 |
| Egy Song-korban játszódó kínai sorozat, a Qingping Yue (清平乐 Qīngpíng Yuè) tekercskép stílusú plakátja |
A
Tang-kort a viszonylag rövid Öt Dinasztia (907–960 kínaiul 五代十国 wŭdài shíguó Öt
Dinasztia és Tíz Királyság) kora követte. Ezalatt a röpke időszak alatt a kínai
területek több részre darabolódtak, egymást gyorsan váltó dinasztiák uralma alá
kerültek. A megosztottság az újraegyesítésnek nem, a kereskedelemnek azonban
kedvezett, főleg délen.
960-ban
Zhao Kuangyin (赵匡胤 Zhào Kuāngyìn) megalapította a
Song-dinasztiát (960–1279). A területi hódítások gazdasági és technikai fejlődéssel
kiegészülve hozták létre azt, amit a kínai történelem ezüstkorának (a
Tang aranykor után) vagy a kínai reneszánsznak neveznek.
A
Tang-kor nyitottsága, kulturális sokszínűsége folytatódott után következett az
Öt Dinasztia széttagoltsága, a Song-kort pedig már egyszerűség,
visszafogottság, nemes letisztultság és finom elegancia jellemzi. Ez mutatkozik
meg a korszak öltözködésében is.
A
kínai viselet, a hanfu (汉服 hànfú azaz a hanok
viselete) leglényegesebb aspektusai jelennek meg a három egymást követő nagy
korszakban: a Tang-, a Song- és a Ming-dinasztia alatt. Ez a három időszak
együtt lefedi a kínai viselet legfőbb jellegzetességeit. Mindhárom dinasztia
han származású, ezért bár jól láthatók a korok közti különbségek, mégis sok az
alapvető azonosság.
A Song-korban
megkezdődött az urbanizálódás, a városi létforma egyre jobban elkülönült a
falusitól. A növekvő városokban virágzott a kultúra és a művészet: új szellemi
áramlatok, új irodalmi műfajok és filozófiai irányzatok alakultak ki, elterjedt
a műgyűjtés hagyománya; valamint egyre nagyobb szerepet töltött be a szórakozás
is, és ekkor alakult ki az éjszakai élet fogalma is.
A
technikai újítások a kézműipar fellendülésének is nagyban kedveztek, ezáltal a
kor viseletére is nagy hatást gyakoroltak. Virágzott a textilipar, melynek fontos
központja volt a Déli Song-dinasztia (1127–1279) alatt fővárosi rangra emelkedő
Hangzhou és a közeli Suzhou városa.
A
hangzhou-i és suzhou-i selymek kiváló minőségüknek köszönhetően széles körben
ismertek voltak, Kína mellett a selyemút révén messzire eljutott a hírük.
Habár
úgy tartják, hogy a suzhou-i hímzés (苏绣 sūxiù) több mint
kétezer éves múltra tekint vissza, az első leletek a Song-dinasztiából
származnak, erre az időszakra már általánosan elterjedté vált, később pedig
motívumkincse és színei tovább gazdagodtak. A suzhou-i hímzés leggyakoribb
témái a madár-virág jelenetek és a tájképek.
A
népszerű anyagok között damasztot, selyemdamasztot, lenvásznat, kreppet, különböző
selymeket és szövött anyagokat (罗 luó, 绉纱 zhòushā, 绢 juàn, 素纱 sùshā) találunk leggyakrabban. A szatén
elsőként a Song-dinasztia alatt jelenik meg.
Az
anyagok minőségét bizonyítja könnyűségük, egy előtárt ruhadarab olyan légies
anyagból készült, hogy mindössze 16,7 grammot nyomott. Lu You (陆游 Lù Yóu) 12. századi irodalmár és
történész írja ezekről a könnyed anyagokról:
„举之若无，裁之为衣，真若烟雾”
„Mikor felemeljük, mintha semmi sem lenne [a kezünkben], az ebből készült ruha éppen olyan, mint a köd.”
