A huszonnégy évad


A hagyományos kínai időszámítás az évet huszonnégy évadra (节气 jiéqì) osztja fel. Az évadok körülbelül tizenöt naposak, és mivel a nyugati Gergely-naptár és a hagyományos kínai naptár nem fedi egymást teljesen, ezért a mi rendszerünk szerint az évadok dátuma egyik évről a másikra egy-két napos eltérést mutat.


Kép forrása


 

Az évadok a Naphoz igazodnak, egy évad a nappályán 15°-nak felel meg. Mivel a Föld Nap körüli keringése az évadok számításának alapja, ezért az évadok szoros kapcsolatban állnak az évszakokkal és a mezőgazdasági munkákkal. A huszonnégy évad négy egyenlő részre, négy évszakra osztható, a „négy li” (四立 sìlì) jelzi az egyes évszakok kezdetét: 立春 (lìchūn a tavasz kezdete), 立夏 (lìxià nyár kezdete), 立秋 (lìqiū ősz kezdete), 立冬 (lìdōng tél érkezése); mindegyik évszak egyenlő hosszúságú, hat-hat évadon keresztül tartanak.


 

Kép forrása

 

Tavasz kezdete (立春 lìchūn, február 3-5)

立春寒,一春暖。

Ha hideg a tavasz kezdetének évada, meleg lesz a tavasz maga.

立春晴,一春晴,立春下,一春下。

Tavasz kezdete ha napos, az egész tavasz napos; tavasz kezdetén esik, egész tavasszal esik.

Neve ellenére ez az évad még nem hoz tavaszias időjárást, ilyenkor a mezőgazdasági munkák is szünetelnek.

A hagyományos kínai földművelő társadalomban ilyenkor szokták megjósolni, hogy milyen lesz az éves termés (占春 zhànchūn). A tavasz kezdetét megelőző napokban a földbe gödröt ástak, amelybe tollat vagy egyéb könnyű dolgot tettek, amikor a szél ezt fellibbentette, az jelentette a tavasz kezdetét.

Tavasz kezdetén szokás lepényt enni. Ez készülhet különféle töltelékekkel: spenóttal, babcsírával, tojással, sonkával stb.

A hagyományos kínai orvoslás szerint ilyenkor a májra kell vigyázni. Tavasz kezdetén jót tesz a szervezetnek az édes ételek fogyasztása, a savanyú ételeket azonban kerülni kell.

 

Esős évad (雨水 yǔshuǐ, február 18-20)

冷雨水、暖惊蛰,暖雨水,冷惊蛰。

Ha hideg az esős évad, meleg lesz a rovarok ébredése, de ha enyhe az esős évad, hideg lesz a a rovarok ébredése.

A népi megfigyelések szerint, ha ebben az évadban hideg van, akkor a következő évadban felmelegedés várható; viszont ha az esős évad viszonylag meleg, akkor a rákövetkező évad lesz hideg.

A hol meleg, hol lehűlő időjárás megviseli a szervezetet, erre ajánlja a kínai orvoslás többek között a jamgyökeret, tarót, lótuszgyökeret, retket stb.

Az édes ételek fogyasztása jó hatással van a szervezetre, a savanyút azonban kerülni kell, illetve az olajos ételekből is érdemes kevesebbet fogyasztani. Különösen kedvező ilyenkor a kásák fogyasztása.

 

Rovarok ébredése (惊蛰 jīngzhé, március 5-7)

惊蛰至,雷声起。

Mikor a rovarok évada elérkezik, a mennydörgés is felhangzik.

Egyes népi babonák szerint az évad alatt gyakran előforduló tavaszi viharok és a velük járó mennydörgés ébreszti fel téli álmukból a rovarokat.

A hőmérséklet is elkezd emelkedni, ezért ilyenkor megkezdődnek a mezőgazdasági munkák is, pl. a tavaszi vetés. 

Az évad kezdő napján szokás körtét enni. A körte kínai nevének kiejtése hasonlít az elválást jelentő szó kiejtésére, ezért a rovarok ébredésekor evett körte segíthet elűzni a kártevőket. Emellett a körte lédússága a melegedő időben fontos folyadékbevitel biztosításáról is gondoskodik.

 


Kép forrása

Tavaszi napéjegyenlőség (春分 chūnfēn, március 20-22)

春雷响,万物长。

Tavasszal ha dörög az ég, növekszik minden, ami él.

