A domboldalba simuló rendezett szőlőskert alatt terül el a szinte áthatolhatatlan sövénylabirintus és a rendezett angolkert, amelyek közrefogják Prága egyik legérdekesebb látványosságát a Troja kastélyt (Trojský zámek). Szeptember elején az elegáns istálló mellett zenélő kamarazenekar előadása ellenére alig lézengenek a látogatók, pedig a Troja többet rejt, mint egy átlagos európai barokk kastély.
A kastély története
A Moldvára néző kastély a Sternberg-család nevéhez kötődik, akik 1678-ban rendelték el a nyárilaknak szánt kastély építését. Az épület terveit a francia származású, Rómában képzett Jean Baptiste Mathey készítette.
1763-ban Mária Terézia megvette a kastélyt, amelyben nemes hölgyek számára létesített nevelőintézetet, illetve alkalmanként maga is megszállt ott. Később a kastély Alois Svoboda földbirtokos kezébe került, aki a cseh államnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy a kastélyt és környezetét oktatási céllal hasznosítják. A tervezett iskola és diákotthon azonban nem valósult meg. A kastély 1976 és 1989 között teljeskörű felújításon ment keresztül, ma pedig kiállítási területként és rendezvényhelyszínként funkcionál.
A kastély európai oldala
A Troja kastély stílusában szinte teljes egészében az európai hagyományokra támaszkodik, megjelenése olasz barokk palotákat idéz, díszítése pedig tipikus barokk elemekből épül fel.
A kastély dekorációjában fontos inspirációt jelentett a görög-római mitológia. Kívülről a kastély legfeltűnőbb jellegzetessége a titánok és olümposzi istenek alakját megörökítő díszes középső lépcső, amely a díszkert felőli oldalon áll. A görög-római mitológiai motívumok a kastély belsejében is számos helyen megjelennek, a földszinti freskókon Zeusz és Héra esküvője, Herkules Zeusz elé járul és Diana-áldozat jelenetei szerepelnek. Az emeleti termek témája kevesebb mitológiai alakot vonultat fel, témájában ugyanakkor tipikusan barokk hagyományokat tükröz számos allegorikus jelenettel (Az Igazság és a Dicsőség győzelme, Az Idő felfedi az Igazságot) és allegorikus alakokkal (A négy művészet, Erények).
A kastély kápolnáját természetesen keresztény jelenetek díszítik. A barokk éles fény-árnyék kontrasztjaival alkotott festményeken megjelenik a négy evangélista, valamint a keresztút több jelenete is.
A kastély főcsarnokának díszítése szintén az európai barokk jegyeit tükrözi. A négy falat és mennyezetet teljesen takaró freskó témája a Habsburg-ház apoteózisa.
A freskókon a Habsburg-család történetének kulcsjelenetei szerepelnek, például I. Fülöp esküvője, illetve történik utalás a török fenyegetésre és a lázadó magyarokra is. Több fontos Habsburg uralkodó alakja is megjelenik a festményeken, például I. Lipót amint a kastély építtetője, Sternberg gróf hódolatát fogadja.
A kínai szobák eredete
A kínai szalonok a 17-18. század divatját tükrözik. Ebben az időben kezdtek ázsiai iparművészeti termékek (porcelán- és lakktárgyak, selyem stb.) nagyobb mennyiségben Európába érkezni. Az „egzotikus”, különleges „ázsiai stílus” hirtelen nagyon népszerűvé vált Európa-szerte, olyannyira hogy az iparművészeti termékeket, fogyasztási cikkeket európai kézművesek másolni kezdték, vagy legalább stílusukat igyekeztek imitálni. Ez a divathullám a chinoiserie, amely a képzőművészetben és az építészetben is megjelent. Az európai gazdagok körében kialakult a kínai szalonok, nyári lakok divatja. Európa számos kastélyában találunk ilyen stílusú szobákat, pavilonokat, talán a legismertebb példa ezek közül a schönbrunni kastély kínai kabinetjeivel. A Troja mellett más példákat is találunk cseh földön (Kroměříž, Cibulka, Vlašim), ahol a chinoiserie valamivel később, csak a 19. században jelent meg, és elsősorban keleti stílusú kerti pavilonokban mutatkozott meg.
Kínai szobák a Troja kastélyban
A kastély tipikus európai jellegét megtörik a stílusukban eklektikus kínai szobák, amelyek az emelet egy részét, a főcsarnoktól keletre fekvő három helyiséget foglalnak el. A kínai szobákban érdekes módon keveredik az európai barokk, illetve a chinoiserie; a mennyezetet európai stílusú freskók díszítik (Szabadulás a Kéj csábításából, A Sternberg-ház apoteózisa, Az Erényes Uralkodó apoteózisa), míg a falakat chinoiserie festmények és dekorációk fedik.