A
Song-kor letisztult stílusa jól látszik a ruhákon is, hiszen leginkább
egyszínű, kevéssé díszített viseletek voltak divatban. Ami a színeket illeti,
szintén a visszafogott mértékletesség volt az uralkodó: sárga, barna, fehér, fekete,
nemritkán festetlen (素 sù) anyagokból készült ruhákat hordtak.
Ritka díszítésként a ruhaszegély más színű anyagból készült, például lilásvörös
ruhához világospiros szegély, fehér ruhához kék és fordítva, téglavöröshöz kék
stb. Néha hímzéssel is díszítették a ruhaszegélyt. Ilyenkor a természeti motívumok
voltak túlnyomó többségben. Virágminták közül a lótusz, bazsarózsa, írisz,
kamélia, krizantém, kínai rózsa, gardénia, pompás díszalma virága, mályvarózsa,
körtevirág fordulnak elő gyakran. Emellett pedig gyümölcsök (gránátalma, barack,
Buddha keze) és madarak (daru) tartoznak a kedvelt motívumok közé.
A
ruhadarabokban és szabásukban kevés újítás történt a Song-dinasztia alatt. A
korábbi időszakok ruhadarabjai voltak divatban továbbra is, hasonló szabással.
Fontos
újítás azonban a beizi köpeny (背子
vagy 褙子 bèizi), ez volt a korszak
legjellegzetesebb ruhadarabja, melyet férfiak és nők egyaránt hordtak. A beizi
hosszúsága nem egységes, derékig érőtől földig érőig változhat, ujja hosszú,
általában viszonylag bő, légies hatású, hónaljtól lefelé hasított. A beizi
egyes források szerint eredetileg a katonai pozíciót betöltő, shi-réteghez
tartozó férfiak rövidujjú, kurta felsőruhájából alakult ki. Leginkább
felsőruhaként hordták, alatta rendszerint legalább egy réteg volt még.
 |
| Song-kori beizi egy előkelő hölgy sírjából, különlegessége, hogy elől középtájon található rajta egy gomb, a legkorábbi Kínában fellelt gomb, kép forrása |
A
shi-réteghez azaz a művelt, adminisztratív feladatokat ellátó kisnemességhez tartozó
férfiak (士人 shìrén) viseletükben régies hatásra, a
régi stílus felélesztésére és megőrzésére törekedtek. Az Északi Song (960–1127)
alatt fekete shant viseltek derékban övvel átfogva, a Déli Songtól kezdve
hosszú, térdig érő beizit hordtak hosszúujjú felsőrész felett. Fejükön bambusz
lakkozott anyaggal bevont bambuszvázas fekete futou-t viseltek, mely hátul
nyitott volt, itt kellett szalaggal megkötni.
Szolgálóik hosszú, térd alá érő derékban bőrövvel megkötött, kör alakú nyakkivágású paót hordtak, alatta leginkább hosszú nadrággal és csizmával, derekukra gyakran kötöttek kötényt. Vagy pedig alul hosszú shant, efelett térdig érő shant, övvel összefogva.
 |
| Song-kori császárportré egyszerű, kerek nyakú, vörös paóban,melyet dísztelen öv fog össze derékban, alatta egyenes gallérú shan |
 |
| Song-kori nadrág; magában nem, csak alsóruhaként hordták, kép forrása |
A Song-kor tipikus női viselete a hosszú, szűk ujjú beizi, alatta hosszú szoknya, és jádéval díszített szalagok. Gyakori viselet a széles gallérú rövid felsőruha szoknyával párosítva, hosszan lelógó övvel. Népszerű a rakott szoknya (百褶裙 băizhěqún szó szerint száz hajtásos szoknya).