A tavaszi napéjegyenlőség évada, ahogy a neve is mutatja, a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódik.

Ezt az évadot változékony időjárás és erős szél jellemzi, még hó is előfordulhat. ilyenkor javában zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkák. A tavaszi napéjegyenlőség évada kedvez a fa- és virágültetésnek is.

A tavaszi napéjegyenlőség napján szokás a tojásállítás (春分竖蛋 chūnfēn shùdàn) játéka, ahogy a neve is mutatja a játék célja, hogy egy tojást a laposabbik felére állítsunk úgy, hogy ne dőljön el.

Észak-Kína egyes térségeiben szokás ilyenkor az alkoholos italok készítése, fogyasztása és az ősök tiszteletére való feláldozása is. A tavaszi áldozatbemutatás (春社 chūnshè) ősi hagyományokra tekint vissza, a régi Kínában őszi és tavaszi oltároknak is áldoztak. Ezen alkalmakkor a föld isteneinek mutattak be áldozatot, bőséges termést kértek tőlük.

Ebben az évadban a májra és a vesére kell vigyázni, ezért érdemes diót, mogyorót, jujubát fogyasztani. Szintén érdemes kihasználni a tavasz első zöldségeit és a csíraféléket.

 

Verőfény (清明 qīngmíng, április 4-6)

清明后,谷雨前,又种高粱,又种棉。

Verőfény után, gabonaeső előtt ültessétek a cirokot, a pamutot.

Kína északi részén a verőfény évada száraz, szeles, Dél-Kína ezzel szemben ilyenkor esős. A tavaszi mezőgazdasági munkák javában zajlanak.

A verőfény napja egyúttal hagyományos kínai ünnep is, melynek fő eseményei a temetőbe való kilátogatás, a sírok lesöprése, illetve a zöldülő természetbe tett kirándulás (踏青 tàqīng). Kedvelt elfoglaltság ilyenkor a sárkányeregetés is.

A hagyományos kínai orvoslás ilyenkor az epe és a tüdő megerősítését tekinti fontosnak. Erre alkalmas a jamgyökér, a szeder, a mandula, a krizantém stb. A máj és a gyomor számára jótékony hatásúak a gabonából, például hajdinából, zabból stb. készült kásák.

 

Gabonaeső (谷雨 gǔyǔ, április 19-21)

谷雨有雨棉花肥。

Ha gabonaeső idején esik, dús lesz a pamut.

谷雨前后,种瓜点豆。

Gabonaeső idején a tököt, a babot vessék.

Ahogy a neve is mutatja, a gabonaeső évada jelentős csapadékkal érkezik. Gyakoriak ilyenkor a záporesők, a jégesők. Továbbra is folyik a tavaszi vetés. Egy másik mezőgazdasági munka, amely erre az évadra jellemző, az a friss tealevelek szedése.

Az emelkedő hőmérséklet és a nedvesség miatt ilyenkor fontos a kártevők és kórokozók elleni védekezés. A rovarirtás mellett szokás a bajűző képek kiragasztása is, ezeken istenalakok és varázsformulák szerepelnek. Valamint a friss tavaszi vízben való megfürdés szokása is idekapcsolódik.

Gabonaeső idején kerülni kell a magas só- és zsírtartalmú, a savanyú és csípős ételeket, ugyanakkor érdemes vitaminban gazdag élelmiszereket fogyasztani.

 


Kép forrása

Nyár kezdete (立夏 lìxià, május 5-7)

立夏不热,五谷不结。

Ha nem meleg a nyár kezdete, nem érik be az öt gabonaféle.

A meleg idő és a csapadék kedvez a különféle veteményeknek. Régi szokás, hogy az évad kezdőnapjának időjárása alapján jósolják meg, hogy milyen lesz a termés. Ha ezen a napon esik az eső, akkor bőséges termésre lehet számítani; ha viszont száraz ez a nap, akkor a termés is el fog száradni.

A legmelegebb évszak első évadát sokféle módon köszöntik, például a tojáspárbajjal (斗蛋 dòudàn).

Ezen a napon a szülök színes fonalból készült hálóba tesznek egy tojást, amelyet gyermekük nyakába vagy a táskájára akasztva visz magával az iskolába, ahol aztán megmérkőzhet a többiekkel: kié a legkeményebb tojás?

