A mangó vagy tudományos nevén mangifera indica nálunk is egyre ismertebb és kedveltebb trópusi gyümölcs. A mangó Dél-India, Banglades és Mianmar területén őshonos. Jelenleg India mögött Kína a második legnagyobb mangótermesztő ország, a legnagyobb termőterületek Dél-Kínában, Guangxi és Yunnan tartományokban találhatók.
Lévén déligyümölcs, a 20. század második feléig jobbára csak a dél-kínaiak ismerték és fogyasztották a mangót. Ez azonban a történelem szeszélyéből egy csapásra megváltozott 1968-ban.
 |
| Mangóreplika díszvitrinben, kép forrása |
Történelmi háttér
1949. október 1-jén megalakult a Kínai Népköztársaság, az új Kína megalakulását követő első évtizedet a háború utáni gazdasági és ideológiai megújulás, a lelkes országépítés jellemezte. Az 1950-es években indultak az első politikai kampányok is, mint például a jobboldali elhajlók elleni kampány.
1958-ban indult a nagy ugrás, amely Kína iparát (különösen a nehézipart) és mezőgazdaságát kívánta megreformálni ideológiai alapokon. A program azonban a szervezés hiányosságai és átgondolatlansága miatt hamar kudarcba fulladt. A nagy ugrás sikertelensége a pártvezetésben vegyes reakciókat váltott ki, egyesek ellenezték a program módszereit: az általános túlbuzgóságot és a bürokratizmust.
 |
| Propagandaplakát a nagy ugrás idejéről, kép forrása |
Részben a pártvezetésben megjelent ellentétes hangok elnémítására állt elő Mao Zedong a kulturális forradalom ötletével, amely arra volt hivatott, hogy megtisztítsa a társadalmat a burzsoázia képviselőitől, akik befurakodtak a pártba. További cél volt a négy régi kiirtása: a régi gondolkodás, a régi kultúra, a régi hagyományok és a régi szokások.
 |
| Plakát a kulturális forradalom idejéről, kép forrása |
A kulturális forradalom 1966 májusában kezdődött. Országszerte vörös gárdák alakultak, a lelkes fiatal vörösgárdisták (红卫兵 hóngwèibīng) felléptek a tekintély minden formája ellen. Elkezdtek széles körben terjedni a tacepaók (大字报 dàzìbào) is, ezek a szöveges falragaszok politikai véleményt fogalmaztak meg, vagy az adott közösség egy-egy tagját bírálták.
 |
| Tacepaókkal teli fal, kép forrása |
Mao személyi kultusza
Mao Zedong már a Kínai Kommunista Párt alapító tagjai között is szerepelt, később pedig egyre feljebb került a hatalmi ranglétrán, ezt pedig egyre erősödő személyi kultusza is jól szemléltette.
 |
| Kép forrása |
A kultusz a kulturális forradalom alatt érte el csúcsát. Ekkor kezdték szinte szentírásként kezelni az először 1964-ben kiadott kis vörös könyvet. Az idézetek Mao Ce-tung elnöktől (毛主席语录 Máo Zhǔxí Yǔlù) a korszak leggyakrabban forgatott, legtöbbet idézett művévé vált, a korabeli fotók tanúsága szerint az emberek mindenhová magukkal vitték a kényelmes zsebkönyv formában is kiadott művet.
 |
| Kép forrása |
A vezetőnek nemcsak műve, de arca is mindenhol megjelent. A korabeli propagandaplakátok kedvelt témája volt Mao elnök, leggyakrabban egy ragyogó napkorong közepén, vagy némileg hétköznapibb környezetben, szeretett népe által körülvéve, jóságos atya szerepében ábrázolták, de megjelent bölcs vezetőként, ravasz stratégaként, jövőt kémlelő vizionáriusként is.
 |
| Kép forrása |
Mao képe megjelent a kínai otthonokban is. Hivatalos portréja vagy mellszobra nézett le óvóan a kínai családokra. Ha valaki nem rendelkezett ilyesmivel, az akár komoly problémát is jelenthetett, hiszen arra is utalhatott, hogy az illető ellenforradalmár.
 |
| Kép forrása |
A mangók
Ilyen történelmi-kulturális környezetben érkezett 1968. augusztus 4-én egy pakisztáni küldöttség hivatalos látogatásra Pekingbe. Mian Arshad Hussain pakisztáni külügyminiszter udvariassági ajándéka egy láda mangó volt személyesen Mao elnöknek.
