Tanuljunk kínai szlenget! – Influenszerek és tartalmak
A kínai internet köztudottan különálló entitás, amelyet az ún. „nagy kínai tűzfal” őriz. A mai napig korlátozott a Kínán belül tartózkodók internethozzáférése – és mivel ez a helyzet régóta fennáll, Kína megteremtette a saját internetes világát a saját felületeivel, alkalmazásaival, ill. saját közösségi médiumaival. És persze a saját internetes (meta)szlengjével.
Kis kínai közösségi média körkép
A kínai közösségi média platformok az utóbbi időben Nyugaton is kezdenek egyre ismertebbé válni. A sajátfejlesztésű kínai közösségi felületek korai korszakának legnépszerűbbjei, mint a QQ (1999) vagy a Weibo 微博 (2009), mára Kínán belül is kevésbé népszerűek, és kezdenek – hogy nyugati párhuzammal éljünk – a Facebookhoz hasonlóan a középkorú és idősebb generáció felületeivé válni. A szintén komolyabb múltra visszatekintő WeChat 微信 (2011) minden generáció számára viszonyítási pont, a kínai digitális lét megkerülhetetlen bástyája. Mindezt pedig annak köszönheti, hogy sikeresen integrált a közösségi, kapcsolattartási funkciók mellett a mindennapi élethez, ügyintézéshez, fizetéshez, utazáshoz, és gyakorlatilag bármilyen kényelmi szolgáltatáshoz kötődő számos funkciót. Bár a kapcsolattartásban (akár egyéni, akár csoportalapú; akár üzleti, akár magánjellegű) verhetetlen a WeChat, a közösségi média szórakoztató funkciója és a nyílt tartalommegosztás kevésbé kényelmes rajta.
 |
| Kínai internetes óriások, alkalmazásaik, és felhasználóik száma (millió fő), kép forrása |
Erre viszont vannak egyéb platformok. A Bilibili 哔哩哔哩 (2009) az elsőszámú (elsősorban közepes, ill. hosszabb műfajokban) videómegosztó, a kínai YouTube-ként is tekinthetünk rá. Míg rövidformátumú videókban a Nyugaton is jól ismert TikTok azaz kínai nevén Douyin 抖音 (2016). Szintén szerepeltet videótartalmakat a kínai Instagramként is becézett Xiaohongshu 小红书 (2013), amely az egyik legfelkapottabb közösségi média felület Kínában.
A közösségi média platformok tartalmai és résztvevői a platformok jellegéhez és funkció szerinti megoszlásához hasonlóan sok párhuzamot mutatnak a nyugati social mediával. Kínában is megjelent a tartalomtípusra specializálódó, téma- és műfajspecifikus, tartalomgyártó szakember – magyarul az influenszer. Jelen bejegyzésünkben a közösségi média és az influenszerek világának egyes felkapott kifejezéseit gyűjtjük egybe.
 |
| Népszerű kínai közösségi média felületek, x: felületes–komoly kapcsolat, y: szórakoztató–komoly tartalom, kép forrása |
Influenszerek ...
1. Az influenszer – 博主、up主
Míg nyugati társaiknál már a név alapján egyértelmű, hogy véleményformáló szerepet töltenek be, a kínai influenszerek inkább a nyugati „tartalomgyártó” kifejezéshez hasonlóan kevsbé a kifejtett hatásra, mint inkább a tartalmak megosztásának tevékenységére koncentrálnak. A legnépszerűbb kínai kifejezések az influenszerre a 博主 bózhǔ ill. az up主 up-zhǔ. Az első még a blogok idejéből származik, a 博客主人 bókè zhǔrén azaz kb. blogtulajdonos, blogger kifejezésből származik. A második pedig az angol „upload” azaz „feltöltő” kifejezést veszi alapul.
2. Hi sisters! – 姐妹们、家人们、友友们、uu
Ahogy a YouTube-on trenddé vált a nézők, követők egyedi, fantáziadús megszólítása, úgy Kínában is sajátos online megszólítások alakultak ki. Akár Nyugaton, akár Kínában, a felhasználókhoz szóló influenszerek valami olyan megszólítást használnak, amely a való életben viszonylag ritka, ezért feltűnést kelt. Sőt, Kína abban is hasonlít a nyugati felületekhez, hogy gyakran feminizáló megszólításokat használ, míg Nyugaton a „sisters”, „girl”, „queen” tartoznak a legnépszerűbbek közé, addig Kínában az egyik legnépszerűbb megszólítás a 姐妹 jiěmèi vagy 姐妹们 jiěmèimen. Szintén mindenhol jellemző a laza, kötetlen megszólítás, Nuygaton a „guys”, Kínában pedig a 友友 yǒuyou vagy 友友们yǒuyoumen, amely a 朋友péngyou azaz „barát” becézett változata. Ezt lehet még tovább egyszerűsíteni, a kiejtés alapján gyakran lesz belőle egyszerűen csak uu. Szintén népszerűek a követőiket szinte rokonként kezelő influenszerek megszólításai, Nyugaton pl. „fam”, Kínában pedig 家人们 jiārénmen.