Egyes vidékeken a nyár kezdetének első napján szokás tojást, bambuszrügyet és borsót enni, máshol kását esznek ilyenkor.

A nyár kezdetén kerülni kell a zsíros, olajos ételeket, kedvező viszont a babfélék, a tejtermékek és a csirkehús fogyasztása.

 

Teljes gabona (小满 xiǎomǎn, május 20-22)

小满小满,麦粒渐满。

Teljes gabona idején, beérik a szem lassanként.

小满动三车,忙得不知他。

Három kerék forog teljes gabona idején, ez köti le a paraszt minden idejét.

A teljes gabona évada is munkás időszak a földeken dolgozóknak. A fenti szólásban szereplő három kerék (三车 sānchē) ezt nagyon szemléletesen fejezi ki: az egyik a vízhúzásra használt emelőszerkezet kereke, azaz átvitt értelemben a vetemények, és különösen a rizs öntözésére utal, hiszen ezt ilyenkor szokás ültetni. A második kerék az olajprés kereke, a harmadik pedig a selyemfonal fonásához használt rokka kereke.

Az évad első napján szokás áldozni a selyemhernyó istenének, aki a legenda szerint ezen a napon született.

Teljes gabona idején a szervezet számár kedvező az enyhén kesernyés ételek fogyasztása, illetve a bab és tökfélék fogyasztása. Nem ajánlott ilyenkor azonban olajos ételek és halfélék fogyasztása.

 

Szem a kalászban (芒种 mángzhòng, június 5-7)

芒种南风扬,大雨满池塘。

Ha déli széllel jön az évad, megtelik a tó, a dézsa.

Ebben az évadban az időjárás igazán nyárira fordul, és igen csapadékos lehet. Ilyenkor történik az ősszel betakarítható termések vetése, ültetése és csírázása.

Sok kínai területen hagyomány ekkor áldozni a virágok istenének, elbúcsúztatni az istent (送花神 sòng huāshén), aki ilyenkor elvonulóban van, hiszen a korai virágok eddigre már hervadni, hullani kezdenek.

Erre az évadra szokott esni a sárkányhajó ünnepe (端午节 duānwǔjié), ez az ötödik holdhónap ötödik napja. Ilyenkor a hagyomány szerint a nagy költőre, Qu Yuanre emlékeznek a kínaiak. Az ünnep egy fontos eseménye a sárkányhajó verseny. Az ünnephez kötődő étel a levélbe csomagolt különböző ízesítésű rizsgombóc, a zongzi (粽子 zòngzi).

A hagyományos kínai orvoslás a szezonális gyümölcsök fogyasztását ajánlja erre az évadra: licsi, mangó, dinnye, ananász stb.

 


Kép forrása

Nyár csúcsa (夏至 xiàzhì, június 21-22)

夏至风从西边起,瓜菜园中受熬煎。

Nyugati szél fúj nyár derekán, szenved a kertben a tök, a virág.

A meleg nyári időben a legfontosabb mezőgazdasági munkák közé tartozik az öntözés, illetve a gazolás.

Az évad első napjától számolják a három fu idejét (三伏 sānfú). A három fu az év legmelegebb időszaka, összesen 30 napot tesz ki. A nyár csúcsának kezdőnapja utáni harmadik geng nap (庚日) az első fu kezdete, a negyedik geng nap a középső fu kezdete, az ősz kezdete utáni első geng nap pedig a harmadik fu kezdete.

Hagyományosan a nyár csúcsa idején szokás a bő aratás és a szerencsétlenségek elkerülése végett áldozatot bemutatni az ősöknek és a földoltárnak.

Hagyományos ételnek számít ilyenkor a tészta. A mondás szerint 冬至馄饨夏至面 – azaz tél érkezésekor wontont, nyár csúcsán tésztát kell enni.

A hagyományos kínai orvoslás szerint ilyenkor érdemes halat, húst és tojást fogyasztani. Szintén jótékony hatású a kesernyés ételek fogyasztása, pl. balzsamkörte (苦瓜 kǔguā), hajdina, mandula, pitypang stb.