A szobák falfestményei ismeretlen művész kezétől származnak. A festmények a jellegzetes chinoiserie szalonoktól eltérően nem az importált ázsiai árukon szereplő jelenetek utánzatai, hanem tájképi jeleneteket ábrázolnak, méghozzá valós tájak mintájára. A tájak ábrázolásai feltehetően korabeli európai misszionáriusok, utazók útleírásokból származnak – persze jó adag fantáziával, ahogy ez a festményeken is meglátszik.
A tájképeket mintegy keretbe foglalják a kisebb falfelületeken, ajtók és ablakok mellett mintegy díszkeretként megjelenő, a felület kitöltésére szolgáló dekoratív motívumok. Ezek virágokat, madarakat, kisállatokat, elvétve emberalakokat ábrázolnak egyszínű fehér háttér előtt, a hagyományos kínai festmények és porcelánok stílusát követve. Ezen festmények témái a kínai festészet madár-virág festményeinek hagyományos témáit veszik át (akarva-akaratlanul) azok szimbolikus jelentéseivel együtt. A majom és barack például A nyugati utazás klasszikus mű főszereplőjére, a majomkirály Sun Wukongra utal.
Szintén említésre méltóak a sarokszoba nagy freskói alatti kisebb festett keretbe foglalt hegyes tájrészletek. Ezek jellegzetessége, hogy teljes mértékben a kínai monokróm fekete-fehér tus tájképeket utánozzák: fehér háttér előtt tust utánzó fekete festékkel megrajzolt, ködbe vesző hegyek. A hagyományosan papíralapú festészeti technika, amely a tus mennyisége, az ecset nedvessége, nyomása, mozgásának iránya, valamint a papír jellegzetességeinek összjátékán alapul nagyon furcsán hat más eszközökkel és anyagokkal, falon megfestve.
Kínai tájak európai falakon
A kínai szobák falain megjelenő nagy tájképek létező helyeket, nevezetességeket ábrázolnak az akkor elérhető európai forrásokra támaszkodva.
Háromszázpilléres feketemárvány Loyang-híd, Fukien tartományban (Le Pont de Loyang dans la Province de Fukien de 300 Piliers de Marbre noir) – mindegyik festmény alsó sarkában feltüntette a festő, hogy milyen látványosságot, tájat ábrázol a kép. A Luoyang-híd ma is létezik, bár a kastély ismertető anyagai (az eredeti címtől eltérően) tévesen Luoyang városában lévő hídként hivatkoznak rá, valójában nem a Henan tartománybeli Luoyang városban található a híd, hanem a Luoyang folyón, Fujian tartományban.
A tájképek mellett emlékművek, jellegzetes építmények is megjelennek a festményeken, például a hű özvegy diadalíve (Arc triumphale de Thaïn), illetve a csodálatos jindgongi függőhíd (Merveilleux Pont de Chaïnes près de Kingtung). Világosan felismerhető a Novizonia torony festmény (la Tour Novizone de 900 Coudées dans la Province de Fukien) eredetije, amely Athanasius Kircher China illustrata c. művéből származik, és a korszakban sok másolatban keringett.
Miért érdekes ma is a "kínai szalon"?
Kívülről nézve nem is sejtenénk milyen érdekességet rejt a Troja kastély belseje. A Troja olyan egyedülálló eklektikus keverék, amely a korszak divathullámainak minden jegyét magán viseli, méghozzá gondos, alapos, minőségi kivitelben. A kastély nemcsak az európai barokkról, hanem a chinoiserie divathullámáról is sokat elárul, ez az egyik legszebb példája az Európa-szerte népszerű "kínai szalonoknak".
A chnoiserie-alkotások – akár építészeti, akár képző- vagy iparművészeti művek – azt is felfedik, hogy a korabeli európaiak fejében milyen kép élt a "mesés Keletről". A Kelet egzoticizálása, az orientalizmus gyökerei is erre az időszakra vezethetők vissza, és bár a fennmaradt alkotások a mai napig gyönyörködtetnek, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy ezek mögött gyakran a gyarmattartó hatalmak előítéletei és téves elképzelései rejlenek. Fontos, hogy szét tudjuk választani a chinoiserie korának információhiányból, tudatlanságból, vagy koloniális elképzelésekből fakadó téves elgondolásait és a valóságot. Éppen ezért a chinoiserie termékei ma amellett, hogy ugyanúgy gyönyörködtetnek és értéket képviselnek, mint bármely más művészeti stílus alkotásai, oktatnak is – a tájékozódás, a művelődés, a látókör szélesítésének fontosságára.
Kapcsolódó bejegyzések
Kelet és Nyugat ötvözete – A chinoiserie
Keleti mesevilág nyugati műveken
Felhasznált források:
祹络岚