Egy korábbi bejegyzésünkben volt már szó a nevek kínai átírásáról, elsősorban a nem-kínai nevekből kiindulva. Ezúttal a kínai nevekről szedtünk össze néhány érdekességet a nevek felépítésétől, a hagyományos névadás jellegzetességein át a mai névadási trendekig.
A kínai nevek felépítése
A kínai nevek a magyarhoz hasonlóan a vezetéknév-keresztnév sorrendet követik. A legtöbb családnév egyszótagos, de léteznek kétszótagos vezetéknevek is. A keresztnevek szintén egy- vagy kétszótagosak. Azaz a kínai nevek hosszúsága leggyakrabban két vagy három szótag, ritkán négy is lehet. Törvényi korlátozás nincs a nevek hosszúságára vonatkozóan, ugyanakkor a négynél több írásjegyből álló nevek csak kisebbségek körében jellemzőek (saját nyelvükben használt nevük kínai kiejtés szerinti átírásaként).
A családnév
A vezetéknév csakúgy, mint Magyarországon, Kínában is előre kerül. Kína sokezeréves történelme során rengeteg vezetéknév volt használatban, ma körülbelül 6000 különböző vezetéknév használatos.
A kínai családnév általában apai ágon öröklődik. A törvények lehetővé teszik az anyai vezetéknév felvételét is, ez a népszámlálási adatok szerint azonban aránylag ritka, ugyanakkor a statisztika kiemeli, hogy az „egykepolitika” enyhítésének hatására egyre gyakoribbá válik. A 2020-ban születettek között az anyai vezetéknevet felvevők és az apai vezetéknevet felvevők aránya 1:12. A kínai nők körében nem jellemző, hogy házasság után valamilyen formában felvennék a férjük nevét, a legtöbb nő megtartja a leánykori nevét.
Kétfajta vezetéknév
A kínai családnevek két különböző eredetre nyúlnak vissza, ezt tükrözi a vezetéknév szó is: 姓氏, amelynek alkotóelemei a 姓 xìng és a 氏 shì a két különböző fajta vezetéknévre utalnak. Eredetileg a 姓 az egyes klánok tagjainak megnevezésére szolgált még a Shang-dinasztia idején (kb. i. e. 17. sz. és i. e. 11. sz. között), és mindig szerepelt benne a nőgyök (például: Ji 姬, Yao 姚, Jiang 姜 stb.), feltételezhetően ebben az időszakban női ágon követték nyomon a származást.
A 氏 ezzel szemben nem a származásra utalt, hanem földbirtokokra és címekre, amelyeket a Shang-udvar adományozott – csakúgy mint sok nyugati nemesi név.
Dinasztikus családnevek
Nyugaton gyakori egyes uralkodói családokat a vezetéknevükön számontartani (pl. Habsburg-ház, Tudorok stb.), Kínában ezzel szemben nem a vezetéknév alapján nevezik el a dinasztiákat, sokszor a dinasztia maga választ valamilyen pozitív töltetű nevet. Így például a 明 fényes vagy 清 tiszta felvett dinasztianevek voltak és nem a dinasztikus család vezetékneve. Sokkal ritkábban kerül említésre az uralkodócsaládok vezetékneve. A Xia-dinasztia családnevét Si 姒 néven tartják számon, a Shang-dinasztia a Zi 子 nevet viselte, a Zhou a Ji 姬 nevet, a Qin a Ying 嬴 nevet, a Han a ma is nagyon gyakori 刘 nevet viselte, a Tang a szintén nagyon gyakori Li 李 nevet, a Song a az ismert Zhao 赵 nevet, a Ming a Zhu 朱nevet viselte. Kimaradt a felsorolásból két fontos dinasztia, a Yuan és a Qing, ezek viszont nem kínai vezetéknévvel rendelkeztek, hiszen a Yuan-dinasztia mongol eredetű, a Qing pedig mandzsu eredetű volt.
A köznép családnevei
Nyelvi érdekesség, hogy az egyszerű nép, a köznép megnevezésére a kínai nyelvben a mai napig használatos kifejezés a 老百姓 (lǎobǎixìng) azaz szó szerint „a régi száz családnév”.
