Kínai szakválasztó – ELTE sinológia mesterszak

 

A Tusoló célja az ismeretterjesztés mellett a kínai kultúrával, nyelvvel, nyelvtanulással kapcsolatos hasznos információk megosztása. Kínai szakválasztó sorozatunkban feltárjuk, hogy milyen lehetőségek állnak ma Magyarországon a kínai nyelvet elsajátítani akaró, a kínai kultúra iránt érdeklődő, esetleg azt komolyabban kutatni vágyók előtt. Elsődlegesen a felsőoktatási képzéseket szeretnénk részletesen bemutatni, első kézből szerzett információk alapján, elfogulatlanul.

Ebben a bejegyzésünkben az ELTE kínai alapszakra épülő mesterszakát, a sinológia mesterszakot, új nevén a Kína-tanulmányok mesterszakot mutatjuk be.


 

Általános bevezető

2021-ben az ELTE megreformálta korábbi sinológia mesterképzését. A sinológia mesterképzési szak elnevezése 2022-től Kína-tanulmányok (China Studies) mesterképzési szakra változott. Ez azt jelenti, hogy a 2022. után felvételiző hallgatók végzettsége nem okleveles sinológia szakos bölcsész (Philologist in Chinese Studies) hanem okleveles Kína-szakértő (Expert in Chinese Studies) lesz.

A reform arra koncentrált, hogy az ELTE Kínai Tanszéke olyan szakembereket neveljen ki, akik magas szinten képesek használni a kínai nyelvet és értik a modern Kínát a klasszikus műveltség tükrében is. Elsősorban a kortárs Kína megértése a cél, így a klasszikusnak mondható, korábbi sinológia képzést főleg ezen a területen. De a mai Kínát nem érthetjük meg múltja nélkül, így továbbra is jelen van néhány, a klasszikus hagyományra építő tárgy, de számuk leredukálódott.

温故而知新,可以为师矣。



 

A reformok

Az MA reform meghirdetése az alábbi pontokból állt:

  • "Felsőfokú nyelvtudás és nyelvvizsga (HSK 6) megszerzése (a BA középfok [HSK 4] után)
  • Magas szintű fordítói és tolmácsolási készségek gyakorlati szakismeretekkel (anyakönyvi kivonatok, szerződések írása, fordítása stb.); felkészítés tolmácsigazolvány megszerzésére
  • Hangsúly a modern kínai társadalom, politika, gazdaság és kultúra megismerésén, ezt egészítik ki a hagyományos Kínáról szóló háttérismeretek
  • Kína és a Távol-Kelet sokrétű kapcsolata
  • Általános és szakmai fogalmazási és prezentációs készségek fejlesztése”

Emellett a reform további céljai közé tartozott a kiscsoportos oktatás, a diákra irányuló kiemelt figyelem, illetve a közvetlen tutori rendszer fenntartása. A képzés átalakításával immár lehetőség nyílik szakmai gyakorlat végzésére, ami kínai cégeknél történik. Továbbá az órák időpontja is a diákok igényeihez igazodik: a tárgyak 16 és 20 óra között kerülnek meghirdetésre, hogy munka mellett is elvégezhető legyen az MA.


 

A képzés jellege, felépítése

A Kína-tanulmányok mesterképzés a Távol-keleti Intézet gondozásában működik, nappali formában. A képzés során a hallgatók elmélyült ismeretekre tesznek szert a kínai társadalom és kultúra különböző területein, és felsőfokú kínai nyelvvizsga megszerzésére is felkészülnek.

A képzési idő 4 félévből áll, mely során 120 kreditet kell teljesíteni a szak elvégzéséhez. Illetve a mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A tanegységlista nagy részét szemináriumok, gyakorlatok alkotják, az alapszakhoz képest kevesebb előadás van, illetve, mivel sok hallgató dolgozik tanulmányai mellett, így általában délután 16:00 órától kerülnek megrendezésre az órák.

A képzés tartalma

A Kína-tanulmányok mesterképzés lehetőséget ad a hallgatóknak Kínával kapcsolatos ismereteik kibővítésére többek között a modern társadalom és kultúra, az üzleti élet, a diplomácia, a tudományok területén.

Az alapszakhoz hasonlóan jellemző a történeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti ismeretek átadását célzó tantárgyak. A képzés kreditjeinek mintegy egyharmadát teszik ezek a tárgyak. Többek között lehetőség van kínai vallástörténettel, kínai irodalom- és művészettörténettel, kínai történelemmel, illetve modern kínai kultúrával foglalkozni.

Valamint ebben a megreformált képzésben az ázsiai, elsősorban kínai transznacionális történelemre is rálátást nyerhetnek a hallgatók a Kína és a külvilág kapcsolata a múltban és a jelenben nevű tárgy révén.

A kötelezően teljesítendő tárgyak mellett a hallgatók kötelezően választhatóan elvégezhetnek szakos specializációkat a nyelvtudomány, történettudomány, irodalom- és művészettörténet területéről.

 

A képzés nyelvi része

A korábbi sinológia képzésben a hallgatóknak kötelező volt japánul is tanulniuk, ezt a reform során a felsőfokú nyelvvizsga előkészítő (elsősorban a HSK vizsgára koncentrálva) tárgyra módosították. Kötelező tárgy a modern kínai nyelv, amelyhez az anyanyelvi kínai tanárokat az ELTE Konfuciusz Intézete biztosítja. Emellett minden félévben kínai fordítási és tolmácsolási gyakorlatot biztosítanak a hallgatók számára, ahol a kínai–magyar és magyar–kínai fordítást és tolmácsolást tanulhatják a hallgatók a szakma neves hazai képviselőitől.

