1279-1368).

 

Első rész A történelem előtti idők

Második rész A Shang- és Zhou-dinasztia

Harmadik rész A Qin- és Han- dinasztia

Negyedik rész A széttagoltság kora

Ötödik rész A kínai divat aranykora: A Sui- és Tang-dinasztia

Hatodik rész A Tang-kori nők éke: frizura és smink

Hetedik rész Mit viselt az Ég fia?

Kilencedik rész Nomád dinasztiák

Tizedik rész A Ming-kor

Tizenegyedik rész A Qing-kor

Felhasznált irodalom:

Zang Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing Group

华梅 (2004): 古代服饰, 文物出版社

祹络岚