Kínai szakválasztó – ELTE osztatlan tanárképzés: a kínai nyelv és kultúra tanára

 

A Tusoló célja az ismeretterjesztés mellett a kínai kultúrával, nyelvvel, nyelvtanulással kapcsolatos hasznos információk megosztása. Kínai szakválasztó sorozatunkban feltárjuk, hogy milyen lehetőségek állnak ma Magyarországon a kínai nyelvet elsajátítani akaró, a kínai kultúra iránt érdeklődő, esetleg azt komolyabban kutatni vágyók előtt. Elsődlegesen a felsőoktatási képzéseket szeretnénk részletesen bemutatni, első kézből szerzett információk alapján, elfogulatlanul.


A sorozat második bejegyzésében az ELTE osztatlan tanárképzését, a kínai nyelv és kultúra tanára képzést mutatjuk be.


 

A képzés jellege, felépítése

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárképzését osztatlan formában (azaz nem alapképzésre és mesterképzésre osztva), 10 félévet, azaz 5 évet felölelő képzési időtartam alatt lehet elvégezni. A végzett hallgatók mesterszakos diplomát kapnak. A képzés kétszakos formában működik, a tanárjelöltek párhuzamosan két választott szakjukon tanulnak, melyet egyszerre kell elkezdeni és befejezni az abszolváláshoz. A záróvizsgára bocsátáshoz továbbá szakdolgozat elkészítésére és összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítésére is szükség van. Az ELTE-n a „közismereti tanárképzés talán legszélesebb választékát kínálja a bölcsészettudományi, természettudományi és az informatikai képzési területeken”. A tanárképzésben résztvevő hallgatóknak a két szakjuk mellett kötelező pedagógiai és pszichológiai órákat is felvenniük.


Kép forrása

 

A képzés múltja, szerkezeti változásai

A kínai nyelv és kultúra tanárképzés egy viszonylag új ága az osztatlan tanárképzésnek; az első évfolyamon tanulók 2016 szeptemberében kezdték tanulmányaikat az ELTE BTK Kínai Tanszékén, és a hatéves képzést követően 2022 júliusában fejezeték be tanulmányaikat. 2022-ben ugyan a tanárképzés strukturája nagyobb változtatásokon ment keresztül, de a képzést 2016-ban megkezdőknek a képzési idő hat évet azaz 12 félévet, a 2022-ben vagy utána megkezdőknek öt évet, vagyis 10 félévet jelent. A harmadik év végén a hallgatók választhattak, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanárképzésben folytatnák tanulmányaikat, így az általános iskolai képzés 5 vagy 5 és fél, míg a középiskolai tanárképzés 6 éves tanulmányokat jelentett. 2022-től ez is megváltozott, és a képzést 5 évre egységesítették (ennek több oka is van: tanárhiány, a tanulók 90%-a a középiskolai képzést választotta, mer azzal lehet általános iskolában is tanítani, míg az előbbivel nem lehet középiskolában stb.). Előzetesen a tanárképzésben kötelezően megszerzendő kreditek száma így alakult: 

mindkét szakterületen általános iskolai tanári kimenettel:                                       10 félév/300

egyik szakterületen általános, másikon középiskolai tanári kimenettel:                  11 félév/330

mindkét szakterületen középiskolai tanári kimenettel:                                            12 félév/360

 

A kínai nyelv és kultúra tanárképzés általános tartalma

A tanárképzés, különös tekintettel az első három évre, hasonlóan az alap- (fő-vagy minoros) kínai szakos hallgatók képzéséhez, előadások és szemináriumok formájában mutatja be és dolgozza fel a kínai nyelv és kultúra különböző aspektusait. Az eltérés a kurzusok kötelező felvételének idejében található, ami az alapszakosok és tanárszakosok tanegységlistáját illeti. A legfrissebb tanegység lista jelentős eltérést nem, de változásokat tartalmaz a 2016-os mintához képest (2022-es tanegységlista). Továbbá a harmadik év főszakos szakzáró vizsgája alapvizsgaként jelenik meg a tanárszakos képzésben.


A képzés nyelvi része, kínai nyelvvel és kultúrával kapcsolatos tárgyai

A nyelvtanulás a képzés első három évében – a kínai alapszakhoz hasonlóan, és velük egy csoportban – a New Practical Chinese Reader tankönyvcsalád második kiadásából zajlik, majd a képzés második részében vagy folytatják az NPCR-t a hallgatók, vagy a Boya haladó szintű tankönyvét kezdik el.

Ezek mellett főként nyelvészeti, fordító-tolmács, és a modern kínai társadalommal foglalkozó kurzusok szerepelnek a képzésben. Ezek nagyrészt a kínai alapszakosok képzésében szereplő tárgyak, ugyanakkor a két képzés előadásai és szemináriumai nem fedik teljesen egymást: bizonyos tárgyak csak a tanárszakosok, bizonyos tárgyak pedig csak az alapszakosok tantervében szerepel.

