Kies sivatag, negyven fok, száraz, meleg szél, felhőtlen ég – ilyen környezetben gyakran látni délibábot. Las Vegas egész városa mintha csak egy délibáb lenne; a szinte lakhatatlan, forró sivatag közepén mint az amerikai kultúra végletekig eltúlzott groteszkjének oázisa feszít büszkén a könyörtelen környezetével dacoló város. Las Vegast földi úton megközelítve felmerül a kérdés, élhető-e egyáltalán ez a környék? mégis mit gondoltak az első telepesek, hogy egy ennyire kietlen tájon alapítottak várost?
 |
| Szokatlan elegy: hagyományos kínai kapu és pálmafák |
Az aranyban csillogó hotelek, a sivatag szárazságára fittyet hányó lagúnakék medencék, a kaszinók játékgépeinek villódzását utánzó éjszakai neonlámpák, az utcákat betöltő zene minden érzéket megbénító erővel hat – de csak a Stripen, két utcával arrébb, már szinte kisvárosias a hangulat. A Strip csillogása, forgataga után már szinte kopottasnak tűnik Las Vegas kínai negyede, a Chinatown Plaza.
A vegasi kínai negyed talán a világ bármely más táján feltűnést keltene amerikanizált kínai épületeivel, élénk színeivel. És mégis Las Vegasnak talán ez a legigazibb, legemberibb része – annak ellenére is (vagy talán épp azért?), hogy Amerika nagy, történelmi kínai negyedeivel ellentétben, a Las Vegas-i Chinatown Plaza eredetileg inkább a turistáknak készült semmint a helyi kínai közösségnek.
Amerika legújabb, legkevésbé autentikus kínai negyede a többi Chinatownnal összehasonlítva pont fordított utat jár be.
Kis kínai amerikai történelem
Amerika történelmi kínai negyedeire gondolva először San Francisco és Los Angeles jut az ember eszébe, hiszen ezek az ázsiai amerikai történelem kiindulópontjaként szolgáltak. A 19. század történelmi társadalmi tényezőinek hatására nagy számú kínai vándorolt ki az Egyesült Államokba.
A 19. századra a Qing-dinasztia (1644–1911) uralma alatti Kína népességrobbanáson ment keresztül, gazdasága pedig az ún. magas szintű egyensúly csapdájába esett – azaz a meglévő források és technológia mellett nem volt lehetőség további fejlődésre. A viszonylag jó gazdasági körülmények kedveztek a népesség növekedésének, az erőforrások és a megművelhető föld területe azonban korlátozott volt, az így kialakult populációs nyomás pedig országon belüli elvándorláshoz és kivándorláshoz vezetett.
Ugyanebben az időszakban a Csendes-óceán másik partján Amerika rohamos fejlődésen ment keresztül, ebben az időszakban zajlott a kaliforniai aranyláz ill. egyéb bányászat, és a nagy vasútépítés korszaka is ez volt. Ezekhez a vállalkozásokhoz mind nagyszámú fizikai munkásra volt szükség, lehetőleg minél olcsóbban. Több amerikai cég is Ásziában kezdett munkásokat toborozni – eleinte csak nőtlen fiatal férfiakat.
Így a 19. századtól kezdve nagyszámú kínai munkás érkezett az Egyesült Államokba. Nagyrészük a gyors meggazdagodás reményében csupán néhány évig maradt, aztán hazatért szülőfalujába, ahol családot alapított, és kényelmes életet élt. Idővel azonban egyre nagyobb igény mutatkozott a végleges kivándorlás iránt. A kínai közösség önszervező módon családnéven, szülővároson alapuló szövetségekkel segítette az újonnan érkezőket, valamint egyre több szolgáltatás vált elérhetővé az újonnan érkezők anyanyelvén – egyre jobban megvetette lábát a kínai közösség.