A népszámlálási adatokban általában az ún. „száz nagy családnevet” (百家姓 bǎijiāxìng) veszik alapul, ennek a változásait követik leginkább nyomon. A legújabb népszámlálási adatok, a 2020-as statisztikák szerint a vezetéknevek közül jelenleg a leggyakrabban előforduló a Wang 王, ezt követi a Li 李, majd a Zhang 张, a Liu 刘 és a Chen 陈. Ugyanakkor a 2020-ban született gyermekek között a Li 李 vezet, a száz nagy családnév közül a születési számot tekintve utolsó helyen az egyébként gyakoriságban a 88. helyen álló Gu 顾 végzett. Az öt leggyakoribb név teszi ki ma Kína népességének valamivel több, mint 30%-át. Az alábbi táblázat mutatja a száz leggyakrabban előforduló családnév 2020-as alakulását.
 |
| A száz leggyakoribb családnév a 2020-as népszámlálás alapján, kép forrása |
Kétírásjegyes családnevek
A kínai vezetéknevek között elég ritkának számítanak, de azért előfordulnak kétírásjegyes családnevek (复性 fùxìng) is. Ezek a nevek eredetüket tekintve származhatnak valamilyen szakmából vagy pozícióból, pl. Taishi 太史 (hivatalnoki pozíció), vagy akár származási vagy lakóhelyből, pl. Dongguo 东郭.
A leggyakrabban előforduló kétírásjegyes vezetéknév az Ouyang 欧阳, ezt követi a Shangguan 上官, a Huangfu 皇甫, majd a Linghu 令狐. A kínai történelem során olyan híres emberek viseltek két írásjegyes vezetéknevet, mint például a költő és államférfi Ouyang Xiu 欧阳修, a nagy történetíró Sima Qian 司马迁, vagy a híres stratéga Zhuge Liang 诸葛亮.
A keresztnév
A kínai keresztnevek választása jóval szabadabb, mint a magyar neveké. Kínában nincs követendő lista, amelyről megszabott nevet kéne választani, a szülők tetszőleges karaktereket választhatnak – természetesen a jóízlés határain belül, a gyermek érdekeit szem előtt tartva.
Hagyományos névtípusok
A régi Kínában nem feltétlenül egyetlen név kísért végig egy személyt élete folyamán. Gyakori volt például a tejnév (乳名 rǔmíng) vagy kisgyermekkori név (小名 xiǎomíng), ez olyan név, amelyet az újszülöttnek adnak mielőtt igazi nevet kapna. A tejnév gyakran valami negatív, gúnyos kifejezés, hogy elriassza a rossz szellemeket, például Xiaoqigai 小乞丐kiskoldus, A’gou 阿狗 kutyakölyök stb. Ilyen nevekben sűrűn előfordul az A 阿 előtag, illetve az Er 儿 utótag. A gyerekek néha iskolai nevet (学名 xuémíng) is kaptak, amint elkezdtek tanulni. Ezt a nevet kifejezetten az iskolában használták.
A zi 字 zì az udvariassági név szerepét töltötte be. Ezt a nevet (előkelő származású) fiúk kapták nagykorúvá válásuk alkalmával. A zit használta mindenki, aki nagyjából egykorú volt az illetővel és aki nem számított családtagnak, mivel udvariatlannak számított, ha a családon kívül más használta az illető igazi nevét. A hao 号 hào olyan név volt, amelyet gyakran viselője választott magának, hogy ezt használja valamilyen értelmiségi, szakmai tevékenységhez, pl. írói, festői álnévként. Ha híres történelemi személyiség életrajzát olvassuk, a mai napig az a bevett szokás, hogy a név mögött megjelenik a zi és a hao is, pl. „李白（701年5月19日—762年11月30日），字太白，号青莲居士，中国唐朝诗人。” azaz
„Li Bai (701. 05. 19. – 762. 11. 30.), zi neve Tai Bai, hao neve Qinglian Jushi, a Tang-dinasztia nagy költője.”
Li Bai zi neve nagy fényességet, hao neve pedig a zöld lótuszok között lakó írástudót jelent.