A képzés részét képző tárgyak egy része: kínai történelem és országismeret (1–4.), kínai kultúr-és eszmetörténet (1–4.), modern kínai nyelvészet (1–2.), modern kínai szakszöveg olvasás (1–2.), modern kínai nyelv (1–10. ez lefedi a kínai alap- és mesterszak modern kínai nyelvóráit), fordítási és tolmácsolási szeminárium (1–3. a kínai alapszak specializációjának órái), digitális bölcsészeti szakpedagógia (a tanegységbe újonnan bekerült tárgy), modern kínai társadalom és kultúra (1–2.).

A képzés tanításmódszertani része

A képzés negyedik évétől már módszertani ismeretek és gyakorlati elemek is beépülnek a képzésbe. A jelenlegi képzésbe bekerült a csoportos tanítás modulja, mely megelőzi a rövid szaktárgyi, illetve hosszú tanítási gyakorlatokat, ezáltal adva lehetőséget a hallgatóknak a kínai nyelv tanításának gyakorlati megismerésére is.

A képzést a szaktárgyi tanítási gyakorlat és a hosszú tanítási gyakorlatok zárják, melyeket a Tanárképző Központ szervez meg és felügyel.

 

A tanárképzésben érintett fontosabb intézmények

Tanárképző Központ (TKK)

A tanárképzés legnagyobb intézménye Magyarországon a felsőoktatásban az ELTE alá tartozó Tanárképzési Központ. Ők felügyelik a képzésben résztvevők akadémiai előmenetelét, illetve az abszolváláshoz szükséges gyakorlatok megszervezését és megvalósítását is. Mindemellett a képzés „szakmai, tartalmi, tudományos és adminisztratív feladatainak” felelőse is.

ELTE PPK

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar rövidítése. A tanárképzésben lévők az első három évük pedagógiai, illetve pszichológiai ismereteit itt alapozzák meg, főként lexikális ismeretek elsajátítása által.

ELTE BTK Kínai Tanszék

A kínai nyelv és kultúra tanára szakhoz tartozó tárgyak meghirdetéséért és a szakmai előmenetel tárgyi ismereteinek átadásáért felelős szerv.

 


Külföldi ösztöndíj lehetőségek

Hasonlóan az alapszakos hallgatókhoz, a tanárképzésben résztvevők is jelentkezhetnek a Konfuciusz Intézet, a Tempus Közalapítvány ösztöndíjaira.

Emellett fontos kiemelni a Konfuciusz Intézet külön tanároknak szóló Nemzetközi Kínai Nyelvtanárok ösztöndíját. Ez az ösztöndíj azonban kevésbé preferált a hallgatók körében, mivel a képzési idő már önmagában viszonylag hosszú és a két szaktárgy, illetve pedagógiai és pszichológiai tárgyak összekoordinálása rendkívül nagy kihívást jelentő feladat. Ehhez jönne még hozzá az ösztöndíj jelentette plusz idő és szervezés. Eddig tudtommal csak egy diák élt ezzel a lehetőséggel.

 

 

Összegzés

Abból kifolyólag, hogy még egy alakuló képzésről van szó, amely szinte minden évben változik mind a tematika, mind a tanulók összetételét illetően, így objektív ítéletet egyelőre nehéz mondani.

 

Pro

Nagyon kis szakról van szó (évfolyamonként néhány diák), ezért barátságos a légkör, és több figyelem jut a diákok egyéni igényeire.

Az oktatók szakmai szempontból kiemelkedőek, saját szakterületükön kiválóak.

 

Con

A képzés eddig nagyon hosszú volt, és főként elméleti és nem gyakorlati tudást adott át – ez a tanárképzés talán egyik legnagyobb problémája.

Három szakot egyszerre vinni, nagyon nagy kihívás, főként az első évben – de aki azt meglépi, onnantól jelentősen könnyebben veszi az akadályokat.

Alapvetően eddig nem volt gyakorlatorientált a képzés, inkább a lexikális tudásra fektettek nagyobb hangsúlyt. Valamint a módszertani tárgyakat nem feltétlen a területen megfelelően járatos oktató tartotta, így bár más aspektusokból hasznos volt, de a gyakorlat szempontjából nem mindig.

Ahogy a kínai alapképzés esetében, úgy a tanárképzésen is főként a klasszikus kultúra van előtérben az első három évben, így a modern rész jelentősen kevesebb.


 

Tanári mesterképzés 

2022 szeptemberétől indul a rövid ciklusú, egyszakos közismereti tanári mesterképzés. Így aki korábban megszerzett általános iskolai szakképzettséggel rendelkezik, ezt ugyanazon a szakon középiskolai szintre emelheti, vagy tanító végzettséggel tanár diplomát szerezhet, vagy adott alapszakos diplomával (a kínai esetében ez a keleti nyelvek és kultúrák alapszak, kínai szakirány) tanári végzettséget szerezhet.

A kreditösszetétel attól függ, hogy milyen előképzettséggel érkezik az adott hallgató a szakra, illetve, hogy mi a képzés célja. Bemeneteli követelmény a nem tanárszakos diploma, és egy szóbeli/gyakorlati vizsgán való sikeres részvétel. A képzési idő két félév, azaz egy év. A választható képzési tárgyak között a kínai nyelv és kultúra tanára is megtalálható.

Bővebb információ itt.

 





Kínai szakválasztó:

ELTE keleti nyelvek és kultúrák alapszak, kínai szakirány 


 



叶灵儿

 

Megjegyzések