A népek nagy amerikai olvasztótégelyében sem ismeretlen azonban a rasszizmus, sőt! Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben: az ázsiaiak letelepedését több törvény, rendelet, kvótarendszer szabályozta, hol szigorúbban, hol lazábban. Az államokba bevándorló, vagy már ott felnövő ázsiai származású embereket pedig számos megkülönböztetés érte (és éri még ma is), de jelen vannak, fontos – és egyre fontosabb – részét képezik az amerikai népességnek és kultúrának, ugyanakkor megvannak saját egyedi jellegzetességeik; őrzik, átgondolják és a maguk módján tisztelik őseik kultúráját. Ennek szerves részét képezik a kínai negyedek mintegy város a városban jelleggel.
A Las Vegas-i kínai közösség
Nevada államba először az 1880-as években érkeztek ázsiai munkások, akik a vasútvonalon dolgoztak. Köztük nagyszámú kínai munkaerő is érkezett a környékre. Számuk később a vasúti munkálatokkal együtt csökkenni kezdett egészen az 1950-es évekig.
1965. után ismét növekedésnek indult a kínai népesség aránya, szinte robbanásszerű mértékben. A 2000-es évek elejére már 15 000 kínai származású emberről beszélhetünk.
A kínaiak első nevadai megjelenése utáni gyors népességcsökkenés nem kedvezett egy állandó kínai negyed kialakulásának, hiszen a kínai munkások dolgozni érkeztek Nevadába, nem feltétlenül terveztek letelepedni a kies tájon. Ezen az sem változtatott, hogy az 1960-as évektől a kínai közösség létszáma ismét növekedésnek indult, mivel a környéken nem egy csoportban, hanem elszórva laktak.
Az utóbbi egy-két évtized azonban váratlan változást hozott. Váratlan, mert nem a helyiek igényén alapult, hanem egy újonnan megjelenő csoporton, akik a legkevésbé sem szándékoznak letelepedni a városban, vagy részesei lenni egy helyi közösségnek. Ez az újonnan megjelent csoport azonban nagyban befolyásolta a helyi ázsiai és ázsiai amerikai lakosságot.
Mivel Las Vegasról van szó, talán kikövetkeztethető, hogy a szerencsejátékosokról illetve magáról a szerencsejátékról mint iparágról van szó. A szerencsejáték számos újonnan érkező bevándorlónak nyújt gyors munkába állási és viszonylag jó kereseti lehetőséget. A városban jelenleg több iskola is működik kifejezetten kínai célközönséggel, ahol a tanoncok a különböző játékok szabályainak elsajátítása mellett támogató, biztonságot nyújtó közeget, anyanyelvi segítséget és nyelvgyakorlási lehetőséget is találnak. Az iskolából kikerülve pedig valamelyik kaszinóban el is tudnak helyezkedni krupiéként, dealerként.
A Chinatown kialakulásában meghatározó szerepet játszó csoport azonban nem az övék, hanem a kínai területről alkalmi jelleggel érkező játékosoké. A kínai játékosok nem is számukban jelentősek, sokkal inkább a város számára nyújtott bevétel szempontjából érdekesek. Például meglepő módon a holdújév a Las Vegas-i kaszinók számára az év egyik legjövedelmezőbb időszaka. Vegas egyetlen mércéje a pénz – a kínai játékosok pedig éppen ezt hozzák a városnak, ezért a kaszinók kellőképpen meg is becsülik őket. A kaszinók szemkápráztató csillogása azonban még nem minden...
A Chinatown Plaza története
A vegasi Chinatown Plaza születése a fentebb említett kínai szerencsejátékosok érdeme. Ők voltak ugyanis, akik egy-egy játékkal töltött este után valami másra, egészen konkrétan valami hazaira vágytak. Sofőrjeikkel elvitették magukat a város egyszerű, szerény, de autentikus kínai éttermeibe – azaz szokatlan módon le a Stripről, és ki az igazi, jóval szerényebb, már-már külvárosi Las Vegasba.
James Chen volt az, aki ezt a jelenséget először megfigyelte, és üzleti lehetőséget látott benne. Chen az 1970-es évek elején érkezett az államokba Taiwanról. Diákévei után több vállalkozásba is kezdett, több-kevesebb sikerrel. Az 1990-es években született meg fejében Las Vegas kínai negyedének ötlete, amelyet aztán gyakorlatba is ültetett.
