Nosztalgia, romantika és politika – Kortárs művészek Kínában

Az új Kína 1949-es megalapítása egy új eszmerendszer széleskörű elterjedésével is járt. A Kommunista Párt vezette új Kína a művészet révén közvetítette szebb jövőről szőtt álmait. A háborús helyreállítás, az országépítés, a munkás nemzet szelleme az egyik legkézenfekvőbb módon, a művészet révén jutott kifejezésre.

Zhang Dazhong, kép forrása

Az 1950–1980 közötti időszakban a kínai művészet az ideológia szolgálatában állt. A művészeti alkotások egy jelentős része állami megrendelésre, állami célok szolgálatára készült.

A szocialista ideál több, az 1950-es években született művész számára, ha nem is önmagában, de emlékként, fontos értékkel – a nosztalgia értékével bírt. Az 1950-es években született generáció formatív éveiben zajlott a kulturális forradalom (1966–1976), mely elsősorban a romlatlan ifjúságot, a hagyományos tekintéllyel szembeszálló fiatalokat állította középpontba.

A kulturális forradalom után ismét kinyitottak a művészeti iskolák, így ez a generáció is részesülhetett formális művészeti oktatásban.

Az 1980-as évektől a művészet más irányvonalat vett. Részben a reform és nyitás politika hatására egyre jelentősebb lett a Nyugat hatása, a művészetben is megjelent a Nyugat és Kína összevetése, értékeik és hiányosságaik kimutatása. A nyugati művészeti technikák is egyre népszerűbbek lettek; ezeket gyakran ötvözték kínai témákkal.

Wang Yidong: Ártatlan évek, kép forrása

A következőkben néhány olyan művészt munkásságát mutatjuk be, akik a kulturális forradalom alatt felnőtt generációhoz tartoznak, művészetükben pedig az új Kína ideálját ábrázolják a Nyugat képi eszközeivel. Képeiket a nosztalgia és a romantikus látásmód szépíti meg, az idealizált alakok, jelenetek így már-már a giccs határán mozognak. Művészetükben gyakori az erős politikai tartalom, a vidék és a vidéki emberek idealizált megjelenítése, és a nemzetiségek kérdése.

Shen Hanwu: Apa és lánya, kép forrása

Zhang Dazhong

Puha ecsetvonások, párás lég, meleg napfény vagy melankolikus köd, és egyenruhás lányok. Ha egy mondatban kéne összefoglalnunk Zhang Dazhong művészetét, akkor valahogy így hangzana.

Zhang Dazhong (张大中 Zhāng Dàzhōng) 1953-ban született Guangzhou-ban. Különleges tehetsége már igen fiatalon megmutatkozott. Először a Guangzhou-i Művészeti Szakiskolában (广州文艺职业学院) tanult. Később a Guangzhou-i Művészeti Akadémia (广州美术学院) olajfestészet szakára járt, amelyet 1988-ban fejezett be.

Zhang Dazhong, kép forrása

Zhang Dazhong legismertebb sorozata a Vörösgárdisták (女红卫兵 Nǚ hóngwèibīng), melynek darabjain fiatal lányokat ábrázol a kulturális forradalom alatt jellemző vörösgárdista egyenruhában. Érdekes ellentétet képeznek a komor színek, a férfias egyenruha és a fiatal nők lágy vonású arca, kecses póza.

Zhang Dazhong, kép forrása

Az új Kína nőeszménye a dolgozó nő volt, aki részt vesz az országépítésben, csakúgy, mint a férfiak. Mao elnök híres kijelentése irányozza elő a nők társadalomban betöltött szerepét:

妇女能顶半边天。
A fél égbolt a nők vállán nyugszik.

Zhang Dazhong, kép forrása

Wang Shengli

A xi’ani származású Wang Shengli (王胜利 Wáng Shènglì) 1951-ben született. Tanulmányait a Központi Művészeti Akadémián (中央美术学院 Zhōngyāng Měishù Xuéyuàn) és a Xi’ani Művészeti Akadémián (西安美术学院 Xī’ān Měishù Xuéyuàn) végezte olajfestészet szakon. Jelenleg a Kínai Művészek Egyesületének vezetőségi tagja, illetve korábban a Xi’ani Művészeti Akadémia igazgatói tisztét is betöltötte.

Wang Shengli, kép forrása

Alkotásai főleg a vidéki életet jelenítik meg, életképszerű portrék a vidék arcairól, nemzetiségekről. Valami nyugodt elégedettség, békés öröm jellemzi képeit. Alkotásain a falusi életet, a mezőgazdasági munkákat, a munka örömét jeleníti meg, derűs portréit bukolikus tájakba helyezve ábrázolja a kínai vidéket, a kínai népet.

Wang Shengli, kép forrása

Shen Hanwu

Shen Hanwu (沈汉武 Shěn Hànwǔ) Jiangsu tartományból származik. A Hubei Művészeti Akadémián (湖北美术学院Húběi Měishù Xuéyuàn) végzett. Karrierje korai szakaszában főleg újévi képeket, propagandaképeket és ún. lianhuanhuákat (连环画 liánhuánhuà képregényszerűen olvasható rajzos történetek, melyek az 1970-80-as években virágkorukat élték) készített. Az 1990-es évektől már olajfestményeivel szerepelt országos szintű kiállításokon.

Shen Hanwu: Dicsőség és álom 2, kép forrása

Festményeinek stílusa egészen egyedi: realizmusába álomszerűség vegyül sok képén. Az új Kína első évtizedeinek lelkes országépítése, és pozitív jövőképe tér vissza Shen Hanwu képein, melyek egyúttal a hagyományaiban gyökerező, de modern és egyre erősödő Kínát is megjelenítik. Témái között fiatal lányok, vörösgárdisták, munkások, nemzetiségek szerepelnek leggyakrabban.

Shen Hanwu: A sárkány leszármazottai, kép forrása

Igen jellegzetes képein a hazafias vörös szín használata, ez leggyakrabban a politikai tartalommal bíró festményeken jelenik meg – egy-egy szembeötlő foltként (pl. vörösgárdista karszalag, kis vörös könyv) vagy az egész kép hangulatát megadó erőteljes háttérként.

Shen Hanwu: Szent palota, kép forrása

Wang Yidong

A shandongi Wang Yidong (王沂东 Wáng Yídōng) művészetében szintén gyakran felbukkan a vászonról szinte kiugró vörös szín, képeit a vörös és fehér, ill. fekete erős kontrasztja jellemzi.

Wang Yidong 1978-ban végzett a Központi Művészeti Akadémia olajfestészet szakán, diplomája megszerzése után itt dolgozott tanárként.

Wang Yidong, kép forrása

Munkásságára nagy hatást gyakoroltak hazája tájai és népei: diákévei alatt Kína igen sok részét beutazta, kedvelt témáit is innen meríti. Előszeretettel festi a vidéki emberek, a nemzetiségek portréit, zsánereit. Realista stílusa idealizált, nosztalgikus, szinte már anakronisztikus látásmóddal keveredik.