 |
| 琴棋书画, kép forrása |
A történelem nagy civilizációnak mind megvolt a maguk elképzelése az ideális emberről, a készségekről, melyekkel rendelkeznie kell, és az oktatásról, melynek révén azokat elsajátítja.
Az ókori görögök a test és szellem nevelésének egyensúlyát, illetve a kalokagathia („szép és jó”, erkölcsös ember) elvét vallották.
A görög oktatás fókusza időről időre és városállamonként változott, de általánosságban véve az alábbiakra koncentrált:
A test nevelésének célja a magasan fejlett és a modern sportszellemet is ihlető ókori sporteszmény elérése, illetve egy jóval praktikusabb cél, a háborúra való készenlét volt.
A szellem nevelése az írás-olvasás és matematika elsajátításából, illetve a mitológia és a klasszikusok ismeretéből állt. Nagy szerepet kapott továbbá a zene és a költészet, valamint az ékesszólás művészete, a retorika.
Emellett pedig a morális nevelésre is nagy hangsúlyt fektettek, melyet politikai és állampolgári ismeretekkel egészítettek ki.
A középkori egyetemek bevezető képzése a hét szabad művészeten (septem artes liberales) alapult.
A szabad (értsd: szabad emberhez méltó) művészeteket két nagyobb csoportra osztották: a triviumra (hármas út) és a quadriviumra (négyes út).
A trivium foglalkozott a beszédhez, szövegekhez kapcsolódó tudományokkal, azaz a grammatikával, a retorikával és a dialektikával vagy logikával.
A quadrivium az asztronómiát, aritmetikát, geometriát és zenét foglalta magában.
A reneszánsz eszménye a polihisztor, más néven reneszánsz ember volt, aki egy kicsit mindenben járatos, egy kicsit mindenhez ért. Ennek legjobb példája Leonardo da Vinci – egy személyben művész, feltaláló, mérnök, ezermester.
A kínai kultúrának is megvan az emberideálja, melynek eléréséhez bizonyos területeken való jártasság, illetve megfelelő erkölcsi kvalitás is szükséges.
Már az i. e. 2. században keletkezett Csou szertartásai (周礼 Zhōulǐ) is említ hat erényt (六德 liù dé) és hat művészetet (六艺 liù yì).
A hat erény: bölcsesség (知 zhī), emberség (仁 rén), éleslátás (圣 shèng), tisztesség (义 yì), hűség (忠 zhōng) és harmónia (和 hé).
A hat művészet: szertartások (礼 lǐ), zene (乐 yuè), íjászat (射 shè), kocsihajtás (御 yù), írás-olvasás (书 shū), aritmetika (数 shù). Ezeknek természetesen számos alkategóriája is volt.
Ezt a hat művészetet később a Zhou-dinasztia kulturális örökségeként vették át a konfuciánusok mint a nemes ember hat művészetét (君子六艺 jūnzǐ liù yì).
 |
| Konfuciusz képmása, kép forrása |
A Konfuciusz lejegyzett mondásait és tanítványai feljegyzéseit, ill. visszaemlékezéseit tartalmazó Beszélgetések és mondásokban (论语Lúnyǔ) gyakran felbukkan a nemes ember (君子 jūnzǐ) fogalma. A nemes ember nem származása, vagy társadalmi rangja folytán „nemes”, hanem erkölcsös viselkedése, morális integritása miatt. A nemes ember ellentétpárja a kis ember (小人 xiǎorén), aki tehát morálisan alacsonyrendű.
A nemes ember művelt, becsületes, tisztességes, nagylelkű, bátor és lojális.
子曰：“君子食无求饱，居无求安，敏于事而慎于言，就有道而正焉，可谓好学也已。”
A mester mondotta: "Ha a nemes ember étkezésében nem keresi a jóllakottságot, lakozásában nem keresi a kényelmet, gondos a szolgálataiban, körültekintő a beszédében, megkeresi az erényeseket és azokhoz igazítja magát, akkor elmondhatjuk róla, hogy szereti a tanulást." (Tőkei Ferenc fordítása)
A nemes ember ismérvei tehát a mértékletesség, az alaposság, az erényre való törekvés, és ezáltal az önfejlesztés.
