Koreának ott van a nyugaton is egyre népszerűbb K-pop, Japánnak a rock, a heavy metal és a J-pop. Na de mit hallgassunk Kínából?
Sorozatunkban minden történeti és műfaji megkötés nélkül szeretnénk kínai zenéket ajánlani az érdeklődőknek. Arra törekszünk, hogy ne csak egyszerű listaszerű felsorolások legyenek ezek, hanem igyekszünk minden alkalommal kulturális és történeti információkkal, illetve aktualitásokkal színesíteni és közegbe helyezni az adott zenéket.
A sorozat első részében a guqint (古琴 gŭqín) mutatjuk be. A guqin egy nagy múltú kínai hangszer.
A klasszikus kínai felfogás szerint az igazán művelt embernek négy tevékenységhez kellett kiválóan értenie: 琴棋书画 (qín qí shū huà), azaz a qinjátékhoz (általánosságban a zenéhez, de különösen a qinhez), a kínai sakkhoz, az íráshoz és a festéshez.
A guqin több mint 3000 éves múltra tekint vissza, kialakulása a Zhou-dinasztia (i.e. 1046 - i.e. 221.) idejére tehető. A guqin egy citerához hasonló, héthúros hangszer, melyet pengetéssel szólaltatnak meg.
És így hangzik mikor megszólaltatják:
龚一 (Gōng Yī) nanjingi guqin művész játéka
A fenti darab a leghíresebb művek közé tartozik, a címe 高山流水 (gāoshān liúshuĭ, Magas hegy, áramló víz). A darabot a Tavaszok és Őszök korában (i.e. 771 - i.e. 476.) élt qin-mesternek, Bo Yának (伯牙, Bó Yá) tulajdonítja a hagyomány.
A darab érdekessége, hogy az 1977-ben indított Voyager űrszonda által az űrbe vitt Sounds of Earth (A Föld hangjai) elnevezésű, az emberiség civilizációját bemutatni hivatott anyagok egyike.
A guqinnek sajátos kultúrája alakult ki, amely a zenén kívül hangszer egészére is kiterjed. A guqin részeinek például egyedi költői megnevezése van a főnixhomloktól a sárkányínyig, a hangszernek van feje, nyaka, válla és dereka, és kacsalábon áll, amely a főnix és a sárkánymedence között helyezkedik el.
A következő egy modern darab, Mao Buyi (毛不易, Máo Búyì) énekes és dalszerző egyik dalának átdolgozása.
a 自得琴社 Zi De Guqin Studio nevű színvonalas YouTube csatorna egyik videója
A 不染 (bùrán) egy keserédes, szomorkás, ugyanakkor megnyugtató darab. Talán a guqin zene nyugtató hatása lehetett az, ami miatt nagy gondolkodók (Konfuciusz, Zhuangzi), költők (Qu Yuan, Bai Juyi, Li Bai), sőt, államférfiak (Zhuge Liang) és császárok (Song Huizong) is előszeretettel játszottak rajta.
Egy híres klasszikus darab, a 梅花三弄
Az utolsó szintén a 自得琴社 Zi De Guqin Studio egy modern darabja, ahol a guqint más, szintén klasszikus kínai hangszerekkel együtt hallhatjuk.
Az egy-egy szótagonként bemondott szöveg nem más, mint Sunzi (孙子, Sūnzĭ) klasszikusából, A hadviselés törvényeiből származó idézet (Tőkei-féle fordításban):
[A hadsereg] Egyszer legyen gyors, akár a szélroham, máskor azonban nyugodt, akár az erdő; egyszer úgy törjön előre és úgy pusztítson, akár a tűzvész, máskor legyen mozdulatlan, akár a hegy; egyszer legyen kiismerhetetlen, akár a sötétség, máskor meg úgy mozogjon, mint a mennykőcsapás.
További hallgatásra ajánlott a 自得琴社 Zi De Guqin Studio YouTube csatorna többi videója, mely a klasszikus darabok mellett modern feldolgozásokat is készít (például ez vagy ez).
祹络岚