Chen ötletének eredetisége abban rejlett, hogy a kínai negyedek szokásos fejlődési modelljét megfordítva alkalmazta. A hagyományos fejlődési modell az újonnan bevándorló és letelepedő kínaiakon alapul, akik kialakítják saját közösségeiket, támogató-segítő hálózatok alakulnak ki, szolgáltatások jelennek meg – mindez kínai módra, a hazai szokásokat követve. Később ez a párhuzamos világ „idegenségével”, „egzotikumával” vonzani kezdi az amerikai lakosságot is, nem mint lakóövezet, nem mint üzleti lehetőség, hanem csupán látványosságként, turistaattrakcióként. Chen Chinatown Plazája éppen fordítva, először turistaattrakciónak készült. Chen szándékosan a kínai negyedek amerikanizált változatát építtette fel: célközönsége a Vegasba érkező szerencsejátékos kínaiak mellett a többi szórakozni vágyó – akár amerikai, akár egyéb nemzetiségű – turista volt. Illetve Vegas csillogásába is be akart illeszkedni, ezért mindent minél feltűnőbbre, minél látványosabbra tervezett.
Chen egy további célja volt a kínaiakkal és a kínai negyedekkel szembeni előítéletek megcáfolása. Az átlag amerikaiban Chinatown képe többnyire a következő: zsúfolt, szemetes, piszkos városrész, amely idegenségével félelmet kelt, és gyakran a bűnözés melegágya. Chen ezt a (hamis) képet akarta lerombolni saját kínai negyedével. Az új Chinatown Plaza ezért tiszta, rendezett, barátságos, befogadó közeg, ahol az „idegen” kínai elemek jelen vannak ugyan, de nem fenyegető módon.
A Chinatown Plaza ma
A Las Vegas-i Chinatown Plaza ma is vonzza a turistákat, bár a mozgalmas Striphez képest jóval szerényebb képet mutat: sehol nem kell tolongani, sorban állni, parkolóhely is akad azért. Az érkezőket egy nagy, kínai stílusú kapu fogadja 中国城 azaz Chinatown felirattal. A kapun áthaladva a sivatagi nap fényében csillogó Xuanzang aranyszínű szobra fogadja. Xuanzang és kísérete, a Nyugati utazás főhősei. A Kínából a messzi Nyugatra utazó szerzetes alakja az idevándorló kínaiak szimbóluma is lehet. Szándékosan-e vagy sem, a szobor mindenesetre kelet felé néz. A falakon feltűnnek még informatív táblák is, amelyek a hagyományos kínai kultúra egyes aspektusait mutatják be az érdeklődő látogatóknak.
A szó amerikai értelmében vett plázáról van szó: egy nagy parkolót U alakban körülvevő épületegyüttes, amelyben számos kisebb üzlet található. A Chinatown Plaza esetében főleg a kínai és a kínai amerikai kultúra egyik alapköve – a gasztronómia uralja a teret: több étterem, pl. shanghai, taiwani, és nem utolsó sorban bubiteázó. Étel-ital mellett a plaza egyéb árukat, szolgáltatásokat is kínál, ezek között az egyik legszembetűnőbbek a szuvenírüzletek, amelyek főleg olcsó, csillogó, turistákat célzó árukat kínálnak. Érdemes még kiemelni a Great Wall Bookstore-t, amely az állam első kínai könyveket árusító boltja volt. A Chinatown Plaza egyik szélét pedig a 99 Ranch szupermarket foglalja el, az Egyesült Államok nyugati partjának legnagyobb ázsiai szupermarket láncának üzlete.
Chen célja volt a turisták vonzásán kívül egy helyi közösség kialakítása. Úgy gondolta, hogy a kínai negyed környezetének megteremtésével, illetve szolgáltatások kínálásával a helyi kínaiak is ideszoknak és igazi közösség alakul ki. Reményei részben be is váltak, ma a Chinatown Plazában több kínait, ázsiai amerikait látni, mint amerikai és egyéb nem ázsiai látogatót. Míg az utóbbiak főleg a szuvenírboltok körül összpontosulnak, előbbiek valóban birtokba vették a negyedet: a kínai szupermarketben, éttermekben és egyéb szolgáltatásokat kínáló üzletekben főleg őket látni.
