 |
| Kép forrása |
Vibráló vörösek, harsány zöldek, Superman, Obama, Mao, aranyhalak és életvidám poszterszínek. Xu Deqi a kínai kortárs művészetben a popartot és a hagyományos kínai művészetet egyedülálló módon képviseli. Művészetében összefonódik Kelet és Nyugat, hagyomány és modernség, politika és esztétikum.
Xu Deqi (许德奇 Xǔ Déqí) 1964-ban született. Művészeti tanulmányait a Shandongi Tanárképző Egyetem (山东师范大学 Shāndōng Shīfàn Dàxué) művészeti szakán végezte, ahol jelenleg oktat. Emellett tagja a Shandongi Képzőművészek Egyesületének (山东美术家协会 Shāndōng Měishùjiā Xiéhuì).
A művész nemcsak Kínában elismert alkotó, világszerte több nagyvárosban kiállították már műveit, többek között Miamiban, Milánóban, Mexikóvárosban és Párizsban is.
 |
| Kép forrása |
Popart, Andy Warhol
Xu Deqi művészeti pályafutása során hosszú utat járt be. Korai művei még az egzisztencialista realizmus stílusában születtek. A fakó, kopott színek, a szigorú kompozíció és szinte naturalista ábrázolásmód majdnem ellentétébe fordult át. Az emberalakok és tárgyak kidolgozása továbbra is realista maradt festményein, minden más azonban merőben új irányt vett művészetében. A komor színeket harsány, életvidám poszterszínek, merész komplementer-párosítások, neonba hajló árnyalatok váltották fel. Kompozícióiban egyre inkább a fényképszerű kivágások felé fordul, térábrázolása is egyre absztraktabb, a valós teret egyszínű, egy-egy felnagyított tárggyal tarkított sík váltja fel.
 |
| Kép forrása |
Alkotásain egyértelmű a popart hatása. Festményeinek fontos vonása a plakátszerűség, ugyanakkor a kép szemlélőjének az az érzése is lehet, hogy fényképekből tetszőlegesen kiválogatott, összevágott, és majdnem véletlenszerűen elrendezett elemek színes kollázsát látja maga előtt.
 |
| Kép forrása |
Andy Warhol hatása is erősen érezhető Xu Deqi képein gyakran megjelennek Warhol kedvelt alakjai: az ikonikus Marilyn Monroe, politikusok (Mao, Obama stb.), sőt, egy alkotásán maga az inspirációt adó Andy Warhol is feltűnik. Az aktualitásokra való reflektálás, a művészt körülvevő valóság tárgyai is fontos képi helyet és szimbolikus értelmet kapnak képein.
 |
| Kép forrása |
De kínaiul
A popart a kedvelt témája a popkultúra, a sztárvilág, az aktualitások, a fogyasztói kultúra, a népszerű márkák, az anyagiak. Az irányzat igazi népszerűsége Amerikából indult és a nyugati kultúrában gyökerezik. A popart a gazdasági fellendülés, a középosztály mint ízlésmeghatározó tényező, azaz az igazi populáris kultúra kialakulásának következtében jelent meg. A popart az 1960-as évektől kezdődően a futószalagon gyártott fogyasztói társadalom terjedésére, a tömegkultúrára reflektál, annak tipikus kellékeit jeleníti meg erősen idealizált formában.
 |
| Kép forrása |
Felmerülhet a kérdés, hogy egy kortárs kínai művész mit lát az amerikai társadalomban az előző század közepén lezajló változásokban. A válasz egyszerű: Kína az előző század 80-as éveitől kezdve indult gazdasági növekedésnek. A világ felé való nyitás, a gazdaság megreformálása, a világgazdasági folyamatokba való egyre jelentősebb bekapcsolódás révén valósította meg Kína azt a gazdasági csodát, amely a 2000-es évekre gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági helyzetét és a társadalom életszínvonalát. Ennek hatására hasonló folyamatok kezdődtek Kínában, mint amelyek az Egyesült Államokban az 1960-as évektől voltak jellemzőek. A javuló életszínvonal, a rohamtempóban növekvő gazdaság természetesen a társadalomra és a kultúrára is óriási hatással volt. A termelés és a középosztály növekedése Kínában is a tömegkultúra kialakulásához vezetett. Így aktuálissá vált a tömegkultúrára hol giccsesen-büszkén, hol cinikusan reflektáló popart.
 |
| Kép forrása |
Xu Deqi művészetében ezt láthatjuk. Ugyanakkor Kína sosem lesz olyan, mint a Nyugat, hiszen történelmi-kulturális jellegzetességeit nem veti le, mindent egy kicsit a maga módján csinál. Xu Deqi ezért nem egy az egyben veszi át a popart amerikai előzményeit, hanem ezekre építve, kínai elemek hozzáadásával egészen egyedi saját alkotói formát alakít ki.
 |
| Kép forrása |
Műveinek témája sokszor a kínai gazdasági-kulturális folyamatokra reagál, és motívumaiban is a hagyományos kínai kultúra elemeihez, ábrázolási módjaihoz nyúl vissza. Így kapunk szupermenruhás Mao elnököt, aki büszkén pózol a New York-i Wall Street bikaszobra mellett. Vagy kínai szemüveget viselő Marilyn Monroe-t, a szuggesztíven vörös háttérben a Tiananmen téri Mennyei Béke kapujával.
 |
| Kép forrása |
És még kínaibbul
A kínai kultúrában jártas néző azt is észreveheti, hogy a vidám színek sugallta pozitivitás, és életöröm a szimbolikus elemekben is visszaköszön. Xu Deqi képein nemcsak térkitöltő funkciót látnak el a kép fő témájával látszólag semmi összefüggést nem mutató elemek. Éppen ellenkezőleg, a kínai képek működését ismerő szemlélő szabályosan „olvasni” tudja a képet, azaz a szimbólumokat egy-egy konkrét, jól meghatározható jelentéshez tudja kötni.
