A külső megjelenés minden kultúrában és minden korban fontos tényező volt. Ez alól természetesen Kína sem kivétel, a kínai kultúrában is megvannak az általánosan szépnek tartott tulajdonságok. Ugyanakkor a szépségideál változik a korral, ami régen szépnek számított, ma mér nem az, vagy fordítva.
Korábbi bejegyzésünkben a testalkatot és a bőrszínt érintő ideálokat tárgyaltunk, ezúttal a hagyományos és a modern kínai kultúrában ideálisnak tartott arc és a haj jellegzetességeit vizsgáljuk.
 |
| 雍正：十二美人图, kép forrása |
Arcjóslás
A hagyományos kínai kultúrában fontos szerepet kapott az arcjóslás (看相 kàn xiàng). Ez a technika az arc, valamint a test egyéb jellegzetességeiből kiindulva jellemezte az illetőt. Az arcjósok a fizikai jellegzetességekből állapították az illető személyiségét, illetve későbbi kedvező vagy balszerencsés sorsát.
 |
| Kép forrása |
Az arcjóslás szerint általánosságban elmondható, hogy az arc az emberi életutat tükrözi fentről lefelé, a fejtőtől az állig, a gyermekkortól az időskorig vannak beosztva egyes szekciókra az arc részei. Mindegyik részletnek megvan a maga jelentése, például az orr az egészségi állpothoz és az anyagiakhoz kapcsolódik, a homlok a karrierhez, a szemek az egészséghez és gyermekáldáshoz stb.
Az egyes részek formája, mérete, elhelyezkedése mellett az anyajegyek is fontos szerepet kapnak az arcjóslásban.
 |
| 雍正：十二美人图, kép forrása |
Arc régen
A régi Kínában általánosságban az ovális alak, a széles, nyílt homlok és elkeskenyedő, hegyes áll volt az ideális arcforma jellemzője, ezt nevezték lúdtojás arcnak (鹅蛋脸 édànliǎn). Hasonló formájú az ún. dinnyemag arc (瓜子脸 guāzǐliǎn) is, amely viszonylag vékony, ovális formájú, apró állban végződő finom, nőies arcot jelent.
A tökéletes arc az arányokban rejlik, ezt egy régi kínai szólás is tükrözi: 三庭五眼 (sāntíng wǔyǎn) szó szerinti fordításban három udvar, öt szem. Ezalapján az arcot függőlegesen három részre lehet osztani: a hajvonaltól a szemöldökig, a szemöldöktől az orr tövéig, az orrtól az állcsúcsig – ennek a három területnek egyenlő méretűnek kellett lennie. Az öt szem pedig az arc szélességét méri, a szemet alapegységként véve öt területre osztható az arc: a fültől a szem sarkáig, az egyik szem, a két szem közötti távolság, a másik szem, illetve a másik szem sarkától a fülig terjedő távolság – ezeknek szintén egyenlőnek kellett lenniük.
 |
| 三庭五眼, kép forrása |
De a szép hölgyek bájait megéneklő irodalmi művekben találunk jóval elvontabb leírásokat is.
A négy nagy kínai regény közé tartozó A vörös szoba álmában (红楼梦 Hónglóumèng) szerepel az alábbi részlet:
脸若银盆，眼似水杏，
Arca, mint az ezüsttál, szeme, mint a kajszibarack
Ez a leírás valószínűleg az arcbőr csillogó fehérségére és egyúttal kerek formájára is utal.
A Tang-kori költő, Wu Pingyi (武平一 Wǔ Píngyī) egy versében így ír:
红脸如开莲，素肤若凝脂。
Piruló arca, mint a nyíló lótusz, tiszta bőre, mint a dermedt zsír.
A nyugati olvasó számára furcsának tűnhet az utóbbi hasonlat, azonban a klasszikus kínai versekben gyakran előforduló költői képről van szó, amely általában a szép hölgyek bőrének makulátlan fehérségét írja le.
 |
| Kép forrása |
Arc ma
A modern kor sztárjai körében már a V-arc (V字脸 V-zì liǎn) népszerű: minél keskenyebb, minél soványabb, és minél hegyesebb állban végződik, annál divatosabb.