1968 nyarára a vörösgárdisták csapatai sok helyen már nem a „négy régi” ellen léptek fel, hanem egymás ellen fordultak. A Qinghua Egyetemen különösen kaotikus helyzet alakult ki. Két egymással vetekedő csoport kövekkel, dárdákkal és savval vívta az ún. száznapos háborút (百日大武斗 bǎirì dà wǔdòu). Az egyetemen tomboló gárdisták megfékezésére Mao elnök július 27-én 30 000 pekingi gyári munkást küldött. Az akciónak több halottja és mintegy 700 sebesültje lett, a vörösgárdistákat pedig az eset másnapján feloszlatta Mao.
 |
| Korabeli poszter, kép forrása |
Egyes források szerint Mao elnök nem szerette a mangót (túl macerásnak találta a fogyasztását), ezért pont kapóra jött az alkalom, hogy lepasszolja a diplomáciai ajándékot. Egy biztos, a pakisztáni miniszteri küldöttség látogatásának másnapján, augusztus 5-én, a vezető a ládányi déligyümölcsöt elküldte a kampuszon tartózkodó munkásoknak egy üzenet kíséretében, amelyben megbízta a munkásokat a nemzet oktatásügyének kézben tartásával.
 |
| A munkások és a mangók, kép forrása |
A munkások hatalmas megtiszteltetésnek vették, hogy Mao elnök lemond a becses ajándékról, és az egyszerű munkásoknak engedi át. Idővel a munkások visszatértek a gyárakba, ahol korábban dolgoztak, és minden gyárnak jutott néhány darab az értékes ajándékból.
 |
| Kép forrása |
Az egyes üzemek mind a maguk módján kinyilvánítani tiszteletüket a nagybecsű gyümölcsök iránt: volt, amelyiket formaldehidben tették el, volt, amelyiket viaszbevonattal próbálták óvni a rothadástól. Az egyik mangó végül elfogyasztásra került, természetesen testvériesen osztozott rajta az egész gyár: egy nagy fazék vízben megfőzték, a híg léből pedig minden dolgozónak jutott egy kanálnyi.
 |
| Kép forrása |
A gyümölcsöket persze közszemlére is tették, méghozzá díszhelyen. Nemcsak a gyárakban állították ki a mangókat, volt olyan példány is, amelyet országos körútra vissza, hogy az egész nép megcsodálhassa a gyümölcsöt, és leróhassa tiszteletét mind az ajándék, mind az ajándékozó előtt. A legszerencsésebbek azok voltak, akik – persze a megfelelő óvintézkedések mellett – saját kezükbe foghatták a gyümölcsöket.
 |
| Az üvegbúra védelme alatt óvott mangót csodáló tömeg, kép forrása |
Mangóláz
Valóságos mangóláz (芒果热 mángguǒrè) alakult ki országszerte. A gyárak dolgozói számára viasz- vagy műanyagmásokat utaltak ki a kiállításukra alkalmas díszvitrinnel.
 |
| Kép forrása |
De nemcsak a Qinghuára kivezényelt munkások vettek részt a mangólázban. Egész Kínában népszerű szimbólummá vált a gyümölcs, amely mindenféle használati és dísztárgyon visszaköszönt. Tányéron, tükrön, kitűzőn, bögrén, még Mangó márkájú cigarettát is lehetett kapni.
 |
| Mangó cigaretta, kép forrása |
Talán említeni sem kell, hogy a mangót és a körülötte kialakult lelkesedést a korabeli propagandaplakátokon is megörökítették. Vagy Mao elnök attribútumaként szerepelt a korszak plakátjain a trópusi gyümölcs, vagy a hatalmas, lelkes tömeg körében ragyogtak az aranyszínű mangók.
 |
| Mangó témájú használati és dísztárgyak, kép forrása |
 |
| Korabeli plakát, kép forrása |
Utóbbi nem is annyira valóságtól elrugaszkodott, mint elsőre gondolhatnánk. Országjáró turnéin a mangókat szinte vallásos áhítattal illette az egyszerű nép. Tömegesen özönlöttek megcsodálni a gyümölcsöket, voltak, akik le is borultak előtte.
 |
| Mangómenet, kép forrása |
Ugyanakkor arra is volt példa, hogy valakit nem varázsolt el az egyébként a halhatatlanság mitikus barackjaihoz hasonlított gyümölcs. Olyan esetről is beszámolnak egyes források, hogy valaki nem nyilatkozott elég lelkesen a mangóról, ezért őrizetbe vették, elítélték, majd egy furgonon a város szélére vitték, és fejlövéssel kivégezték.
 |
| Kép forrása |
A mangóláz utolsó fellobbanása az 1976-os film, A mangó éneke (芒果之歌 Mángguǒ zhī gē) volt. A film egy novella átdolgozásaként jött létre, Chang Yan (常彦 Cháng Yàn) és Zhang Puren (张普人 Zhāng Pǔrén) rendezésében. A cselekmény a kulturális forradalom korai szakaszában történeteket meséli el.
A filmet azonban csupán egy hétig vetítették, ugyanis ekkor tartóztatták le a négyek bandáját, és ezzel a kulturális forradalom is véget ért.
A mangóláz ma már talán kevésbé él a köztudatban. Időről időre azonban ismét előkerül, mint például 2013-ban, amikor a zürichi Rietberg Museum kiállítást rendezett „Mao's golden mango and the cultural revolution” címmel. A kiállítás a mangókultuszon keresztül mutatta be a kínai történelem egy különösen érdekes szakaszát.
Felhasznált források:
https://www.collectorsweekly.com/articles/the-mao-mango-cult-of-1968/
https://www.bbc.com/news/magazine-35461265
https://chineseposters.net/themes/mao-cult
https://chineseposters.net/themes/mao-mangoes
https://tw.news.yahoo.com/快拜-是毛主席的芒果-中國文化大革命期間意外掀起的-芒果風潮-001000458.html?guccounter=1
祹络岚