![]() |
Kép forrása |
Trap – rap: eredet
A zenei fogalmak tekintetében a rap nem egy zenei műfaj, hanem egy bevett előadásforma a hip-hop műfajban. A hip-hop egy zenei műfaj, valamint egy életstílus, amely számos dolgot magában foglal, például a zenét, az öltözködési stílust, a szlenget – akár szub-kultúraként is tekinthetünk rá. A hip-hop az Egyesült Államokból, Bronxból indult, azonban a gyökerei a nyugat-afrikai és afro-amerikai zenére vezethetőek vissza.
A történelmi-társadalmi viszonylatban nyugodtabb dzsesszkorszakot (1918–1929) követően a tőzsde összeomlásával és a gazdasági világválsággal drasztikus változások következtek be, amelyek nagyban érintették az afro-amerikai közösségeket a Bronxban. Számos munkahely megszűnt, a felsőbb rétegek a máshol megvalósuló beruházásokat követve elköltöztek, az ott maradóknak viszont egyre nehezebb lett a sorsa. A fiatalok körében hatalmas volt a munkanélküliség aránya. Az elhagyatott házakban kábítószerfüggők és fiatalokból álló bandák ütötték el napjaikat. Ezek a bandák nagy gondot jelentettek, ugyanis nemcsak „iskolakerülő, csavargó” fiatalok csoportosulásai voltak, hanem valós veszélyt jelentő szervezetek. Ekkor indult útjára a hip-hop, ami arra is visszavezethető, hogy az emberek kezdték megelégelni a folyamatos bandaháborúkat, a kilátástalan életet, és valami újban próbáltak értelmet, önkifejezést keresni. A hip-hop műfajának első aranykora az 1970-es évekre tehető.
Ahány ország, annyi kultúra – a hip-hopnak megannyi stílusa és stílusirányzata alakult ki, amelyek napjainkban is folyamatosan változnak, alakulnak, például a New Style, Street Dance, Swag, Lyrical, Old School, L.A Style, N.Y Style, R’n’B, Soul, Dub, Freestyle vagy akár a Break.
A különbség a trap és a rap között
A trap eredetileg a dél-amerikai hip-hop instrumentális reprezentációja, amelyre gyakran ráénekeltek. Ezt követően a már széleskörben is ismert változat az 1990-es években alakult ki az Egyesült Amerikai Államokban, Atlantában. A zsáner elnevezése az Atlantában használatos „trap” szóból ered, ez azokat az helyeket jelölte, ahol illegálisan lehetett kábítószerhez jutni.
A rappel
összehasonlítva a zenei-műfaji jellegzetességeken kívül strukturális eltéréseket
is megfigyelhetünk. A hip-hop alműfajának, a trapnek lényegi jellemzője, hogy double/triple-time
ütemre épül, 140-150-es BPM (beats per minute) gyorsaságban mozog, amely majdnem
teljesen megegyezik a dubstepével, ezzel szemben a rap szempontjából – igaz,
itt nagyon változatos a paletta – 60-140-es BPM között mozogva bármi
elképzelhető. A dobhangok között inkább a cinek, snare-ek és hatek dominálnak, és
nagyon erős a(z általában erősen túlmodulált) basszus jelenléte. Itt fontos
megemlíteni, hogy a basszus bizonyos fajtáját, a 808-as basszust alkalmazzák. A
trapnek általában van egy felépítő (build up) része, mint az EDM[1]
(electronic dance music) számok többségének, aztán teljes ritmusváltás
következik (esetenként dallamváltás is), így „csapdába csalva” (trap – csapda) a
hallgatót.
A trap alapvetően instrumentális műfaj, lehet azonban vokális része is. Ami alapján egyértelműen különbséget lehet tenni a hip-hop rap és a trap rap (vokális trap) között az a beat és a ritmus.
A t(rap) Kínában
Ellentétben az amerikai gyökerekkel, Kínában a hip-hop és a trap műfaja viszonylag újkeletű. Kínában az 1990-es években vált ismertté[2] olyan nevekkel, mint például Eminem, de csak a 2000-es évek elején kezdett viszonylag kedveltté válni egy kisebb szubkultura követőinek körében. A trap mára már az egyik leggyorsabban növekvő zenei műfaj a kortárs szárazföldi Kína területén.
A korai években a hip-hop stílusa, ezen belül is a trap műfaja egy kevésbé elterjedt zsáner volt, a zenészek többsége angol nyelven alkotott, mivel úgy vélték, hogy a kínai nyelv hangsúlyai nem férnek össze a műfaj jellegzetes hangzás- és ritmusvilágával. Ritka kivételt képez egy 2003-as trap album, az első album, amely a kritikusok körében is sikert aratott. Ezt egy multinacionális pekingi banda, a Yin Ts’ang adta ki. A formáció két amerikai, egy kanadai-kínai, valamint egy pekingi születésű férfi kollaborációjának gyümölcse volt. A Scream Records gondozásában megjelent albumuk címadó, s egyben legsikeresebb dala a Wei renmin fuwu (为人民服务 Wéi rénmín fúwù, azaz A nép szolgálatában).