 

Kis kánikula (小暑 xiǎoshǔ, július 6-8)

头伏萝卜二伏菜,三伏有雨种荞麦。

Első fúban retket, másodikban zöldet, harmadikban, ha esik, hajdinát vetek.

A kis kánikula mintegy felvezetője az ezt követő nagy kánikulának, mely július vége felé kezdődik majd.

A kis kánikula évadához kapcsolódó ősi kínai szokás a Yan császárnak szánt áldozat bemutatása. Yan császár a legendák szerint a Nap és a nyár istene, ezért a nyár legmelegebb időszakában szokás neki áldozni.

A kínai népszokás szerint a kis kánikulától kezdve lehet "újat enni" (食新 shíxīn), ez azt jelenti, hogy az aratás ilyentájt történt, így lehetett enni az új gabonákból. Mivel az állatok is keményen dolgoznak ilyenkor, ezért egyes vidékeken szokás az ökröknek híg gabonakását főzni, hogy ettől megerősödve jobban bírják a munkát.

Szokás még tésztaféléket is fogyasztani, például jiaozit, tésztás levest, vagy pirított tésztát.

A hagyományos kínai orvoslás szerint ilyenkor a szívre kell odafigyelni, a könnyed ételeket kell előnyben részesíteni.

 

Nagy kánikula (大暑 dàshǔ, július 22-24)

大暑大雨,百日件霜。

Nagy kánikulára nagy eső, száz napra rá dér jő.

A nyári melegben Dél-Kínában már beérik a korai rizs, és el lehet ültetni a késői rizs palántáit. Ez az évad a zöldségek ültetésére is alkalmas.

Hagyományos szokás az ekkor hajtó liliomok megcsodálása. A hagyományos kínai naptár hatodik hónapját liliomhónapnak is nevezik (荷月 héyuè).

A kínai orvoslás szerint a télen rendszeresen visszatérő betegségeket ilyenkor kell kezelni (冬病夏治 dōng bìng xià zhì).

A meleg elleni védekezésre kiváló a hűsítő leves (解暑汤 jiěshǔtāng), amely mungóbabból készül. A tökfélék fogyasztása is hatékony a hőérzet csökkentésében, például a dinnye vagy a sütőtök is ilyen hatással bír.

 


Kép forrása


Ősz kezdete (立秋 lìqiū, augusztus 7-9)

早上立了秋,晚上凉飕飕。

Beállt az ősz reggelre, hűs szellő jön estére.

A hagyományos kínai kultúrában úgy tartották, ha ezen a napon szép az idő, derült az ég, akkor az őszi betakarítás is sikeres lesz. A mezőgazdasági munkák egy kis időre szünetelnek, majd az őszi termények betakarításával ismét munkás napok jönnek.

Ilyenkor az is fontos, hogy az évad két hete alatt esik-e az eső: 立秋有雨样样收,立秋无雨人人忧 – Ha ősz kezdetének napján esik, jó lesz a termés, ha aznap nem esik, aggódhat a nép.

Ősz kezdete alatt, mikor napos idő van, szokás szárítani a terményeket, pl. fűszerpaprikát, zöldségféléket.

Erre az évadra szokott esni a qixi ünnepe (七夕 qīxī), a régi Kínában ez hagyományosan a szerelmesek ünnepe volt.

Ősz kezdetén ajánlott savanykás ételeket fogyasztani, például almát, szőlőt, citrusféléket.

 

Forróság vége (处暑 chǔshǔ, augusztus 22-24)

处暑高粱白露谷。

Forróság végén betakarítjuk a cirokot, fehér harmat alatt a többi magot.

Ez az évad jelzi a nyár végét, az ősz beköszöntét. Sokat esik ilyenkor az eső, és minden esővel egy kicsit hidegebb lesz (一场秋雨一场寒).

Több mezőgazdasági termény betakarítása is ilyenkor történik. A hagyományos kínai kultúrában a forróság vége jelentette egyúttal az igazi halászati szezon kezdetét is.

Szokás ilyenkor kirándulni is, és a gazdag őszi pompába öltöző természetben gyönyörködni.

A hagyományok szerint ilyenkor lehet sós ételeket fogyasztani, valamint magféléket is ajánlott ilyenkor enni: szezámmagot, lótuszmagot stb. Jótékony hatása van ilyenkor a zöldségeknek, gyümölcsöknek is.

