Az íráskészség fejlesztése / Hogyan tanuljunk kínaiul?

Az íráskészség kevés nyelvtanuló kedvence, sokan megszenvednek egy-egy fogalmazás összerakásánál. Alábbi cikkünkben ebben kívánunk segíteni néhány tipp megosztásával.

Témaválasztás

Ha nincs kötött témánk, csak mondjuk gyakorolni szeretnénk, akkor felmerül a kérdés, hogy miről írjunk. Számtalan ötletet találunk az interneten.

Érdemes például kínai általános iskolások fogalmazástémáit (作文题目) felhasználni. Ilyeneket találunk például ezen az oldalon évfolyamonként, mintafogalmazásokkal.

Már csak azért is érdemes ezekre rákeresni, mert sok mintafogalmazást is találunk, amelyekből nemcsak jó kifejezéseket, nyelvtani formákat, mondatszerkezeteket tanulhatunk, de jobban megismerhetjük azt is, hogy mit várnak el a kínai tanárok egy jó fogalmazástól, mitől lesz az anyanyelvi beszélők számára jó egy iromány (ami például akkor hasznos, ha vizsgára készülünk).

Kifejezetten nyelvtanulóknak szóló témaötletekkel is tele az internet, angolul rengeteget találunk (pl. writing prompts for language learners stb.), ezeket minden további nélkül felhasználhatjuk kínaiul is.

Szóválasztás

Kezdők tipikus hibája, hogy ha nem tudnak valamit, rávetik magukat a szótárra, és kikeresnek egy szimpatikus szót, amelyet gyorsan beraknak a mondatba, és meg is oldódott a probléma. Az ismeretlen szavakkal csak az a gond, hogy nem ismerjük a használatukat, de sokszor még a jelentésük sem teljesen tiszta, pláne ha valaki angol–kínai szótárral dolgozik.

Néhány tipp, hogy mire ügyeljünk a szóválasztásnál:

Szófaj: a kínaiban nem mindig egyértelmű, hogy milyen szófajú a szavunk, vagy milyen szófajúként használható
Kollokációk: milyen más szavakkal együtt használatos? ld. lejjebb!
Pozitív/negatív/semleges: van-e valamilyen érzelmi töltete a szónak?
Regiszter: milyen regiszterhez tartozik? Beszélt vagy írott nyelvi?
Példamondat: hogy viselkedik az adott szó egy mondatban? Tényleg azt jelenti, amit én gondolom, hogy jelent?
Számlálószó: ha főnévről van szó, mi a számlálószava? (már ha igényesek akarunk lenni ;) )

A szótárakról bővebben ebben a bejegyzésben olvashatsz.

Kollokációk

Sok nyelvtanulóval előfordul, hogy büszkén előrukkol egy mondattal, bevetette teljes lexikai fegyvertárát (vagy kedvenc szótárát), erre anyanyelvi ismerőse nem érti vagy lendületből kijavítja, mert „ők azt máshogy mondják”. Üdv a kollokációk világában!

A kollokációk (词语搭配) azok a szavak, amelyek gyakran állnak egymás mellett. Magyarul is rengeteg kollokációt használunk, főleg az írott nyelvben, például teljesen természetes a „sikert ér el” vagy „sikert arat” kifejezés, ezzel szemben a „sikert szerez” szinte bántja sz ember szemét, pedig ugyanúgy jelenthetné azt, amit az első kettő.

A kínaiban óriási szerepe van a kollokációknak. Már szótanuláskor érdemes egy-egy szót a leggyakoribb kollokációkkal (常见搭配) együtt tanulni. Fogalmazáskor pedig ez az egyik buktató. Hogyan védjük ki?

A jó szótárakban több példa is szerepel, amelyek célja kifejezetten a gyakori kollokációk feltüntetése. De ha bizonytalanok vagyunk legegyszerűbb rákeresni, hogy működnek-e választott szavaink egymás mellett.