Az arc mérete is fontos tényező. A Kínában járó külföldit gyakran zavarba hozhatja, ha úgy dicsérik, hogy „milyen kicsi arcod van!” Ez úgy értelmezendő, hogy a testhez képest arányaiban kis arccal rendelkezik az illető, ami sok kínai szerint soványabbnak és magasabbnak láttatja az illetőt, így nem feltétlenül az arcot magát tartják szépnek, sokkal inkább az összhatáson van a hangsúly.
 |
| Képszerkesztés: előtte és utána, kép forrása |
De persze annak sem kell aggódnia, aki nem rendelkezik az éppen divatos arcofrmával. Ma már szinte elképzelhetetlen képszerkesztő alkalmazás szépítő funkció nélkül. Ezek közül kiemelt szerepet kap az arcformát többé-kevésbé diszkréten alakító funkció. De kontúrozás és képszerkesztő nélkül is elérhető a vágyott V-alak. Például sokan ragasztószalaggal húzzák fel az arcukat, illetve léteznek egyéb arcformáló eszközök is.
 |
| Arcformáló segédeszköz egy webáruház kínálatából, kép forrása |
Szemek régen
A klasszikus kínai irodalomban a szemek leírásával is gyakran találkozunk. A régi leírások leginkább a szemek csillogását emelik ki.
A vörös szoba álmában a következő leírás szerepel:
眉蹙春山，眼颦秋水
Összevont szemöldökök, mint a tavaszi hegyek, borús szemek, mint az őszi vizek.
 |
| Kép forrása |
Egy modernebb leírás, Liu E (刘鹗 Liú È) 1907-ben megjelent Öreg Can kóborlásai (老残游记 Lǎo Càn yóujì) című művében így ír:
那一双眼睛，像秋水般清澈，像寒星般闪烁，像宝珠般晶莹
Azok szemek tiszták voltak, mint az őszi víz, fénylők, mint a fagyos csillagok, ragyogóak, mint a drágakövek
A fenti leírásokból látszik, hogy a nedvesen csillogó szemekre bevett hasonlatként használták az őszi vizek kifejezést. Yuan Zhen (元稹 Yuán Zhěn) Tang-kori költő is élt ezzel a kifejezéssel:
眼明正似琉璃瓶，心荡秋水横波清。
Csillogó szemei mintha színes üvegből lennének, megdobban a szív az őszi vizek hullámán.
 |
| 雍正：十二美人图, kép forrása |
Szemek ma
A jelenkor ízlése már megváltozott. A kifejezés helyett a formára és a méretre került a hangsúly. A nagy, kerek szemek trendje hódít leginkább, ennek elérését pedig számos szépészeti eszköz segíti.
Biztosan az olvasó is találkozott már olyan videókkal, amelyek egy vonzó hölgy smink előtti és utáni kinézetét mutatják be – ezeken szinte rá sem lehet ismerni a videón szereplő illetőre. Ebben a videótípusban kifejezetten hangsúlyos szerep jut a szemeknek. Sminkkel és színezett kontaktlencsével akár kétszer akkorának is tűnhet a szem.
Egy másik modern jelenség a szemhéjak megváltoztatása. A kínai népesség jelentős része nem rendelkezik a Nyugaton általában jellemző kettős szemhéjjal. Itt fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a dupla szemhéjjal nem rendelkezőknek kevesebb bőr lenne a szemhéjukon, ez inkább azt jelenti, hogy nem, vagy nem ugyanott vet ráncot a szemhéj, illetve azt is fontos kiemelnünk, hogy nem általánosíthatunk, hiszen vannak ázsiai származású emberek, akik születésüktől fogva kettős szemhéjjal rendelkeznek, és nyugaton is vannak, akik nem rendelkeznek ezzel. A kettős szemhéj a közhiedelem szerint nagyobbnak, kifejezőbbnek láttatja a szemet, ezért sok ázsiai származású ember vágyik rá.
 |
| Ragasztócsík a dupla szemhéj eléréséhez, kép forrása |
A kettős szemhéj elérésére is több eszköz létezik. Kapható speciális ragasztócsík, illetve fonal, amely segíti a dupla szemhéjra vágyókat abban, hogy a megfelelő helyen vessen ráncot a szemhéjuk. Ugyanakkor nagyon elterjedt a kettős szemhéj műtéti úton való elérése is.
Szemöldök régen
A fentebb már idézett részlet A vörös szoba álmából így folytatódik:
唇不点而红，眉不画而翠
Ajkát nem festi mégis piros, szemöldökét nem rajzolja, mégis smaragd.
Furcsa képnek tűnhet a smaragd szemöldök, azonban a korabeli sminkalapanyagok ismeretében könnyen érthetővé válik. A szemöldökök festésére hagyományosan a dai (黛 dài vagy 黛螺 dàiluó) nevű festékanyagot használták, amely nem tisztán fekete volt, hanem kékes-zöldes árnyalatok is keveredtek benne.
 |
| Tang-kori szemöldök, kép forrása |
A korábban említett Wu Pingyi versben pedig egy ilyen sor is szerepel:
瓠犀发皓齿，双蛾颦翠眉
Dinnyemaghoz hasonló fehér fogak, ha összeráncolja smaragd szemöldökét – hernyópár
A hernyópár is szokatlan a nyugati költői képekhez szokott szemnek, ugyanakkor szintén a klasszikus kínai költészet egy kedvelt metaforájáról van szó.
 |
| Tang-kori szemöldök, kép forrása |
Egy másik gyakori metafora tűnik fel a következő sorokban, amelyek Wei Zhuang (韦庄 Wéi Zhuāng) Tang-kori költő verséből származnak:
绝代佳人难得，倾国。
花下见无期，一双愁黛远山眉。
Ily országrontó igaz szépséget ritkán látni.
