Guzheng – Zeneajánló VIII

Zenélő társaság, kép forrása

A guzheng (古筝 gǔzhēng) egy hagyományos kínai hangszer, amelynek története egészen az i. e. 5. századig nyúlik vissza, ebből az időszakból maradtak fenn a guzhenghez kapcsolódó legkorábbra datálható régészeti leletek. Ezek a leletek azonban még nem a modern guzheng régi példányai voltak, hanem a guzheng elődje, a se (瑟 sè), egy fából készült, selyemhúros hangszer korai darabjai. A se hangszerről úgy tartja a legenda, hogy a kultúrhérosz, Fuxi (伏羲Fúxī) alkota meg.

Yi népi tánc, az egyik legelismertebb kortárs guzheng játékos, Xiang Sihua előadásában

A guzheng – akkor még csak zheng, a gu azaz régi jelzőt jóval később kapta – a Qin-dinasztia idején (i. e. 221–206) különösen kedvelt volt. Ekkor még 12 húrja volt, ugyanis egy legenda szerint két zenekedvelő összeveszett, hogy kié legyen a közös se hangszer, amelyet aztán a veszekedés hevében kettétörtek, így lett belőle egy 12 és 13 húros hangszer – ebből alakult volna ki a történet szerint a guzheng.

Későbbi fejlődése során a hangszer egyre több húrra tett szert, a Tang-korban (618–901) 13 húros volt, a Qing-korra (1644–1911) már 14 és 16 húros változatai alakultak ki. A huszadik században már a 18 húros változat volt gyakori egészen 1961-ig, amikor Xu Zhengao (徐振高 Xú Zhèngāo), „a modern guzheng atyja” és Wang Xunzhi (王巽之 Wáng Xùnzhī) hosszas kutatás után kialakították a 21 húros guzhenget.

Az egyik legismertebb klasszikus guzheng darab, a Halászok dala alkonyatkor, Yuan Sha előadásában

Guzheng vagy guqin?

Gyakran összekeverik a két hagyományos kínai hangszert, a guhzeanget és a guqint, azonban mind hangzásban, mind technikákban találunk jelentős eltéréseket. Ugyan mindkét hangszer húros, és mindkettő a citerafélék családjába tartozik (azaz egy hosszú fatesten végigfutó húrokkal rendelkezik), azonban míg guqinnak hét húrja van, addig a guzheng 21, 25 vagy 26 húrral rendelkezik. Formájuk is eltérő A guqin keskenyebb, és egyik végén elvékonyodik, a guzheng viszonyalg széles, és nem keskenyedik el. Továbbá a guzheng ún. húrlábakkal is rendelkezik, amelyek alátámasztják az egyes húrokat.

Ugyan mindkettő pengetős, azonban a két hangszert mégis eltérő módon szólaltatják meg. A guqin esetében az ujjak és a körmök vesznek részt a hangszer megszólaltatásában, ezzel szemben a guzhenghez az ujjakra erősített pengetők szükségesek.

A tájfun, Wang Changyuan előadásában

A két hangszer hangzása is különböző. A guqin halk, mélyen rezonáló, elnyújtott hangon szólal meg, a guzhenghez viszont jobban illik a gyors, pattogós, élénk játék, és a vidám könnyedség jellemzi. Míg a guqin az elmélyülten filozofáló írástudó személyiségéhez illik, aki csak alkalmanként játszik szűk baréti körének, addig a guzheng remekül illik vidám ünnepségekhez, nagy összejövetelekhez, és tökéletes választás egy nagyobb közönség szórakoztatására is.

Guzheng és gumin duettje

A guzheng megszólaltatása

A guzhengen a zenész nyolc ujjal (a két kisujjat nem használva) játszik, az ujjakra pengetőket erősítve szólaltatja meg a hangszert. Ezek a pengetők a régi korokban sokféle anyagból készülhettek: bambusz, csont, jáde, elefántcsont, teknőspáncél.

A hagyományos stílusú darabokban a jobb kéz penget a bal kéz pedig a húrlábaktól balra lefogja a húrt. A modern darabok esetében mindkét kéz penget, a húrlábaktól jobbra.

A játékstílusok és darabok Kínán belül két nagy csoportra oszthatók, ezek az északi és a déli iskola. Az északi iskolához Shandong és Henan környéke, a délihez pedig a kantoni és déli hakka régiók tartoznak.

Téli kacsák játéka a vízben, Xu Lingzi előadásában

A guzheng és más hangszerek

Ahogy a guzheng a se hangszerre vezethető vissza, úgy maga is több hangszer megjelenését segítette elő. Számos más ázsiai kultúrában megjelentek a guzhenghez hasonló hangszerek. A zheng a 7-8. században került Japánba, ahol koto néven nemzeti hangszerré vált, és számos fajtája alakult ki. Koreában a 6. század környékén jelent meg egy hasonló hangszer, a gayageum. A feljegyzések szerint Gasil király egy kínai zhenget látva rendelte el egy hasonló hangszer készítését. A mongol yatga és a vietnámi đàn tranh is a guzheng mintájára alakult ki.

A Ming-hegy Wang Zhongshan előadásában

A guzheng szólóhangszerként és zenekarban is jól tud érvényesülni, illetve régi, klasszikus és modern darabok egyaránt szépen szólnak guzhengen.

Harry Potter filmzene a Zide Guqin Studio előadásában

Sőt, még a könnyűzene sem idegen a guzhengtől. Jazz, pop, rock – mindenhez illik a guzheng hangja. Például a kínai rock atyja, Cui Jian (崔健 Cuì Jiàn) zenekarában Wang Yong (王勇 Wáng Yǒng) játszott guzhengen.