A kínai negyed túlnyúlik a plázán, a környező blokkok hasonló éptíészeti stílust követnek, illetve ezeket is főleg kínai árukat és szolgáltatásokat kínáló üzletek, valamint raktárok töltik ki. Ez már nem a turisták számára létrehozott rész, hangulata is közelebb áll a történelmi kínai negyedekéhez.
Egy hatalmas különbség a történelmi kínai negyedekkel összevetve, hogy Las Vegas kínai negyede csendes, nemcsak a Strip villódzó neonokkal, luxust árasztó kaszinóhotelekkel, és a tízméterenként váltakozó zenével csábító nyüzsgéséhez képest csendes, hanem egyébként is, szinte már-már kihaltnak tűnik.
Ezt most annak tudtuk be, hogy nincs szezon, legalábbis sem Vegas, sem Chinatown számára nem a nyári hónapok számítanak az igazi szezonnak. Vegas számára a nyár nem túl forgalmas időszak az egyéb helyeket előnyben részesítő nyaralók miatt, Chinatown számára pedig hagyományosan a holdújév időszaka az igazi szezon. A holdújévi ünnepségeket a pláza parkolójában szokták megrendezni óriási érdeklődés mellett. Az esemény egyik fénypontja Miss Chinatown Las Vegas megkoronázása. Az országszerte több kínai negyedben megrendezett Miss Chinatown szépségverseny San Franciscóból indult, és az 1950-es években kezdett igazán nagy eseménnyé válni. Az első Miss Chinatown USA – azaz az államok összes kínai negyedét egybefogó – versenyt 1958-ban rendezték. A szépségverseny azóta is nagy népszerűségnek örvend. Az első Las Vegasi versenyt 2002-ben tartották, azóta a holdújévi események szerves részét képezi.
Las Vegas kínai negyede a városhoz hasonlóan turistaattrakció, látványosság, hamis látomás képét kelti, de ahogy Vegas csillogása mögött, a Chinatown Plaza amerikanizált stílusa mögött is ott rejtőzik valami mélyebb, igazibb, ami a felszínes megfigyelő számára nehezen látható.
A csillogó külső mögött kell egy szilárd alap is, anélkül üres ábránd az egész. Las Vegas számára ez a pénz, a kínai negyed számára ez az igazi közösség, az emberi kapcsolatok. Ottjártunkkor úgy éreztük, a Stripen a pénz beszél, a kínai negyedben az emberek. A hotelekben, kaszinókban megítélik az embert, a kínai negyed sokkal befogadóbb, szívesen látnak mindenkit, pénztárcától függetlenül mindenki ugyanazt a tisztességes bánásmódot kapja. A látványosságból, az amerikanizált műkínai negyedből valódi, élhető, emberi közösség alakult ki.
Amerikai nagy, történelmi kínai negyedeit végiglátogató, és a mögöttük álló közösséget meginterjúvoló Bonnie Tsui így írt a Las Vegas-i Chinatown Plazáról:
„It occured to me that Chinatown might be the realest community in Las Vegas, in part because it transcends the geography in which it is set. A community has shared values, institutions, and interests, it is responsible to itself. In a way Las Vegas’s Chinatwon carries the weight of all the Chinatowns that came before it and its center of gravity attracts new immigrants, non-Chinese and Chinese tourists alike. If that isn’t a community, what is?”
„A kínai negyed talán a legvalódibb közösség Las Vegasban, részben mert kilép saját környezetéből. Egy közösség közös értékekkel, intézményekkel, érdekekkel rendelkezik, és felelős önmagáért. Las Vegas kínai negyede bizonyos módon az összes korábbi kínai negyed súlyát viseli, valamint új bevándorlókat, kínai és nem kínai turistákat egyaránt vonz. Mi a közösség lényege, ha nem ez?”
Felhasznált források:
Tsui, B. 2010. American Chinatown. A People's History of Five Neighborhoods. Free Press
祹络岚