Virágok alatti messzeség, egy pár bús szemöldök, mint a távolba vesző hegyek.
Ezekben a verssorokban a szerző a távoli hegyekhez hasonlítja az elbűvölő hölgy szemöldökeit, ezzel elegáns formájukat emeli ki. A metonímiát is érdekes megfigyelni – az eredetiben a fentebb említett dai helyettesíti a szemöldök szót első felbukkanásakor.
 |
| Song-kori császárné portréja, kép forrása |
Nem véletlen, hogy főleg Tang-kori költőktől idéztünk, ugyanis a Tang-kor volt a kínai divattörténet aranykora, ebben az időszakban gyorsan váltották egymást a kreatívabbnál kreatívabb sminktrendek. Különösen fontos szerep jutott a Tang-dinasztia alatt a szemöldöknek, amelyből számtalan méret, forma, vastagság és stílus létezett. A Tang-beli Xuanzong császár megrendelésére készült is egy sorozat (十眉图 Shí méi tú), amely a korszak legnépszerűbb szemöldökeit ábrázolja, ez sajnos elveszett, viszont a szemöldökformák és neveik egyéb képeken és leírásokon fennmaradtak. Ezek között olyanok szerepelnek, mint öt domb szemöldök, fogyó hold szemöldök, vonuló felhők stb. részletes leírás itt olvasható.
Szemöldök ma
A szemöldök a mai korban is fontos kiegészítője az arcnak, hiszen mintegy keretbe foglalja az arcvonásokat. A jelenkor szemöldöktrendjei éppolyan gyorsan – ha nem gyorsabban –változnak, mint a régi korok szemöldökstílusai.
Az utóbbi időben igen népszerű az egyenes, lapos, szögletes szemöldök, amely koreai hatásra kezdett elterjedni Kínában is. Ez a stílus komoly, határozott, céltudatos megjelenést kölcsönöz a színészeknek, énekeseknek, celebeknek. Az anakronizmus ellenére még kosztümös sorozatokban is feltűnt.
 |
| Koreai stílusú egyenes szemöldök, kép forrása |
Ugyanakkor az utóbbi időben kínai részről eltávolodás figyelhető meg a koreai kultúrától – legalábbis ami a hagyományos kultúrát illeti, dióhéjban: mindkét oldal saját hagyományos kultúrájának kisajátításával vádolja a másikat. Ezért a kínai hírességek igyekeznek a koreai hatástól eltávolodni, és saját kínai gyökereikhez visszanyúlni, különösen ha kosztümös produkciókban szerepelnek. Így visszatérőben vannak a hagyományos kínai szemöldökformák, ezek közül is főleg a koreaitól lehető leginkább különböző, ívelt, hosszú, lágy vonalú ún. fűzfalevél szemöldök.
Egy további aktuális trend a természetesen vad szemöldök (自然野生浓眉 zìrán yěshēng nóngméi). Ez a stílus természetesnek mesterkéletlennek tűnik, és fiatalos, kedves hatást kelt.
 |
| Természetes szemöldök, kép forrása |
Száj régen
A hagyományos kínai kultúrában a szépségideál része volt az apró, finomvonalú, piros száj is. A kicsi, vörös ajkakat gyakran hasonlították cseresznyéhez (樱桃小嘴 yīngtáo xiǎozuǐ). A Tang-kori költő, Cen Shen (岑参 Cén Shēn) így ír:
舞袖低徊真蛱蝶，朱唇深浅假樱桃。
Libbenő ruhaujj – táncoló pille, vörös ajkak – érett cseresznye.
Persze természetesen piros ajkakkal sem rendelkezett mindenki. Ezen már a régi korokban is szépészeti eszközökkel segítettek. A régi kínaiak különféle pigmentekkel készítettek vörös rúzst, amelyet az ajkak mellett az arcra is felvittek pirosító gyanánt. Ez a rúzs készülhetett zsiradékkal elkevert cinóberből, vagy szárított sáfrányból.