Nyelvtan

Mikor nyelvtanra, mondatalkotásra kerül a sor, a két leggyakoribb hiba a magyar (vagy bármilyen más nem-kínai nyelv) logikájával való mondatalkotás, illetve a túlgondolás, a nyelvtani szerkezetek halmozása, sokszorosan összetett mondatok alkotása.

Az első problémára megoldás, ha utánanézünk egyes szavak, kifejezések autentikus használatának. Erre nagyon jók a mondatalkotó (造句) oldalak, például: Chineseboost vagy Purple Culture (ezek kifejezetten kínaiul tanulóknak készültek, ezért viszonylag rövid, egyszerű mondatokat tartalmaznak), Zaojv vagy ichacha (ezek már kicsit magasabb nyelvi szintet feltételeznek, hosszabb, összetettebb, tartalmilag is komolyabb mondatokat hoznak).

A második probléma orvoslása, hogy a mondatunkat teljesen lecsupaszítjuk: alany – állítmány – tárgy, és ezt a vázat kezdjük újra felépíteni mindig egy-egy további elem beszúrásával.

Illetve lépjünk túl azon a felfogáson, hogy minél több a bonyolult szerkezet egy mondatban, annál szebb lesz. Az egyszerű mondatok nemcsak az írónak kényelmesek, de a befogadónak is hálás feladat olvasásuk. Sokszor két-három egyszerűbb mondatban sokkal tisztábban ki tudjuk fejezni azt, amit egy mondatba akartunk beszuszakolni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy unalmas tőmondatokat kéne írnunk. Nyelvtanulóként persze (remélhetőleg) igyekszünk megcsillogtatni tudásunkat, ezért jó, ha variáljuk a mondatszerkezeteket. A tanárunk is örülni fog, ha nem olyan fogalmazást kell olvasnia, amiben minden egyes mondat pontosan ugyanazt a nyelvtant használja, hanem mondjuk két-három mondatonként változik a mondatszerkezet.

Ellenőrzés

Nem mindenkinek adatik meg, hogy tanárral ellenőriztesse az elkészült fogalmazást vagy annak részeit, de erre is van megoldás. Több is.

Keresőmotor 101

Valószínűleg sokan ismerik az alábbi trükköket, de saját tapasztalatom szerint nyelvtanulásban, fogalmazásíráshoz nagyon kevesen használják. Pedig önellenőrzésre nagyon hasznosak a keresőmotorok.

1. Idézőjelek

Sokkal hatékonyabb a keresés, ha két idézőjel közé tesszük a keresendő szavakat, hiszen így olyan találatokat kapunk, ahol az adott szavak egymás mellett vannak. Főleg kollokációknál hatékony ez a fajta keresés.

A találatok számából következtethetünk rá, hogy mennyire gyakori az adott használat. Minél gyakoribb, annál nagyobb eséllyel raktuk össze helyesen. Illetve a találatokban érdemes a szövegkörnyezetet is megvizsgálni, előfordulhat, hogy fel tudjuk használni a fogalmazásban, vagy éppen az derül ki belőle, hogy valami teljesen más, mint amire gondoltunk.

2. Mondatrészek, szószerkezetek

Nem érdemes egész mondatokra rákeresni. Sokkal hatékonyabb ha egy-egy szószerkezetet, mondatrészt keresünk, lehetőleg tulajdonnevek, névmások kihagyásával (ha mindenképp szükséges a névmás, mondjuk mert egy vonzatra vagyunk kíváncsiak, akkor javasolt a 他 használata).

3. Nyelvtani zsargon

Nagyon sokat tud segíteni, ha ismerjük a legfontosabb nyelvtani kifejezéseket.

Például: kollokáció (搭配), rokon értelmű (近义词) és ellentétes jelentésű szó (反义词), negatív (贬义词) vagy pozitív (褒义词) vagy semleges töltetű szó (中性词), írott nyelvi (书面语) vagy beszélt nyelvi (口语) stb.