 

Fehér harmat (白露 báilù, szeptember 7-9)

白露种高山,秋分种河湾。

Fehér harmatkor a hegyen ültetünk, ősz közepén a folyóparton vetünk.

Fehér harmat idején esedékes az őszi termények betakarítása: gabonafélék, cirok, kukorica stb. A népi megfigyelések szerint, ha a fehér harmat első napján esős az idő, akkor rossz lesz a termés, és megpenészednek a learatott termények. Viszont ha aznap köd van, az kedvez a rizsnek, nagyra nőnek tőle a szemek.

Dél-kínai szokás fehér harmat első napján teázni. Ilyenkor a tea íze nem olyan friss, mint a tavaszi teáé, viszont nagyon zamatos.

Szintén dél-kínai szokás a rizsbor készítése. Ez az ital ragacsos rizsből, cirokból és egyéb gabonafélékből készül, vendégváró italként szokás felszolgálni.

Egyes vidékeken megünneplik a fehér harmat első napját (白露节 báilùjié). A népi hiedelmek szerint az aznap hajnalban gyűjtött harmatot a testre kell permetezni, ennek betegségmegelőző és gyógyhatása van.

Az őszközép ünnep szintén a fehér harmat vagy az ezt követő ősz közepe évad idejére esik. A hagyományos holdnaptárban ez a nyolcadik hónap tizenötödik napja. Ilyenkor a telihold csodálása mellett szokás holdsüteményt fogyasztani.

A hagyományos kínai orvoslás a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztását ajánlja erre az időszakra. Emellett olyan kínai gyógynövényeket javasol, mint a ginszeng, liliom és mandula.

 


Kép forrása

Ősz közepe (秋分 qiūfēn, szeptember 22-24)

勿过急,勿过迟,秋分种麦正适宜。

Se nem későn, se nem korán, búzát vetünk ősz derekán.

Mivel az idő ilyenkor már érezhetően kezd hidegre fordulni, ezért ekkor már sietni kell a még hátralévő mezőgazdasági munkákkal: a betakarítással és az őszi vetéssel.

Ugyanakkor a munka mellett számos olyasmi van, amit kifejezetten ekkor lehet élvezni. Ilyenkor kezdődik például a rákszezon és a gesztenyeszezon is, valamint az osmanthus is ekkor a legillatosabb, és a krizantém is lassan elkezd virágozni.

Ősz közepén szokás áldozni a földistennek és a gabona istenének. Szintén szokás a sírok letakarítása és az ősöknek való őszi áldozatbemutatás (秋祭 qiūjì). Valamint a Holdnak is ekkor szokás áldozni (祭月节 jìyuèjié). A népi szólás szerint 春祭日,秋祭月 vagyis tavasszal a Napnak, ősszel a Holdnak kell áldozni.

A kínai orvoslás erre az évadra nem ajánlja a salátafélék és egyéb hideg ételek fogyasztását, viszont javasolt a dió, szezámmag, ragacsos rizs, méz fogyasztása, és ettől az évadtól kezdve ajánlott forró vizet inni.

 

Hideg harmat (寒露 hánlù, október 8-9)

豆子寒露使镰钩,地瓜待到霜降收。

Hideg harmatban a babot, dérhulláskor édeskrumplit aratok.

Ez az időszak kiváló a halászatra és halfogyasztásra, úgy tartják, hogy ilyenkor a napsugarak már nem hatolnak le a vizek mélyére, ezért a vízi előlények nem húzódnak le a folyók, tavak aljára, így könnyű kifogni őket.

A tizenhetedik évad egyúttal a krizantémvirágzás csúcsa is, ilyenkor a legszebbek a virágok. Nem véletlen, hogy a kilencedik hónap kilencedikére eső dupla kilences ünnepe (重阳节 chóngyángjié) egyik szimbóluma is éppen a teljes pompájában virító krizantém. Az ünnep egyik eseménye a magas helyekre való kirándulás, hegymászás (登高 dēnggāo), egyúttal meg lehet csodálni a vörösbe forduló lombkoronákat. Szokás továbbá krizantémmal készült alkoholt és krizantémos süteményt fogyasztani.

A halászati szezon kezdete miatt hagyományosan ilyenkor több hal- és rákféle kerül az asztalra. Az idősek és betegek számára előnyös ebben az évadban a jujuba, lótuszmag, jamgyökér, ill. a hús és hal fogyasztása.