A szemöldökhöz hasonlón a száj festésének is számtalan stílusa létezett, ez is a koronként változó divatot követte.
 |
| 雍正：十二美人图, kép forrása |
Száj ma
A apró száj mára sem ment ki a divatból. A szájvonalát túlrajzoló (overlining) nyugati trendekkel szemben a kínai divat éppen ellenkezőleg, inkább alapozóval takarja a száj szélét, és csak középről kifelé haladva festi fokozatos színátmenettel az ajkakat, amelyek így kisebbnek, fiatalosabbnak, ártatlanabbnak tűnnek.
 |
| Kép forrása |
Ugyanakkor nem ez a trend az egyeduralkodó. Az élénk, merész színek, a vastagon festett száj szintén kedvelt mind a hírességek, mind a nagyközönség körében. Ezeket főleg nyugati vagy koreai sminkekkel együtt alkalmazzák.
Az utóbbi időben valóságos rúzsmánia jelent meg Kínában. Sminkmárkák, online influenszerek mind részesei a trendnek, sőt, több „készítsd el a saját rúzsodat!” műhely is nyílt, ahol a látogatók saját maguk válogathatnak a pigmentek, illatok, formák, tokok stb. között, és készíthetik el saját személyre szabott rúzsukat.
 |
| 李佳琦 口红一哥, a legismertebb rúzsinfluenszer, kép forrása |
Haj régen
A kínai kultúrában a fekete haj az általános, ezért a Nyugattól eltérően a klasszikus irodalmi leírások a haj színét kevésbé hangsúlyozzák, hajkoronának inkább illatát, dússágát, kecses mozgását, libbenését emelik ki.
A Song-kori költő, Bai Yuchan (白玉蟾 Bái Yùchán) egy verse így szól:
夜半风吹雪满阶，头巾不裹把窗开。
南枝暗就江头发，一点香从月下来。
Az éj felén hó lepi a tornácot,
Kendőjét fel sem téve nyitja az ablakot.
Déli ágak árnyán omlik hajzuhataga,
Hold alatt árad mennyei illata.
Ahogy a fenti idézetből is látszik a hosszú, dús, erős haj volt az ideál a régi Kínában, amelyet az irodalmi művekben gyakran folyóhoz, vagy felhőhöz (乌云 wūyún fekete felhő, 青云 qīngyún kék felhő, 香雾 xiāngwù illatos köd) hasonlítottak.
 |
| 雍正：十二美人图, kép forrása |
A nyugati szokásokhoz hasonlóan a régi Kínában sem engedték ki a hajukat napközben, hanem különböző kontyokba, feltűzött frizurákba fésülték, hogy így egyszerre tegyenek eleget a divatnak, és őrizzék a haj épségét. A kiengedett haj csak estére, vagy a reggeli készülődés idejére volt jellemző, így azokban az irodalmi művekben, amelyekben leomló hajzuhatagok jelennek meg, ott intim hangulatot sejtetnek a sorok.
A régi Kínában mind a nők, mind a férfiak hosszúra hagyták a hajukat, hiszen a Szülőtisztelet könyvében szerepel:
身体发肤受之父母，不敢毁伤，孝之始也
A test, a haj, a bőr a szülőktől ered, ezeket nem szabad megkárosítani, a szülőtisztelet itt kezdődik.
A hosszú haj továbbá fontos kulturális szereppel is bírt. A konfuciánus Kínában a lánygyermekek fonatban hordták a hajukat, majd 15 éves koruk körül részt vettek a hajtű szertartáson (笄礼 jìlǐ), ahol megkapták első hajtűjüket. A fiúk hasonló szertartáson (冠礼 guānlǐ) vettek részt nagyjából 20 éves korukban, amikor első fejfedőjüket kapták meg.
 |
| Plakát a Köztársaság korából, kép forrása |
A Köztársaság korában meginduló női egyenjogúsági mozgalmak és a nőoktatás terjedésével, valamint a nyugati trendek beáramlásával megjelentek a rövid női frizurák, amelyek eleinte társadalmi-politikai elköteleződést fejeztek ki, később általános divattá váltak.
 |
| Kép forrása |
Haj ma
Ma már nincs meg a haj hagyományos szülőtisztelettel kapcsolatos jelentése, a frizurák pedig egyszerűen csak a divatot követik.
Ma már rengeteg különféle frizurával találkozunk Kína utcáin: rövid, hosszú, fekete, festett, egyenes, hullámos, és még sorolhatnánk.
Általánosságban elmondható, hogy a nyugati stílusok mellett a koreai és japán hatások is érezhetők az aktuális trendeken.
 |
| Kép forrása |
Kapcsolódó bejegyzések:
Kínai szépségideálok régen és ma 1.
A kínai divattörténet aranykora
Felhasznált források:
左丘萌, 末春 (2020): 中国妆束：大唐女儿行, 清华大学出版社, Peking.
http://www.360doc.com/content/21/1101/08/3966739_1002252894.shtml
祹络岚
Megjegyzések
Megjegyzés küldése