LÜ JIANJUN – Kortárs művészek Kínában

Átható tekintetek, óriási anyagtömegek, absztrakt tér, fény és árny játéka – Lü Jianjun festményeinek hangulata egyedi, a képek stílusa hagyomány és modernség sajátos keveréke.

Lü Jianjun, kép forrása

Lü Jianjun (吕建军 Lǚ Jiànjūn) 1960-ban született a zhejiangi Hangzhou-ban. Művészeti tanulmányait a Központi Művészeti Akadémián (中央美术学院 Zhōngyāng Měishù Xuéyuàn) végezte olajfestészet szakon. Jelenleg az Egyesült Államokban él.

Kép forrása

Lü Jianjun több jelentős elismerésben is részesült. Elnyerte többek között a kínai nemzeti kiválósági díjat olajfestészetben, valamint a Japán Művészeti egyesület díját is. Műveit Kínán kívül Japánban ás az Egyesült Államokban is kiállították.

A legjobb diplomamunkának járó díjat elnyert 1996-os képe, kép forrása

Szimmetrizmus

Lü 2006-ban egy dokumentumot adott ki, melyben művészetéről ír. Ebben meghatározza saját művészetének irányát, melyet szimmetrizmusnak nevez. A szimmetrizmus szerint minden szimmetrián alapul, anélkül a káosz uralná a világot. A szimmetria az egyensúlyt és az örökkévalóságot jeleníti meg – ezek adják az emberi lét kiegyensúlyozottságát és szépségét. Az egyensúly pedig a belső nyugalom révén érhető el.

Kép forrása

Festményein a szimmetriát a függőlegesek és vízszintesek találkozása adja: a vonalak az ég és a föld találkozását szimbolizálják. Művészetében a középpontos szimmetria biztosítja a stabilitást és egyetemességet.

Kép forrása

Művészi hatások

Lü Jianjun művészetére több nemzet alkotói is hatással voltak. Művészeti tanulmányai során közelebbről is megismerkedett a 19. századi orosz akadémizmussal és realizmussal, amely festészetére is hatással volt.

1995-ben járt először az Egyesült Amerikában, 1999-től kezdve pedig többször is kiállított ott. Művészetében is tetten érhetők egyes amerikai alkotók hatásának nyomai. James McNeill Whistler 19. századi amerikai festő nagy hatást gyakorolt Lü kompozícióira, és sok hasonlóság fedezhető fel a két festő portréalanyainak pózában, elgondolkodó, szemlélődő arckifejezésében. Whistler több chinoiserie stílusú képet is festett, ezekben a nyugati festészeti technikákat és stílust ötvözi a keleti témával, csakúgy mint ahogy ez Lü sok képén is visszaköszön.

James McNeill Whistler: La Princess du pays de la porcelaine, kép forrása

James McNeill Whistler: Whistler anyja, kép forrása

Lü Jianjun, kép forrása

Az amerikai származású, de élete jelentős részét Európában töltő John Singer Sargent festészetének hatása is felfedezhető Lü képein. Portréin gyakran jelennek meg különböző környezetben, változatos testtartásban ülő nőalakok, amelyek Lü képeinek legkedveltebb témái is. Az amerikai festő egyes alkotásait lendületes impresszionista ecsetkezelés jellemzi, ez a játék z ecsetvonásokkal, a textúrával Lü festményein is megfigyelhető.

John Singer Sargent: Lady Speyer, kép forrása

Lu Jianjun: Régi gitár, kép forrása

John Singer Sargent: Nonchaloir, kép forrása

Lü Jianjun, kép forrása

Lü művészete rokonságot mutat továbbá a 19-20. század fordulóján alkotó William McGregor Paxton stílusával. Az amerikai származású Paxton alkotói munkásságára erőteljes hatást tettek Vermeer művészi látásmódja, kompozíciói és a fény és árnyék sajátos játéka, amelyeket saját művészetébe is átemelet. Illetve szintén hatással volt rá a chinoiserie stílusa, művészi témái, amelyeket több festményén is megjelenített. Lü festészetébe így az amerikai mellett holland hatás is kerülhetett.

William McGregor Paxton: Az új nyaklánc, kép forrása

Lü Jianjun, kép forrása

Lü Jianjun festményeinek egyik legjellegzetesebb vonása a mélázó nőalakok mellett a textilek ábrázolása. A művész hatalmas mennyiségű és óriási felületű meghajló, gyűrődő, a fény és árnyék játékának virtuóz bemutatását lehetővé tevő textilt helyez el képein. A festményeket uraló mozdulatlansággal ellentétet képeznek a lendületesen ívelt, művészien ráncolódó anyagok. A képeket szemlélve minden pillanatban a meglibbenő textil susogására, a stabil mozdulatlanságból való kizökkenésre számítunk. Így valósul meg a Lü elméletének alapját képező egyensúly: a mozdulatlanság és dinamika törékeny egyensúlya.

Kép forrása

Lü Jianjun ecsetkezelése is egyedi – a realista ábrázolásmód több festményén foltos, szaggatott ecsetvonások egészítik ki. Az egyedi ecsetkezelés és a szürkésbarnába hajló fakó tört színek alkalmazása különleges textúrát kölcsönöz a képeknek, amelyek így régi, sérült fotók hatását keltik, és a nosztalgia érzését keltik a szemlélőben.

Kép forrása

Amelett, hogy Lü képein a nyugati festészeti technikák és realista ábrázolásmód kereszteződik a kínai témával, a régi és a modern ellentéte is megfigyelhető. Régi, ami a tárgyakat (hagyományos kínai viseletek, bútorok, használati tárgyak) illeti, és modern, ami a hiperrealizmusba hajló ábrázolást illeti. Valamint Lü képeinek egy jelentős része a hagyományos kínai családi ősportrékat idézi. A régi Kínában az ősök tiszteletének jegyében a tehetős családok körében szokás volt megfestetni a felmenők portréját. Ezek a portrék általában legszebb ruhájában, ülő helyzetben, frontálisan ábrázolták a családtagot, aki merev, elgondolkodó tekintettel révedt maga elé. Az ősök portréit a lényegre törő, egyszerű ábrázolásmód, a szimmetria és a háttér hiánya jellemezte.

Hagyományos kínai portrék, kép forrása

Lü Jianjun, kép forrása

Lü festményein is visszaköszönnek ugyanezek a jegyek: a lényegtelenné sikkadt, legtöbbször egyszínű háttér, a hagyományos kínai ruha, a tökéletes szimmetria, a távolba révedő tekintet. Szinte önálló szereplőként jelenik meg a túlzóan felnagyított ruha, amely így szimbolikus jelentéssel is bírhat: az ünnepélyessé merevedett hagyományok, tradícionális gondolkodás súlyát, és a mögötte szinte nevetségesen eltörpülő, arcra, kezekre és lábakra redukált egyént és modern gondolkodást megjelenítve.

Kép forrása

Lü képeinek további jellegzetessége a fény és árnyék játéka, az erős kontrasztok. A szürkébe hajló fakó színek monokróm hatása miatt némelyik festmény szinte túlexponált, kiégett fotó képzetét kelti.

Kép forrása

Lü Jianjun képei első ránézésre egysíkúnak, szinte unalmasnak tűnhetnek, közelebbről szemlélve, a festmények és az alkotás hátterét jobban megismerve azonban gondolatébresztőek lehetnek.