 |
| Ki érti ezt, tesa? kép forrása |
3. Influenszerek és a fogyasztás – 翻包、开箱
Csakúgy mint a nyugati platformokon, a kínai közösségi média felületeken is népszerűek azok a tartalmak, amelyek a fogyasztást promotálják – végülis a fogyasztói társadalomban erről szól az influenszerlét, nincs influenszer fogyasztás nélkül. Számos nyugati tartalomformátum Kínában is népszerű lett, ezek közül sok saját nevet kapott: a what’s in my bag trend Kínában 翻包 fānbāo néven lett ismert (szó szerint táskafelforgatás), míg a haul vagy unboxing jellegű tartalmak Kínában 购物分享 gòuwù fēnxiǎng (azaz vásárlás megosztása) ill. 开箱 kāixiāng (azaz dobozbontás) címen lettek népszerűek. Más kifejezések, elsősorban a rövidítések, a kínai közösségi felületeken is angolul szerepelnek, például ootd, grwm, blog, vlog, plog stb.
 |
| Haul, unboxing ... és túlfogyasztás, kép forrása |
... és tartalmak
4. 电子榨菜 diànzǐ zhàcài
Szó szerint digitális savanyúság. Ahogy a savanyúság kiegészíti a főételt és a köretet, de sosincs főszerepben, éppen úgy ez a fogalom is olyan tartalmakat jelöl, amelyek étkezés mellett nézhetőek, mintegy az ételek kiegészítőjeként: nincs szükség hozzá megfeszített figyelemre, könnyen követhető, nem túl tartalmas, és akár a háttérben is futhat, de azért ott van, hogy teljessé tegye az étkezés élményét.
 |
| Digitális savanyúság, kép forrása |
5. 硬控 yìng kòng
Ez a kifejezés először a gamerkörökben terjedt, eredeti jelentése szerint két vállra fektet, lefegyverez, leszorít, úgy hogy a másik meg sem tud mozdulni. A közösségi médiában ez olyan tartalmakra értendő, amelyek megbénítják az embert, egyszerűen nem lehet nem oda nézni.
6. 精神碳水 jīngshén tànshuǐ
Kínát sem kerülte el a minőségileg kifogásolható, üres tartalomszemét, amit az adott pillanatban jó nézni, de semmivel nem járul hozzá az ember épüléséhez, sőt sokszor még csak nem is szórakoztató. Ez a 精神碳水 azaz szó szerint „szellemi szénhidrát”, olyasmi ami boldoggá tesz, de utána könnyen megbánja az ember. Nem csak digitális tartalmak tartoznak ide, ilyesmi lehet bármelyik trend is (ami szintén leginkább a közösségi médián keresztül terjed), mint például a Stanley cup vagy a Labubu.
7. 电子呕吐物 diànzǐ ǒutùwù
Azaz digitális hányadék. Ezt a kifejezést általában a saját tartalmaira használja az ember. Az megvan mikor visszaolvasol egy világfájdalmas posztot ötödikes korodból, mikor mindenkit utáltál, mert két hétre eltiltottak az xboxtól? Na, pont ilyen tartalmakról van szó! A pillanatnyi heves érzelmek buzdítására vagy egyszerűen csak gyerekfejjel sok hülyeséget posztol az embert, amit aztán később megbán, és cringe-nek érez – ez a digitális hányadék.
 |
| Cringe, kép forrása |
8. 截屏人生 jiépíng rénshēng
Ez nagyjából a kínai FOMO. Mikor a WeChaten mást sem látsz, mint hogy minden ismerősöd világkörüli úton van, előléptették, házasodni készül, új hobbijai vannak, aztán belenézel a saját galériádba, és csak beszélgetésekről, meg mémekről készült képernyőképekkel van tele. Mikor az ember élete nem elég izgalmas a való világban – de annál izgalmasabb a screenshotokban.
További érdekes tartalmakat találsz Facebook-oldalunkon és Pinterest-oldalunkon!
祹络岚