Az utóbbi években kevesebb diákot, hallgatót érdekelt a klasszikus kínai műveltség és nyelv (ez motiválta a tanszéket a képzés átalakítására), azonban akik mégis ebben az irányban szeretnének tovább tanulni, végzettséget szerezni, azoknak sem kell elkeseredniük! A tanegységben természetesen vannak beépítve klasszikus kínai órák. A klasszikus kínai nyelvi óra minden félévben kötelező.

A klasszikus hagyomány iránt érdeklődők számára az az opció is fent áll, hogy modern kínai nyelvi órák, tolmácsolási gyakorlat helyett klasszikus nyelvi órákat, filozófiát, buddhista szövegolvasást stb. válasszanak alternatívaként.

 

Szakszemináriumok

A mesterszak reformjának egyik központi eleme az úgynevezett sinológiai szakszemináriumok, melyből hármat kell kötelezően elvégezniük a hallgatóknak.

A szakszeminárium során olyan képességeket sajátíthatnak el a hallgatók, mint például a fordítószoftverek használata. Ezek az órák nagyon változatosak és sokfélék, és viszonylag rugalmas választási lehetőséget biztosítanak a hallgató igényeihez igazodva. A diákok szabadon választhatnak, hogy például Taiwanról tanulnának többet vagy több nyelvi gyakorlatot végeznének el, esetleg a buddhista filozófiával ismerkednének meg mélyebben.

 

Nemzetközi környezet

A Kína-kutatás neves hazai szakemberi mellett külföldi szakmabeliekkel is kapcsolatot alakíthatnak ki a hallgatók.

Jellemzőek a meghívott vendégelőadók jelenléte nem csak itthonról, hanem a környező országokból is, valamint, mivel egyetemünk jó kapcsolatot ápol több neves kínai egyetemmel, így kínai professzorok előadásain is van lehetőség részt venni, ez a járványhelyzettől függően online vagy személyesen zajlik.

 

Az MA-szakzárás követelményei

A szakzáróvizsgára – amelynek előfeltétele az abszolutórium és az elfogadott diplomamunka – a 4. (vagy a tanulmányokat lezáró utolsó) félév végén kerül sor és két szóbeli részből áll: 1. A hallgató megvédi diplomamunkáját; 2. A hallgató számot ad a diplomamunka témájához kapcsolódó tágabb témakörről szerzett ismereteiről. A hallgató felkészülését, a diplomamunka témájának ismeretében, a tanszék oktatói szükség esetén bibliográfiával és/vagy az anyag feldolgozását könnyebbé tevő tételsorral segíthetik.

 

Könyvtár, kutatás

A mesterszakon az alapszakhoz képest nagyobb szerepet kap a kutatás és a tudományos munka. A Távol-keleti Intézet Könyvtára pedig természetesen a mesterszakos hallgatók számára is nyitva áll. Az ELTE emellett számos kínai és külföldi online adatbázishoz biztosít hozzáférést, illetve több neves folyóiratra is rendelkezik előfizetéssel.

A kutatómunka iránt érdeklődő hallgatóknak egyéni segítséget is nyújtanak az oktatók kutatási téma kidolgozásában, források beszerzésében, illetve a kutatási folyamat segítésében is.

 

Összegzés

Pro

A megújult képzés legnagyobb előnye, hogy a hallgatók igényeihez igazodik. A korábbi sinológia mesterszakhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt kap a modern Kína társadalma, kultúrája, illetve a hallgatók kínai üzleti életben, diplomáciában való munkavállalásának előkészítése.

Ugyanakkor a diákok mind a modern Kínával, mind a klasszikus műveltséggel foglalkozhatnak. A jelenlegi képzés viszonylag rugalmasan tud igazodni a hallgatók érdeklődési köréhez. Tehát azok a hallgatók, akiknek tudományos profiljához inkább a régi sinológia mesterképzés – a klasszikus kínai műveltség – illeszkedik, a szakszemináriumok és szabadon választható órák, illetve a tanszék szakemberei révén szintén megtalálják számításukat. Így ha valaki kutatói vonalon szeretne továbbmenni, esetleg a sinológia doktori képzésen, akkor erre is elő tud készülni.

Szintén fontos kiemelni, hogy a képzésben a hazai sinológia legismertebb kutatói oktatnak, illetve a képzés fordítást, tolmácsolást illető részét is a hazai piacon aktívan szereplő, tehát a valós viszonyokat ismerő oktatók tanítják.

 

Con

Mivel kétéves képzésről van szó, ezért a hallgató nyelvi fejlődése nagyrészt saját befektetett munkájától függ. A képzés biztosít lehetőséget a nyelvgyakorlásra, illetve a fordítás és tolmácsolás gyakorlására, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hallgató feltétlenül felsőfokú nyelvtudással és az országos fordító- vagy tolmácsvizsgára készen fog kikerülni a képzés végén. Illetve a képzés elvégzése nem ad automatikusan fordító- vagy tolmácsvégzettséget, ehhez az országos vizsga letételére van szükség (ez a képzéstől független).

Továbbá így a képzés elindulását követő első néhány évben egyelőre a szakmai gyakorlat kérdése még nem tisztázott, most történik a partneri kapcsolatok kiépítése kínai cégekkel.

 

További hasznos linkek:

Az oktatók tájékoztatása a képzésről, ahol a hallgatók is feltehették kérdéseiket

Tanegységlista



Kínai szakválasztó

ELTE keleti nyelvek és kultúrák alapszak, kínai szakirány 

ELTE osztatlan tanárképzés: a kínai nyelv és kultúra tanára

Pázmány kínai alapszak

 

 

杨康


Megjegyzések