Ezen felül a császároknak haláluk után volt még templomi nevük is (庙号 miàohào), amelyet haláluk után az ősök templomában írtak fel a lélektáblára. A kínai történelmet tárgyalva a mai napig gyakran használjuk ezeket a császárok megnevezésére, gyakran tartalmazzák a Zu 租 (a dinasztiaalapító császár), Zong 宗 (ős), Tai 太 (nagy), Gao 高 (magas), Shi 世 (örök), Zhong 中 (dinasztiaerősítő) elemeket, például 唐玄宗 azaz a Tang-dinasztia Xuan őse, 宋徽宗 a Song-beli Hui ős. Más császárok a nianhaójukról 年号 niánhào ismertek, amely valójában nem a saját személynevük, hanem az uralkodásuk (vagy annak egy) periódusának az elnevezése, például Yongle 永乐 valójában az uralkodási éra neve, míg a császárt (úgy is szokták írni, hogy a Yongle császár, névelővel) magát 明成祖 templomi néven emlegetik.
Nevek és nemek
A kínai nevek esetében nem mindig egyszerű eltalálni, hogy milyen nemű a név viselője. Egyes nevek ugyanúgy lehetnek akár férfi, akár női nevek is, például a Li Ang 李昂 elég kedvelt név, leggyakrabban férfi a viselője, de nők is vannak ezzel anyakönyvezve.
Ha történelemi feljegyzést, régi sírkövet stb. olvasunk és szerepel benne egy vezetéknév, amelyet egy 氏 követ, akkor elég könnyű dolgunk van: nőről van szó. A kínai történelemben sokáig nem volt jellemző a nők feljegyzése, ha egyáltalán említenek nőket, akkor leginkább vezetéknév + 氏, például 王氏 azaz Wang nevű formában. Ugyanakkor nem csak így hivatkoztak nőkre, azért fennmaradt sok nő teljes, egyedi neve is.
A nemek megállapításában sokat segítenek az írásjegyek és jelentésük. Tipikusan női nevek (alkotóelemei) a jelentésük szerint külső szépségre, femininitásra, kifinomult eleganciára utaló írásjegyek úgy mint: Lan 兰 azaz orchidea (pl. Hua Mulan 花木兰), Li 丽 és Mei 美 azaz szép, Jiao 娇 bájos stb. A női nevek sokszor az írásjegyek elemeiből is megállapíthatóak, például a nőgyököt tartalmazó írásjegyek (Na 娜, E 娥, Ting 婷) vagy sokszor a fűgyököt (Fen 芬, Fang 芳, Li 莉, Sha 莎, Fei 菲) vagy jádegyököt (Lin 琳, Ling 玲, Lu 璐) tartalmazók tipikusan női nevek. Ugyanakkor nem minden esetben kizárólagos érvényűek a gyökök, például a Meng 蒙, Lei 蕾 vagy a Ming 茗 szerepelhet férfi és női névben is.
A férfinevekre jellemző, hogy jelentésük az erőhöz, kiválósághoz, az ezeket megjelenítő természeti erőkhöz (Jie 杰 azaz kiváló, Qiang 强erős, Yang 阳 azaz nap, Feng 峰 hegyorom, Lei 雷 vihar, Song 松 fenyő), valamint a műveltséghez, észhez kapcsolódik (Zhe 哲 filozófia, Rui 睿 éleslátás). Az utóbbi kategória itt sem kizárólagos érvényű, a Wen 文(kultúra, írott nyelv), Xiao 晓 (tudás/hajnal), Zhi 知 (tudás) és Shu 书 (könyv) például női nevekben is gyakran szerepelnek. Férfinevek jellemzője továbbá, hogy sokkal gyakoribbak benne a régies, sokszor ma már önálló írásjegyként nemigen használt, sokszor nehezen fordítható írásjegyek, például Zi 子 (eredetileg fiúgyermek), Yi 义 (igazságosság), Fu 夫, Dun 顿, Ye 业, Ze 则.