A szinonima-antonima keresésére léteznek külön erre fejlesztett oldalak, például ezen az oldalon vagy ezen is rákereshetünk.

Párhuzamos szövegek

A párhuzamos szöveg a nyelvtanuló jóbarátja. A párhuzamos szöveg nem más, mint egymás mellé rendezett, két különböző nyelven szereplő mondatok, szövegrészletek, amelyek fordításként készültek.

Kínai–angol és angol–kínai párhuzamos szövegeket találunk a Linguee-n, a Reversón, illetve ilyen a Glosbe is. A fenti sorrend nagyjából tükrözi megbízhatóságukat is: Linguee-n viszonylag sok a hivatalos regiszterhez tartozó és megbízható szöveg; a Reversón is elég jó a megbízható szövegek aránya, a Glosbe egy kicsit vegyesebb képet mutat.

A párhuzamos szövegek előnye – feltéve, hogy jobban tudunk angolul, mint kínaiul – , hogy szókapcsolatokat, mondatrészleteket lehet hatékonyan keresni angolul, és erre készen kapunk autentikus kínai megfelelőt, vagy ellenőrzésképpen kínaiul keresünk, és az angol fordításokból meg tudjuk ítélni, hogy mennyire jó a megoldásunk. Ráadásul szövegkörnyezetben látjuk a kifejezés, szókapcsolat használatát, illetve több különböző példát is kapunk.

Természetesen nem százszázalékig megbízható egyik fenti oldal sem. Sok múlik a tágabb szövegkörnyezeten, de az is előfordul, hogy valami teljesen más szerepel mindkét oldalon.

HiNative

A HiNative és a hasonló közösségi platformok célja éppen az, hogy a nyelvtanulók anyanyelvi beszélőtől kapjanak segítséget és visszajelzést.

Ezeknek a platformoknak nagy előnye, hogy anyanyelvi beszélőtől kapunk véleményt, így anyanyelvi szűrőn megy át a fogalmazás – ha egy anyanyelvi szerint elfogadható, érthető, akkor már részben sikeresek voltunk. Gyakran nemcsak jó/nem jó visszajelzést kapunk, hanem javaslatokat, hogy hogyan lehetne még autentikusabb az iromány.

Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy a felhasználók túlnyomó többsége nem nyelvtanár vagy nyelvi szakember, így az ő nyelvhasználatuk is eltérhet a sztenderdtől, lehetnek benne hibák. Illetve előfordul, hogy „túllektorálják” az eredeti szövegünket, és a végén kapunk egy nagyon szép fogalmazást, amely már sem tartalmában, sem nyelvi szintjében nem felel meg az eredeti mondandónknak.

Elrendezés

Ha szövegszerkesztőben írunk, akkor nem olyan bonyolult az elrendezés, ha papíron, akkor viszont óriási különbségek vannak a magyar és kínai oktatási rendszer elvárásaiban.

A kínai fogalmazáspapír négyzetrácsos (általában alul-felül és két oldalt fehér margóval), ebben egy négyzet egy írásjegynek felel meg.
A fogalmazás címe kerül az első sorba, középre – igen, kiszámoljuk az egy sorban lévő négyzeteket és a címünk írásjegyeit, és ennek megfelelően igazítjuk.
A törzsszöveg minden bekezdését két négyzet kihagyásával indítjuk. A bekezdések között nem kell üres sort kihagyni.
Az írásjeleknek saját négyzet jár, de ha kettő kerül egymás mellé, akkor kerülhetnek ugyanabba a négyzetbe. Fontos, hogy kínai írásjeleket használunk, pont (。), kérdőjel (？), felkiáltójel (！), vessző (，), felsorolásvessző (、), pontosvessző (；), kettőspont (：), gondolatjel (——), három pont (a kínaiban hat ……), idézőjel (“”), címeknél használt idézőjel (《》) stb. mind kínai lesz. Van, amikor a különbség csak gépeléskor releváns (pl. vessző, kérdőjel stb.).