Az egyik ilyen szimbolikus elem, amely gyakran visszaköszön, a pünkösdi rózsa vagy peónia (牡丹 mǔdan). A hagyományos kínai szimbólumrendszerben ez a virág rengeteg szirma, dús virágzata miatt a gazdagság, a jólét jelképe.
 |
| Kép forrása |
Egy másik virágszimbólum Xu Deqi festményein a lótusz. Ez a virág szintén pozitív jelentéssel rendelkezik, kiejtése a béke szó kiejtésével megegyező (荷花 héhuā azaz lótuszvirág és 和平 hépíng azaz béke).
 |
| Kép forrása |
Egy másik szimbólum, amelyet előszeretettel alkalmaz a művész, a levegőben úszó pontyok. A hal tradícionális jelentése felesleg (a 鱼 azaz hal és a 余 azaz felesleg kiejtése megegyezik: yú). A felesleg pedig azt jelenti, hogy a megtermelt javak nemcsak hogy a megélhetést biztosítják, hanem még ezen felül marad felesleg is.
 |
| Kép forrása |
A globalizálódó, Nyugat felé forduló Kínát ábrázolhatja a többször megjelenő tigris is. A tigris hagyományosan a négy égtájőr állat – észak fekete teknőse, dél vörös főnixe, kelet kék sárkánya, nyugat fehér tigrise – egyike. Ugyanakkor a tigris utalhat egyszerűen a modern Kína erejére is.
 |
| Kép forrása |
Múlt, jelen, kommunizmus, kapitalizmus
Egyéb szimbólumokat is felfedezhetünk a művész alkotásain. Például szemüvegen tükröződő modern nagyvárosok és a háttérben úszó hagyományos kobaltkék porcelán tájképek kontrasztja, amely az urbanizálódó Kína múltjának és jövőjének képi összefonódása. Vagy például a hagyományos kínai ruhába öltözött nőalakok stílusos modern napszemüvegének kontrasztja, amely a tradicionális és a modern kultúra összekapcsolódását jeleníti meg.
 |
| Kép forrása |
Több festményen megfigyelhető a kommunista propaganda plakátművészetére való refelektálás is. ezeken a képeken a kommunista elem gyakran egy jellegzetesen nyugati motívummal párosul, ezzel is kiemelve a globalizálódó Kína kettősségét.
 |
| Kép forrása |
A kapitalista piacgazdaság, a fogyasztói társadalom jelentette jólét szimbólumai is felfedezhetők Xu Deqi képein. A popart képviselte középosztályt népszerű márkák jelenítik meg, például a KFC. Ugyanakkor a társadalom felső, gazdag rétege is megjelenik, például drága ékszerek vagy luxusjacht formájában.
 |
| Kép forrása |
Magritte, Klimt
Xu Deqi művészetén a popart mellett a szürrealizmus is nyomot hagyott. Jelentős René Magritte belga szürrealista festőművész hatása, akire Xu Deqi több képén jól felismerhető módon utal.
 |
| Kép forrása |
A szürrealizmus az ismeretlent kutatja, hétköznapi tárgyakat mutat be realista ábrázolással, ugyanakkor szokatlan környezetben, oda nem illő módon. A szürrealizmus a hétköznapi misztériumot jeleníti meg, az álmok és a tudatalatti világát, ahol minden az, aminek látszik, vagy éppen teljesen más, hiszen az ábrázolás nem lehet maga a dolog, annak csupán reprezentációja, ahogy azt Magritte híres „Ceci n’est pas” alkotásaiból már tudjuk.
A realista elemek szokatlan párosítása, az álomszerűség Xu Deqinél is megfigyelhető. Képeit elnézve úgy érezhetjük, hogy minden elemnek jelentése van, de minden homályos, illanó, álomszerű, és mégis pont annyira valószerűnek tűnik, mint az álmok.
 |
| Kép forrása |
A művész egyes képein Gustav Klimt jellegzetes geometrikus stílusa is megjelenik. Xu Deqi a stílust, a vonalakat, a színeket megtartja, viszont az egészet a síkból a térbe helyezi, perspektivikus háttérként használja fel realisztikus alakjaihoz. Klimt ábrázolásmódjának átvétele és átalakítása a kínai kultúra egy aspektusát is tükrözi: a kínai kultúra szívesen vesz át művészeti és technológiai újításokat a világtól, ezeket pedig a maga képére formálja, tökéletesíti.
 |
| Kép forrása |
Kortárs művészek Kínában
Nosztalgia, romantika és politika
Felhasznált források:
https://read01.com/zh-my/O3j7BeA.html#.Yjh5US__5mA
https://madeinartgallery.com/index.php/it/portfolio/xu-de-qi/
http://www.artnet.com/artists/xu-deqi/
https://medium.com/@dgwillson/artist-spotlight-xu-deqi-46037d59a469
Megjegyzések
Megjegyzés küldése