Nevek és az öt elem
Gyakori hogy az öt elem tana megjelenik a névadásban. Régen szokás volt (és még ma is létezik, bár kisebb mértékben), hogy a szülők a születendő gyermek számára jósoltattak, megállapíttatták, hogy a gyermek melyik elemből (föld, tűz, víz, fém, fa) rendelkezik túl kevéssel vagy túl sokkal, és ez alapján adták a nevet. Ha valamelyik elemből túl kevéssel rendelkezett a gyermek, akkor olyan írásjegyeket választottak, amelyben ez az elem szerepelt, például Ze 泽 vagy Mu 沐(baloldalon vízgyök), Xing 杏 (felül fagyök), Can 灿 vagy Yan 焰 (baloldalon tűzgyök), de gyakori az adott írásjegyelem halmozása is, például Yan 焱 (három tűzgyök), Miao 淼 (három vízgyök). Ezutóbbi előfordul a fémmel is: Xin 鑫, ez viszont nem feltétlenül jelenti, hogy a gyermekben kevés lenne a fém, az is előfordulhat, hogy a szülők egyszerűen azt szeretnék a névvel kifejezni, hogy minél több pénzt kívánnak a gyermeknek.
Az 1980-as évek környékén divatos volt ezeket a triplázott neveket a vezetéknévvel párosítani, például a Jin 金vezetéknevű családok gyermeküknek Xin 鑫 keresztnevet adtak, vagy a Shi 石 vezetéknévhez adtak Lei 磊 keresztnevet. Ez ugyanakkor nem az öt elem tana miatt, inkább egyszerűen divatból lett népszerű.
Generációs nevek
A kínai kultúra sajátosság az ún. generációs név (字辈排行 zì bèi páiháng), amely a régi Kínában, különösen az előkelő családokban gyakori szokás volt. Az azonos generációba született gyermekek (testvérek, apai ágon unokatestvérek) azonos generációs nevet kapnak – azaz a vezetéknevük és a generációs nevük ugyanaz lesz, és csak a nevük harmadik írásjegye lesz eltérő. A generációs név általában a családnév és a keresztnév közé kerül, de ritkán lehet az utolsó írásjegy is, mint például a Song-nővérek nevében: Song Ailing 宋霭龄, Song Qingling 宋庆龄, Song Meiling 宋美龄.
Fiúgyermekek esetében jóval gyakoribb ez a szokás, mint lánygyermekek esetében. Lányok esetében a generációs név lehetett azonos fiútestvéreikével, de az is előfordult, hogy a lánytestvérek generációs neve azonos volt, de eltért a fiútestvérekétől.
A generációs nevek kiválasztása gyakran előre meghatározott sorrendet követett. Nem volt ritka, hogy a generációs név célja egy vers megalkotása volt – minden generáció a vers egy újabb karakterét jelentette. A generációs verseket általában előre meghatározták, majd ha egy négysoros vers véget ért, akkor alkottak egy újat.
Például Mao Zedong családja, a shaoshani Mao-család is ezt az elvet használta a névadásra. A Mao a vezetéknév, a Ze a generációs név, a Dong pedig a szabadon választott keresztnév. A Mao-család is egy verset követett:
立显荣朝士，
文方运济祥。
祖恩贻泽远，
世代永承昌。
Szabad fordításban:
Felkel, és kitünteti magát a hivatalnok,
A műveltség útja jószerencsét hoz.
Az ősök áldása hosszú boldogságot ad,
Apa és fiú így lesz egyre gazdagabb.
Mao Zedong a vers harmadik sorának utolsó előtti karakterét viseli, testvérei Mao Zemin 毛泽民 és Mao Zetan 毛泽覃nevében szintén ez szerepel, apja neve Mao Yichang 毛贻昌, nagyapjáé pedig Mao Enpu 毛恩普. Ugyanakkor Mao Zedong a saját gyermekei elnevezésében azonban szakított a vers hagyományával.