![]() |
DJ V-Nutz, kép forrása |
2007-ben DJ V-Nutz (Gary Wang), a korszak egy híresebb zenésze így nyilatkozott a kínai trap zene stílusáról és annak jövőjéről:
„Még nem alkottuk meg a kínai stílust. Ha az érdekel, hogy milyen a kínai stílus, azt mondanám, hogy fiatalos. Az itteni srácok mostanában a nyugati dolgokat bírják. Mondjuk úgy 10-15 év múlva majd meglesz a saját stílusuk.”
És valóban, nem is
kellett ennyit várni, hogy a kínai stílusú trap zene színre lépjen és
felemelkedjen. A 2010-es évek óta egyre több formáció tört be a köztudatba, és
lett nagyon népszerű, azonban egyesek még mindig haszontalan és sokszor
felforgató tevékenységként tekintettek rá, annak ellenére, hogy sokan az új
évtized trap zenéjét már más kategóriába sorolták, mint az évezred elején
született próbálkozásokat. Ez a helyzet a 2010-es évek közepére drasztikusan
megváltozott, ebben pedig nagy szerepe volt a 2017 óta futó The Rap of China (中国新说唱
Zhōngguó xīn shuōchàng régebbi
nevén中国有嘻哈 Zhōngguó yǒu xīhā)
című showműsor megjelenése, amelyet viccesen „kínai színezetű rap” névvel is
illettek, a kínai színezetű szocializmusra utalva.
A műsor eddig 4
évadot tudhat maga mögött, ezalatt olyan nagy neveket sikerült felfuttatnia,
mint GAI, VAVA, Tizzy T, vagy épp PG One.
A (t)rap és a politika
A sikerekkel és a hip-hop, valamint a trap mainstreambe való bekerülésével egy időben a kínai pártvezetés is felismerte a zenében mint propagandaeszközben rejlő lehetőséget, ebből kifolyólag kezdte igencsak szigorúan felügyelni, hogy az elméletben pont az önkifejezésre, a kritikák megfogalmazására használt zsánerben mit és hogyan mond ki egy-egy szerző.
A fent említett PG One és GAI is büntetésben részesültek, miután kritikát fogalmaztak meg. A párt „züllött dalszövegeknek” titulálta jónéhány dalukat, amelyekben a nőkkel szembeni tiszteletlenségre, és a rekreációs kábítószerek használatára buzdították hallgatóikat.
PG One
bocsánatkérésre kényszerült, míg GAI átdolgozta dalait, ezek immáron a haza
tiszteletéről szólnak.
![]() |
GAI, kép forrása |
Köztudott, hogy a kínai soft-power egyik eszköze a kínai kultúra minél nagyobb mennyiségben és szélesebb körben való elterjesztése; ez a fajta szabadság azonban azzal is jár, hogy nagyobb figyelemmel kell követniük, hogy mi kerül ki a fogyasztói piacra. Ebből kifolyólag az államigazgatás szankcionálni kezdte a fiatalokra ható, azonban az ország(vezetés) értékeivel nem feltétlenül összeegyeztethető kulturális termékeket.
2015-ben az egyik
leghíresebb trap formáció, a chengdui Higher Brothers (海尔兄弟 Hǎi'ěr xiōngdì)
is megrovásban részesült mivel az egyik dalukat „túl politikainak” találták. A
dalban az Uber amerikai székhelyű internacionális taxi-vállalkozás betiltásáról
beszélnek. Dalukban arról írnak, hogy „ma még az Uber az, ami kivizsgálás alatt
van, maholnap már te leszel”.
A BBC riportere, Yi-Ling
Liu, 2019 novemberében így írt, miután a Hong Kong-i események, és a
geopolitikai színtér alakulása kapcsán több zenész is politikai véleményt
fogalmazott meg:
„Számos alkalommal láthattuk, hogy művészek és közéleti személyek emelik fel szavukat a politikai vezetéssel szemben, azonban most az „ellenkultúra” képviselői helyett olyan zenészekről hallhatunk, akik büszkén vállalják, hogy kínaiak. A hip-hop köreiben használatos kifejezés, a „cipher” azt jelöli, amikor egy-egy előadó a kör közepére állva igyekszik elnyerni a közönség elismerését azáltal, hogy mások értékeit, gondolatait megkérdőjelezi, és a sajátját alátámasztja. Ez a fajta önkifejezés érhető tetten ezekben a megnyilvánulásokban is, azonban míg a korábbi években az ellentétek inkább területi viszonylatban voltak jelen (Chengdu vs. Chongqing, Guangzhou vs Gansu), a mai politikai légkörben inkább a pro-demokrata (ellenzéki) vs. pro-párt kettősségében fedezhetők fel.”