 

Dérhullás (霜降 shuāngjiàng, október 23-24)

晚稻就怕霜来早。

Késői búza a korai dért nem állhatja.

A mezőgazdasági termények betakarítása dérhullás évada alatt fejeződik be. A parasztok elkezdenek felkészülni a téli hidegre.

A természet őszi színeiben is lehet gyönyörködni dérhullás idején. Még virágzik a krizantém, és a juharfa vörös levelei is pompás látványt nyújtanak. Az őszi vadászatok is ekkor zajlanak.

Ebben az évadban fontos a tápláló ételek fogyasztása, például a kacsa-, a marha, és a nyúlhús. Emellett ilyenkor érik a datolyaszilva is. Ehhez kapcsolódik a szólás is: „霜降吃丁柿,不会流鼻涕" azaz ha dérhulláskor datolyaszilvát eszünk, nem folyik az orrunk (vagyis nem leszünk betegek). Ajánlott erre az évadra a friss és aszalt gyümölcsök fogyasztása is.

 


Kép forrása


Tél kezdete (立冬 lìdōng, november 7-8)

立冬晴,一冬晴,立冬雨,一冬雨。

Ha tél kezdete napos, az egész tél langyos, ha tél kezdete esős, az egész tél esős.

A hideg idő beálltával, az őszi vetés befejeztével és a betakarítás végeztével a mezőgazdasági munkák szünetelnek. Ezért a tél kezdete évad első napja hagyományosan szünnap volt, mikor a nép megpihent. Szokás volt ilyenkor áldozni, illetve jiaozit enni.

Az utóbbi azért illik az alkalomhoz, mert az évszak télre fordul (交冬 jiāodōng) ez a kifejezés pedig kiejtésében a jiaozire (饺子 jiǎozi) hasonlít. Ilyenkor egyébként is fontos a tápláló ételek fogyasztása, hogy így is felkészüljünk a télre (补冬bǔdōng). Kínában a jiaozi mellett hagyományosan szokás ilyenkor hagymát, húsételeket is fogyasztani. Kerülni kell viszont a sós és keserű ételeket.

Tél kezdetén készítik hagyományosan a shaoxingi vagy sárga bort (黄酒 huángjiǔ) is, illetve ekkor szokás áldozni a bor istenének.

 

Kis hó (小雪 xiǎoxuě, november 22-23)

小雪封地,大雪封河。

Kis hó alatt a föld befagy, nagy hó alatt befagynak a tavak.

Ahogy a neve is mutatja, ebben az évadban szokott leesni az első hó, legalábbis Észak-Kínában. A kis hó évada alatt hullott hóból meg lehet jósolni a következő évi termést is: ha sok hó esik, akkor bő termésre lehet számítani.

Kína északi részén ilyenkor szokás eltenni a sóval tartósított zöldségeket, míg délen kis hó alatt van szezonja a ragacsos rizsből készült édességnek, a cibának (糍粑 cíbā). A tengerpartok lakói pedig ekkor készítik a szárított halat.

Az éves disznóvágást kis hó alatt szokás megtartani, ezért a különböző tartósított húsok is ekkor készülnek: a kolbászféléket, pácolt húsokat (腊肉 làròu) kis hó alatt készítik.

A hagyományos orvoslás szerint ebben az évadban nem szabad nehéz ételeket fogyasztani, mert az gyomor- és tüdőproblémákhoz vezethet. Javasolt a száznapos tojás és a retek fogyasztása.

 

Nagy hó (大雪 dàxuě, december 6-8)

大雪晴天,立春雪多。

Nagy hó napján napos az idő, tavasz érkeztére nagy hó jő.

冬季雪满天,来岁是丰年。

Ha télen bőségesen van hó, jövőre sok lesz a betakarítanivaló.

A mondás szerint, ha a nagy hó évad első napján napos, tiszta az idő, akkor a tavasz beálltára esik majd hó. Viszont ha télen sok a hó, akkor a jövő évi termés bőséges lesz.