A generációs nevekhez hasonlóan előfordulnak az összetartozást más formában hangsúlyozó nevek, például azonos fogalmi kategóriából választott nevek (Song 松 fenyő testvére lehet Mei 梅 szilvavirág, Bing 冰 jég írásjegyet tartalmazó gyermek testvére nevében lehet Xue 雪 hó) vagy valamilyen formában összeillő nevek (Wen 文 kultúra, műveltség és Wu 武 harcművészet). A vörös szoba álmában találkozhatunk például Jia Yuanchun 贾元春, Jia Tanchun 贾探春, Jia Yingchun 贾迎春 és Jia Xichun 贾惜春 nevekkel azaz Tavasz Érkezése, Tavasz Virulása, Tavasz Köszöntése és Tavasz Búcsúzása.
Nevek és születési sorrend
A fenti névalkotáson kívül a születési sorrendben elfoglalt hely megjelenítése is bevett szokás volt a régi Kínában, azonban ma már nem jellemző. Ez a névadás kifejezetten a fiúgyermekek esetében jelentkezett, és inkább a társadalom felsőbb rétegére volt jellemző. A születési sorrendben elfoglalt helyre utaló név álhatott önmagában, de középső névként, a családnév és a keresztnév között is, csakúgy mint a generációs név.
Régen a Bo 伯 az elsőszülöttek neve volt, hasonló jelentéssel bírt a Meng 孟 is. Míg a második fiúgyermeknek gyakran adták a Zhong 仲 nevet, például Konfuciusz adott neve Zhongni 仲尼 volt. A Shu 叔 nevű férfi harmadik volt a születési sorban, míg a Ji 季 a negyedik fiúgyermeket jelölte. Előfordult még a Zhi 稚 negyedik, ill. a You 幼 ötödik fiúgyermek neveként.
Nevek és származás
Más kultúrákhoz hasonlóan, a kínai név is sokat elmond a viselője családi hátteréről. A paraszti társadalomban általában az egyszerű nevek voltak népszerűek, például Hong 红, Hua 花. Gyakori volt egy szám felhasználása is, sokszor a születési sorrendre utalva, illetve szintén gyakori az egyszerűbb, kevesebb vonásból álló írásjegyek használata. Jelentésük szerint tipikusan falusias nevek a paraszti életet tükröző írásjegyeket tartalmazó nevek, például Niu 牛 ökör, Zhu 柱oszlop, karó. Az egyszerűbb származású családokban gyakoribbak az írásjegyek ismétlésével alkotott nevek is, például Lanlan 兰兰.
Szintén a paraszti kultúrában volt jellemző a negatívnak, gúnyosnak, de legalábbis furcsának ható nevek használata akár becenévként, akár rendes névként. Ilyen például a Gou 狗 kutya, Zhu 猪 malac írásjegyek felhasználása (pl. Zhuwa 猪娃kismalac). Szintén negatív, bántó néhány tipikus paraszti női név, azok a nevek, amelyekben szerepel a Gai 改megváltoztat, Bian 变 változik, Huan 换 lecserél. Ezek sokszor duplázva álltak, vagy olyan összetételekben szerepeltek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a szülők legközelebb fiúgyermeket szeretnének. Hasonló logikán alapulnak a Di 弟 öcs írásjegyre végződő női nevek, például Yindi 引弟 (öcsöt vonzó), Zhao 招弟 (öcsöt hívó), Laidi 来弟 (jön az öcs).
A népies, parasztos nevek gyakran váltak humorforrássá, az interneten terjed például a „Hogy hívnának falun?” játék
Itt az első írásjegy a születési hónap, a második a születési nap alapján kerül megállapításra. Tehát ha valaki mondjuk július 17-én született, akkor a neve 傻狗 azaz Buta Kutya lesz. Magyarra fordítva nagyjából így néz ki (hozzá kell tenni, hogy nem mindegyik fordítható jól):
Hónapok: 1. hosszú, nő, növeszt 2. dugasz 3. kutya 4. érkezik 5. nagy 6. őriz 7. buta 8. gazdag 9. teknős 10. kettes 11. dagadt 12. büdös
Napok: 1. illat 2. bakfis 3. haszon 4. sógornő 5. golyó 6. gödör 7. gyökér 8. év 9. baba 10. szőr 11. ferde 12. néne 13. szirom, hős 14. húg 15. zsíros 16. napfény 17. kutya 18. tigris 19. virág 20.főnix 21. fenék 22. falu 23. tojás 24. lányka 25. fa 26. smaragd 27. szeretet 28. vagyon 29. fej 30. kövér 31. árad, kibocsát, haj
Nevek és tabuk
Szinte végtelen számú különböző név alkotható a kínai karakterekből, illetve a neveket olyan hivatalosan jóváhagyott lista sem korlátozza, mint például Magyarországon. Vannak ugyanakkor névtabuk, olyan elvek, amelyeket a névadásban és a nevek használatában nem szokás áthágni.