Híresebb (t)rap előadók
GAI (盖 Gài): 1988-as születésű kínai rapper, eredeti nevén Zhou Yan (周延 Zhōu Yán). Bece- és művészetnevét onnan kapta, hogy gyermekkorában bilifrizurája volt, a „gai” jelentése ugyanis tető vagy fedő. Dalaiban nagy hangsúlyt helyez a kínai vidékre, ahol felnőtt; Chongqingre, illetve az emberi jellem fontosságára; videóiban is sokszor jelennek meg a természeti kincsek. Gyakran keveri a trap formáját a hagyományos kínai zenei elemekkel, és sokszor használ a sztenderd mandarintól eltérő dialekusokat, például a neijiangit; többek között szerintem ez teszi őt mint művészt rendkívül autentikussá.
C-BLOCK: Egy
2007 óta fennálló háromtagú (t)rap formáció a hunani Changsha városából. Ők
képviselték elsőként ezt a műfajt. A formáció tagjai: DamnShine (大傻 Dàshă),
Kung-Fu Pen (功夫胖 Gōngfupàng),
KEY.L (刘聪 Liú Cōng).
Ice Paper: eredeti nevén Wei Ran 魏然 (Wèi Rán), a jiangsui Huai’an nevű városból származó kínai rapper. 2014-ben részt vett a Zhejiang Satelite TV énekes-tehetségkutató műsorában a The Voice of China 3-ban, amelyben a Qiqin csoport országos 8. helyezését érte el, ezzel pedig betört a szórakoztatóiparba. 2016-ban kiadta első önálló albumát, majd ezt követően felvette az Ice Paper never, második lemezét (Food Color and Sexuality) már ezen név alatt adta ki 2018-ban.
Az Wufa wutian (无法无天 Wúfă wútiān)
című alkotását is NAGYON AJÁNLOM!
Fukesi
(福克斯 Fúkèsī):
A Xinjiangból származó előadó leginkább gyors dalairól ismert. Zenéjén kívül
extravagáns megjelenése teszi igazán emlékezetessé: bundesliga-frizurája, és mindig
színes, túlméretezett, mutatós ruhái. A köztudatba 2019-ben robbant be a The
Rap of China harmadik évadában, ahol Kris Wu csapatába került, annak ellenére,
hogy előzetesen többször is kritizálta Wut, aki azonban azt elnézte neki, így
végül a legjobb csapatként zárták az évadot.
Huang
Xu (黄旭 Huáng Xù):
1990-ben a xinjiangi Aksuban született. A Pekingi Vegyipari Egyetemen szerzett
diplomát, majd 2015-ben kiadta első lemezét Letters from Heaven címmel, amellyel
nagy sikerre tett szert. 2017-ben részt vett a The Rap of China televíziós
programban, ahol országos hatodikként végzett.
Wang
Yitai (王以太 Wáng Yǐtài): 1994. június 8-án Chengdu városában született énekes-előadó. 2015-ben
jelentkezett első mix-tape-jével, amellyel viszonylag nagy sikert aratott. Ezt
követően 2017-ben részt vett a The
Rap of China tehetségkutató
műsorban, azonban a hatodik fordulóban kiesett. Később több, feltörekvő
zenészeket jutalmazó díjat bezsebelt. Munkásságát a trap és az alternatív
chill-low-fi keverékeként lehetne legjobban jellemezni.
Azok számára, akik
jobban bele szeretnék ásni magukat a témába – íme néhány kapcsolódó videó:
The Rise of Trap Music in China – Chengdu
The Rise of Trap Music in China – Chongqing
Trapped in the city of a thousand mountains – rap in China
Felhasznált irodalom:
http://tancolo.pte.hu/hu/hip_hop_elmelet
https://444.hu/2018/01/23/a-kinai-cenzura-lecsapott-a-hiphopra
https://hu.qaz.wiki/wiki/Chinese_hip_hop
https://daxueconsulting.com/chinese-rap-music/
https://www.ophalos.com/blog/chinese-hip-hop
https://www.bbc.com/culture/article/20191106-why-chinese-rappers-dont-fight-the-power
https://www.nytimes.com/2009/01/24/arts/music/24hiphop.html
https://radiichina.com/the-history-of-rap-in-china-part-1-early-roots-and-iron-mics-1993-2009/
https://radiichina.com/the-history-of-rap-in-china-part-2-hip-hop-goes-mainstream-2010-2019/
https://en.wikipedia.org/wiki/The_Rap_of_China
https://baike.baidu.com/item/C-block
https://baike.baidu.com/item/%E7%8E%8B%E4%BB%A5%E5%A4%AA/22814015
https://m.baike.com/wiki/%E9%BB%84%E6%97%AD
叶灵儿
[1]
Ezt is a hip-hopból
eredeztetik, de ezek mára már teljesen elkülönültek, ma már az EDM egy külön
gyűjtőfogalom. Az egész műfaj vokál nélküli bulizenének indult a 70-es években.
[2] Ismert volt az már az 1980-as
években is, de a Tiananmen téri események után a bevezetett rendeletek,
valamint a hagyományos kínai kultúra és a szocializmus iránti tisztelet
ismételt fellendítésének jegyében jelentőségét vesztette. (Steel, 2006)