子曰：“质胜文则野，文胜质则史。文质彬彬，然后君子。”
A mester mondotta: "Akiben a természetes tulajdonságok túlszárnyalják a műveltséget, az vadember. Akiben a műveltség szárnyalja túl a természetes tulajdonságokat, az közönséges írnok. Akiben a műveltség és a természetes tulajdonságok kiegyensúlyozódtak, az nemes emberré lett." (Tőkei Ferenc fordítása)
A nemes ember tehát civilizált, művelt, ugyanakkor nem pedáns, nem veti meg a természetet; e kettősség együtt van meg benne.
子谓子产，“有君子之道四焉：其行己也恭，其事上也敬，其养民也惠，其使民也义。”
A mester Ce-cs'an-ról azt mondta, hogy benne megvan a nemes ember négy erénye: a magatartásában szerény, feljebbvalói szolgálatában tisztelettudó, népe gondozásában kegyes, és a nép alkalmaztatásában igazságos. (Tőkei Ferenc fordítása)
Az írástudó négy művészete, kép forrása
A nemes ember erényei és művészete mellett megjelent az írástudó négy művészete is (文人四艺 wénrén sìyì).
Az írástudó négy művészete a következőket takarja: 琴 (qín), 棋 (qí), 书 (shū), 画 (huà).
Az első helyen szereplő qin többféle húros hangszerre utalhat, ebben a felsorolásban azonban kifejezetten a guqin (古琴gǔqín) szerepel. A guqin a citerafélék családjába tartozó héthúros hangszer, melyet az UNESCO felvett az emberiség szellemi kulturális örökségei közé. Nagyon hosszú múltra tekint vissza a guqin, melyet mindig is a művelt írástudók hangszerének tartottak, számos költő és uralkodó kedvelt hangszere volt.
A második karakter a weiqire (围棋 wéiqí) más néven góra utal. Ez egy stratégiai játék, amelyet 17x17 (ma már 19x19) mezős táblán fekete és fehér korongokkal játszanak. A go többezer éves múltra tekint vissza, és a mai napig világszerte sokan játszák.
A harmadik a kalligráfia művészete (书法 shūfǎ). A szépírás művészetét már a régi Kínában tökélyre fejlesztették. A számos különböző stílusban és egyéni változatban megvalósuló kalligráfia hosszú és gazdag történelemre tekint vissza, híres művelőit festőművészekkel és költőkkel azonos rangin tisztelik, főleg mivel sok esetben nem válnak el élesen, együtt, egymás mellett, egymást kiegészítve jelennek meg ezek a művészeti ágak.
A negyedik a hagyományos kínai festészet (绘画 huìhuà vagy 国画 guóhuà). Ide tartoznak a smaragd folyókat és ködbe burkolózó hegyeket ábrázoló tájképek (山水画 shānshuǐ huà), a finom virágok között megbújó madarakat lefestő madár-virág képek (花鸟画 huāniǎo huà), valamint számos egyéb műfaj és téma.
A fenti négyet gyakran kiegészítik a duplájára: 琴棋书画，诗酒花茶 (qín qí shū huà, shī jiǔ huā chá), azaz hozzáteszik még a versek ismeretét és a verselést, az italkultúrát, a virágok értő csodálatát és a teakultúrát.
A fentiekből látható, hogy korra, földrajzi elhelyezkedésre és kultúrára való tekintet nélkül mindig voltak a műveltségnek, az emberi ideálnak bizonyos ismérvei, melyek sokszor az oktatásban is megjelentek.
A fizikai készségek mellett a műveltség ugyanolyan súllyal esett latba, illetve nem szabad megfeledkezni a jellemről, a morális karakterről sem.
A különböző civilizációkat összevetve talán nem is különbözőségük a legszembetűnőbb, hanem az, hogy lényegében mennyire hasonlóan gondolkodtak az ideális emberről.
Felhasznált források:
https://www.britannica.com/topic/education/Athens
http://www.chinaknowledge.de/History/Zhou/zhou-society.html
祹络岚
Megjegyzések
Megjegyzés küldése