A nevek használatában az egyik legismertebb tabu a császár keresztnevének elkerülése, tilos volt ez bármilyen írott környezetben használni. Ezt nem annyira könnyű kivitelezni, hiszen a kínai nevek sok nyugati kultúra neveitől eltérően eredeti jelentésükben is gyakran használtak a nyelvben. A kínaiak megoldása erre az volt, hogy vagy teljesen kihagyták az adott nevet jelölő karaktert a szövegből (és kihagytak neki egy karakternyi helyet), hasonló kiejtésű írásjeggyel helyettesítették, vagy az írásjegyet szándékosan módosítva (egy vonást, jellemzően a befejező vonást kihagyva) írták le.
A névadást is övezik írott és íratlan szabályok. A törvény kimondja, hogy a kínai név nem tartalmazhat latin betűskaraktert, arab számot vagy egyéb nem-kínai karaktert, például Zhao C-t 赵C a bíróság ítélte nevének megváltoztatására, míg a Wang @ 王@ – a kínai kiejtés hasonlít az 爱他 kb. „szeretjük őt” kiejtésre – nevet már regisztrálni sem engedték ilyen formában, akármennyire is a szülők szeretetét tükrözte. Továbbá a kínai karakterek közül csak azok elfogadottak, amelyek számítógépes bevitele lehetséges, ez adminisztratív okokból fontos, például Ma Cheng 马 neve a legtöbb rendszerben nehezen vagy egyáltalán nem gépelhető (itt is képként szúrtuk be).
Nem adható továbbá olyan vallásos jelentéssel bíró név sem, amelyet szélsőségesnek tartanak a hatóságok. Ugyanakkor semmi nem szabályozza ismert nevek felhasználását, például hírességek vagy márkák nevét mint személynevet. Tabu azonban a nyugati szokásokkal ellentétben olyan nevet adni, amelyet korábban valaki a családban viselt már.
Keresztnévtrendek
A kínai keresztneveken csakúgy mint más kultúrákban meglátszik az idő múlása, a trendek változása. Különösen jól látszik ez a huszadik századi kínai neveken.
Az egyik legjellegzetesebb trend az 1950-es évek trendje volt. Az új Kína 1949-es megalapítását, az ideológiát és a békés országépítést a nevek is megörökítették. Nagyon gyakori volt például a Jianguo 建国 azaz országépítés név, bár ez a név az 1950-es években volt a leggyakoribb, elvétve ugyan, de a mai napig adják újszülötteknek. Hasonlóan népszerű név volt ebben az időszakban a Jianhua 建华 (Kína építése), Heping 和平 (béke) vagy Guoqing 国庆 (nemzeti ünnep). Kifejezetten politikai eseményekre is utaltak egyes nevek, például a Yuanchao 援朝 (segítsük Koreát) a „Segítsük Koreát, álljunk ellen Amerikának!” kampány idejében volt jellemző, vagy a Chaoying 超英 (lehagyni Angliát), amely az ipari fejlődést jeleníti meg. A militarizmus is jellemző erre az időszakra olyan nevekben, mint Weiguo 卫国 (országvédő), Weidong 卫东 (a Kelet védelmezője), Yaowu 要武 (harcolni akar/kell). Az 1960-as és 1970-es évek nevei szintén a történelmi környezetet tükrözték, a nevekben gyakran szerepelt a Jun 军 (hadsereg, katonaság), a Bing 兵 (katona) vagy a Hong 红 (vörös), illetve gyakori név volt a Geming 革命 (forradalom), Lichang 立场 (álláspont, de jelentheti azt is hogy megállja a helyét). A fenti nevek kifejezetten férfinevek, míg a női nevek Az 1950-1970-es években gyakran használták a Ying 英 (szirom, hős), Ping 萍 (hasonlít a béke 平 kiejtéséhez), Lan 兰 (orchidea), Li 丽 (szép) elemeket.