A női ruhák színesebbek ugyan, de nem harsányak: lilásvörösek, mélyvörösek, pirosak, okker és bézs színűek, mélykékek vagy fehérek. Nem ritka a festetlen, natúr színű ruha sem.
 |
| Női viseletek a 瑶台步月图 című képen |
 |
| Song-kori lábbeli, kép forrása |
Számos
kiegészítő is fennmaradt a Song-korból. Népszerűek voltak az illatos batyuk (香囊 xiāngnáng) mellett a hajbavalók. Több
félhold vagy holdsarló alakú fésű (梳 shù), mindkét
oldalon fogas fésű (篦 bì) maradt fenn, melyek gyakran
készültek szaruból. A Song-kori leletek között több hajtű (钗 chāi és 簪 zān) került elő, melyek leggyakrabban
aranyból, ezüstből vagy jádéból készültek. Az Öt Dinasztia korától kezdve már
nem divat a bőrövekre lógó díszeket aggatni, mint korábban, a Tang-korban. Az
ékszerek azonban divatosak voltak, arany és ezüst fülbevalók, aranyozott
brossok, ezüst karperecek maradtak fenn a Song-korból.
 |
| Song-kori hajtűk, kép forrása |
 |
| A császárné portréja és az őt megszemélyesítő színésznő a 2020-as Qingping Yue (清平乐 Qīngpíng Yuè) c. sorozatban |
Szintén
a Song-dinasztia alatt vált meghatározóvá a főnix korona (凤冠 fèngguān)
viselése. Habár a Tang-korból is előkerültek főnixszel díszített fejékek, csak
a Song-kortól kezdve vált az udvari viselet elengedhetetlen kellékévé. A
császári ágyasok számára nagyobb alkalmakkor kötelező fejdísz egyben rangjelző
funkcióval is bírt – természetesen minél díszesebb volt a korona, annál
előkelőbb volt viselője. A császárnén, ágyasokon és hivatalnokok feleségein kívül
azonban tilos volt bárkinek főnix koronában mutatkoznia.
 |
| Liu E (刘娥 Liú É) császárné |
Frizurák
terén is érvényesül a Song-kor finom eleganciája. Egyszerű és ízléses kontyok a
jellemzőek. A frizura dísze a tiara (冠 guàn), mely
gyakran drágakőberakással készül, illetve az egyszerűbb kendők.
A
smink is visszafogottabb a Tang-koréval összehasonlítva, azonban a Song-korból
is maradtak fenn sminkkészletek tárolására szolgáló lakkedények kálcium,
szilícium és magnézium alapú púderekkel, melyet hibátlan fehér bőr eléréshez
használtak.
 |
| Füstölő és kozmetikumok tárolására használhatták ezt a dobozt, kép forrása |
A Song-korban meginduló gyors technikai fejlődés kedvezett a népesség növekedésének, ezáltal hozzájárult a városiasodás folyamatához, mely jelentős hatást gyakorolt a tudományokra, művészetekre és a kézműiparra. Új szellemi áramlatok alakultak ki, kiemelt szereppel bírt az irodalom és a képzőművészet. Mindez az öltözködésben is éreztette hatását: a visszafogott elegancia, az egyszerű, de ízléses stílus, a finom vonalvezetés uralkodott a ruházkodás terén.
A Song-korban folyamatos fenyegetést jelentettek az északi barbár népek. Először az északi területeket foglalták el, ezzel arra késztetve a han lakosságot, hogy délre meneküljön, a fővárost is ekkor helyezték át Hangzhou-ba. A Déli Song idején ugyanúgy problémát jelentettek a nomád népek, legfőképpen a mongolok, akik 1279-ben teljesen átvették a hatalmat, ezzel pedig megalakult a Yuan-dinasztia (1279-1368).
Felhasznált
irodalom:
Zang
Yingchun - Xu Qian (2013): Luxuriant Garments with Grace, Beijing Publishing
Group
华梅 (2004): 古代服饰,
文物出版社
祹络岚