Az évad tipikus munkái közé tartozik az élelmiszerek tartósítása. Míg az előző évadban főleg zöldségeket kellett eltenni, nagy hó alatt főleg a sózott, pácolt húsok készítése jellemző. A kézimunkák ideje is elérkezett, a szövés és hímzés tipikus téli tevékenységek. Az időjáráshoz illően a jeget is ekkor szokás eltenni, a régi Kínában szokás volt jégkamrákat ásni, ahol sokáig, akár egészen a forró nyárig is megmaradt a jég, ez aztán a meleg évszakokban kitűnő hűsítő volt.

A nagy hóval érkező fagyos időben a kínaiak szerint legjobb bárányhúst és forró leveseket fogyasztani a test táplálására. Szintén ajánlott ilyenkor meleg kásákat enni, például nyolc kincs kását.

 


Kép forrása

Tél érkezése (冬至 dōngzhì, december 21-23)

冬至不冷,夏至不热。

Ha langyos a tél közepe, enyhe lesz a nyár közepe.

A téli napforduló napja Kínában fontos ünnepnap, kis újévnek (小年 xiǎonián) is nevezik. Ezen napon szokás áldozatot bemutatni az Égnek és az ősöknek.

A téli napforduló napján Kínában hagyományosan jiaozit szokás fogyasztani, illetve mindenfajta levesben tálalt töltött gombóc fogyasztása népszerű ilyenkor, például a wonton (混沌 hùndùn) vagy a tangyuan (汤圆 tāngyuán).

A hagyományos kínai orvoslás a magvak fogyasztását ajánlja a hideg téli időkre. Javasolt még a rizs és tésztafélék, valamint sütemények fogyasztása.

 

Kis fagy (小寒 xiǎohán, január 5-7)

小寒大寒,冻成一团。

Kis fagy, nagy fagy, az ember megfagy.

A kis fagy Kína szerte a leghidegebb évad. Ilyenkor fontos mezőgazdasági munka a gyümölcsfák (szeder, citrusfélék, körte, barack stb.) és szőlőtőkék gondozása, a fagykártól való óvás.

Az év utolsó hónapjának (腊月 làyuè) nyolcadik napján hagyományosan kását szokás enni (腊八粥 làbāzhōu). A laba kása kölesből, rizsből, gesztenyéből, azuki babból, jujubából és egyéb gabonafélékből és magvakból készül. Ez a nap az évvégi áldozatok napja is, amikor a külnböző istenek mellett az ősöknek is áldozatot mutatnak be.

A hagyományos kínai orvoslás szerint meleg ételek fogyasztása ajánlott. A fűszerek közül melegítő hatású ebben az évadban a fahéj, a bors és a csípős paprika. Jótékony hatású még ilyenkor a kínai metélőhagyma (韭菜 jiǔcài), a koriander, a kapor, a gyömbér.

 

Nagy fagy (大寒 dàhán, január 20-21)

过了大很,又是一年。

Elmúlik a nagy fagy végre, itt is az év vége.

Az év utolsó évadára a hideg idő miatt kevés mezőgazdasági munka marad, a gazdák végre pihenhetnek.

Nagyobb esemény ekkortájt a tűzhelynek bemutatott áldozat. A tűzhelyre ekkor ajándék gyanánt a tűzhely istenének szánt finomságok kerülnek.

Nagy fagy idején már javában zajlik a készülődés az új év érkeztének megünneplésére. Ez a 忙年 (mángnián) és a 迎年(yíngnián) azaz az újévi készülődés és az újév fogadásának ideje. Ilyenkor szokás megvenni az újév idejére az élelmiszereket, ajándékokat, új ruhát. Az óév utolsó napjai pedig a takarításról szólnak. Szintén ekkor készülnek az újévi díszek, köztük a finom mintájú, aprólékos munkával kidolgozott papírkivágások (窗花 chuānghuā), valamint az ajtó két oldalára újévkor kiragasztott szerencsés jelentésű, jókívánságokat tartalmazó párversek (对联 duìlián) is.

A legjobb ilyenkor csirkehúst, forró húslevest, kásaféléket és ragacsos rizzsel készült ételeket enni.

Az évet végül a sokfogásos újévi vacsorára összegyűlt család közös ünneplése zárja.

 

 


Kapcsolódó bejegyzés:

A kínai időszámítás

 


 

Felhasznált források:

邱丙军中国人的二十四节气化学工业出版社, 2018.

殷若衿草木有趣:跟着二十四节气过日子中信出版社, 2019.

 


祹络岚

Megjegyzések