Az 1970-es, 1980-as évek divatja az egyírásjegyes nevek használata volt (单名风 dānmíngfēng). Ebben az időben a legnépszerűbb nevek közé tartozott férfiaknál a Wei 伟 (hatalmas), Yong 勇 (bátor), Jie 杰 (kiemelkedő), Chao 超(meghalad), nőknél pedig a Juan 娟 (bájos), Fang 芳 (illat), Xia 霞 (kelő vagy nyugvó nap fénye), Yan 燕 (fecske).
Az 1990-es és 2000-es években ismét otthagyta lenyomatát a neveken egy fontos esemény. 1991-ben Kína jelentkezett az Olimpia megszervezésére, amit aztán 2008-ban Pekingben meg is valósított. Sok gyermek kapta a 90-es években a Shen’ao 申奥 (olimpiára jelentkezik) és az Aoyun 奥运 (olimpia) nevet, majd 2008 után a pekingi olimpia valamelyik kabalájának nevét: Beibei 贝贝 (kagyló), Jingjing 晶晶 (kristály), Huanhuan 欢欢 (ünnep), Yingying 迎迎 (üdvözöl, fogad), Nini 妮妮 (lányka).
Egy időben trend volt a két szülő nevét és szerelemét is megörökíteni a gyermek nevében, mégpedig olyan formában, hogy a vezetéknév az apa vezetékneve, a második írásjegy egy ige (pl. xī 惜 becsül vagy mù 慕 csodál), a harmadik írásjegy pedig az anya vezetékneve. Például az édesapa vezetékneve Li 李, az édesanyáé 年, a gyermek neve pedig Li Xinian 李惜年 ami akár úgy is kiolvasható, hogy Li szereti Niant.
A 2000-es évektől, de különösen a 2010-es évektől divatba jöttek a ritka nevek, különösen a klasszikus versekre történő utalások, viszonylag ritka, különleges írásjegyek (生僻字 shēngpìzì), illetve egyre gyakoribbak lettek a kétírásjegyes nevek. A 2000-es évektől divat a fiúnevekben felhasználni a Hao 浩 (határtalan), Peng 鹏 (mitikus madár), Yu 宇(világegyetem), Xuan 轩 (magas) elemeket, a lánynevekben pedig a Xin 欣 (boldog), Min 敏 (kifinomult), Yue 悦(vidám), Jia 佳 vagy 嘉 (kiváló) lett igazán népszerű. A ritka írásjegyek között pedig óriási a választék, óvodai és iskolai névsorokat böngészve nemcsak a külföldi szeme akad meg egy-egy írásjegyen, van hogy a tanároknak is utána kell nézni a kiejtésnek.
 |
| Osztálynévsor: amikor a tanárnak is utána kell néznie néhány írásjegy kiejtésének, kép forrása |
Szintén újabb keletű trend az angol nevek használata (bár a 20. század elején a külföldi irodalom kínaira fordításának hirtelen megindulásával az 1900-1930-as években is viszonylag népszerűek voltak). A kínai oktatásban már általánossá vált az angol nyelv mint AZ idegennyelv oktatása, és az angoltanárok sokszor adnak angol nevet a diákoknak (hogy majd ha külföldiekkel érintkezzenek, akkor ne kelljen a sokszor külföldi számára nehezen kiejthető kínai nevet használniuk) vagy maga a diák választ magának egy angol nevet. Utóbbi esetben gyakran előfordul, hogy elég furcsák ezek a saját választású nevek, meglepően gyakori pl. a Bunny, Rainy, Candy, Cherry, Snow, és vannak egészen röhejesek is, pl. Soup, Cheese, Egg, Hamburger, Pancake, Yoghurt, Snoopy, Guitar, Valid, Robot, King, Ghost, Superman, Batman stb. Illetve ha nem is furcsák, de kedveltek az olyan nevek, amelyek egyáltalán nem jellemzőek az anyanyelvi beszélők adott generációjában, pl. Paula, Linda, Nancy, Jim. Különösen kedvelt angol nevek a kínaiak körében a Jason, Kevin, Adam, Jimmy, Alex, Henry, Cindy, Wendy, Coco, Angie, Gloria, Jenny, Crystal. Ugyanakkor nem feltétlenül csak egy másik, nem anyakönyvezett becenévről van szó. Egyes szülők olyan kínai nevet adnak a gyermeknek, amely kifejezetten egy angol név kiejtés szerinti átirata (pl. Jieke 杰克 Jack, Jake, Dawei 大卫 David, Ailin 艾琳 vagy Ailing 爱玲 Eileen, Erin, Sufei 苏菲 Sophie, Lili 丽丽 Lilly) vagy legalábbis hasonlít valamilyen angol névre, könnyű valamilyen angol névnek megfeleltetni (pl. Jieming 捷铭 Jimmy).
 |
| A 2020-as év legnépszerűbb fiúnevei, kép forrása |
Érdekes trend, hogy az utóbbi években gyakran egy hangsor válik kedveltté, erre alkotnak nevet különböző írásjegyek használatával, pl. 2020 legnépszerűbb nevei közé tartozik az Yinuo ami lehet 依诺, 伊诺 vagy 一诺 is, ugyanígy a Zihan lehet 梓涵, 子涵 vagy 紫涵 is, illetve az Yichen 亦宸, 奕辰 és az ehhez nagyon hasonló hangzású Yuchen 宇辰, 宇晨, 雨晨.
 |
| A legnépszerűbb lánynevek 2020-ban, kép forrása |
Vicces nevek
Természetesen a kínai kultúrában is léteznek olyan nevek, amelyek furcsa, komikus hatást váltanak ki, nagyjából úgy, mint a magyar Végh Béla.
Előfordul, hogy valamilyen ismert emberre, szereplőre, márkára hasonlítanak a nevek, például Zhu Peiqi 朱佩奇 neve majdnem olyan mint 小猪佩奇 xiǎozhū Pèiqí azaz Peppa malac, vagy Guo Licheng 果立成, ami úgy hangzik, mint a Cappy/Minute Maid kínai neve 果粒橙 guǒlìchéng.
Hasonlóan komikus hatást érhetnek el a könnyen félrehallható nevek, vagy olyan nevek, amelyek hallás után furcsa, vicces, ciki jelentéssel bírnak, pedig leírva teljesen rendben vannak. Például Mao Yi 毛依 (támasz) úgy hangzik, mint a 毛衣 máoyī azaz pulcsi, Wei Shengjin 魏生金 (kb. aranyhozó, a szülők vágya, hogy gazdag legyen a gyermek), amely hallás után 卫生巾 wèishēngjīn azaz egészségügyi betét, Bi Yuntao 闭运涛 (kb. hullámhordó) hangzásra majdnem olyan, mint a 避孕套 bìyùntào azaz óvszer. Vannak nevek, amelyek egész kis mondatot alkotnak, például Mei Renyao 梅仁耀(emberségesen ragyogó) összeolvasva úgy hangzik, mint a 没人要 méi rén yào vagyis „nem kell senkinek”, hasonló elven működik Du Ziteng 杜子藤 neve is, kiejtve olyan, mint a 肚子疼 dùzi téng azaz „fáj a hasa”, ill. Shi Yibiao 史一彪 (szó szerint egy tigriskölyök) neve úgy hangzik, mintha 是一婊 azaz „ő egy kurva” lenne.
Felhasznált források
Li Zonghua, Lawson, Edwin D. 2002. Generation Names in China: Past, Present, and Future. Names 50.3. 163–172.
Névadási statisztikák https://www.gov.cn/xinwen/2021-02/08/content_5585906.htm
农村家庭的隐秘痛苦，都藏在女性的名字里 https://m.huxiu.com/article/1593971.html
70年中国人起名大全，背后全是时代的记忆http://tv.cctv.com/2019/05/27/ARTImf4SFiakerXPCJhuZCC2190527.shtml
祹络岚