Kínai amerikai képregényajánló 2.

Első kínai amerikai képregényajánlónkban kitértünk a kínai amerikai képregények, graphic novelek néhány jellegzetes témájára, úgy mint a bevándorlás tapasztalat, beilleszkedés, generációs szakadék,  identitáskeresés, gyökerek keresése, hátrányos megkülönböztetés stb. A korábban bemutatott történetek jellegzetessége, hogy nagyrészt egyéni tapasztalatokat, családi történeteket mutatnak be,  illetve több ezek között önéletrajzi ihletésű volt.

Új válogatásunkban olyan képregényeket gyűjtöttünk össze, amelyek – bár egyéni történeteken keresztül – történelmi jelentőségű eseményeket, korszakokat, közösségeket mutatnak be. A következőkben felsorolt művek ezúttal nem mind az ázsiai amerikai tapasztalatot helyezik középpontba, olyan művek is helyet kapnak mostani válogatásunkban, amelyek Kínát ábrázolják, akár történelmi visszatekintésként, akár személyes emlékek formájában.

1. Gene Luen Yang: Boxers and Saints

Első válogatásunkban már szerepelt Gene Luen Yang az American Born Chinese képregényével. Abban a kínai amerikai tapasztalatot dolgozta fel kínai mitológia és amerikai sztereotípiák egyedi ötvözetével.

Mostani ajánlónkban olyan műve szerepel, amely a kínai történelem egy szeletét mutatja be. A két párhuzamos köteten átívelő narratíva egy nagyhatású történelmi esemény, a bokszerlázadás két oldalát viszi színre. 

A mű különlegessége, hogy a két kötet két külön szereplő fokalizációján, sorsuk össze-összetalálkozásán keresztül két oldalról mutatja be a központi eseményt.

A Boxers főszereplője a bokszermozgalom központi figurája, a benyomuló külföldiek és a kereszténység térhódítása ellen fellépő egyszerű parasztfiú, aki az őt és közösségét ért igazságtalanságok megtorlásáért és Kína külföldi elnyomás alóli felszabadításáért indul bosszúhadjáratra, amelyben a kínai történelem, mitológia és hagyományos operák mitikus alakjai segítik.

A Saints főszereplője egy egyszerű parasztlány, aki bár kínai születésű, de a kereszténységben talál közösségre, ezért a “megszálló ördögök” oldalán – a bokszerekkel szemben – áll. Ebben a missziójában Jeanne d’Arc látomásszerű megjelenése is megerősíti – de vajon tényleg ez a küldetése?

Spoiler: a két kötet együttes narratívja nem egy jófiú–rosszfiú történet, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy az elnyomás és az aggresszió csak veszteseket eredményez, az igazi ellenség sosem a körülményeknek kitett kisember, hanem a körülményeket kialakító elnyomó rendszer.

2. Shing Yin Khor: The Legend of Auntie Po

A kínai amerikai történelem korai szakaszát képezi a 19. századi fizikai munkavállalás céljából történő hosszabb-rövidebb, akár letelepedés célú bevándorlás, amely leggyakrabban a korban fellendülő vasútépítéshez és bányászathoz köthető. Viszonylag kevés szó esik azonban a kínai amerikai favágókról, akik szintén fontos szerepet vállaltak munkájukkal az új kontinens modernre formálásában.

Ennek egy apró részletét mutatja be Shing Yin Khor képregénye, amely a fakitermelés háttere előtt tárgyal olyan témákat, mint a korai kínai amerikai közösségek, a velük szembeni sztereotípiák, és rasszizmus, a fekete–fehér–ázsiai vegyes etnikumú közösségek belső dinamikája, valamint szexizmus, generációs különbségek, életsorsok – és mindezt áthatja a mítoszteremtés és történetmesélés mint identitásképző eszköz.

Utóbbi különös figyelmet kap. A főszereplő, Mei az amerikai–kanadai népi hős, a favágó Paul Bunyan alakját formálja át saját kínai eredetű mítoszvilága és a körülvevő valóság alapján, és olyan, a valóságba átfolyó mítoszkört teremt, amely megküzdési stratégiát biztosít nemcsak saját maga, de vegyes etnikumú barátai számára is a napi nehézségekkel, a veszélyes fizikai munka tragédiáival és a nemi és etnikai alapú megkülönböztetés traumáival szemben.

3. Na Liu: Little Wild Duck

Fiatalabb olvasóközönséghez szól Na Liu memoárképregénye, amely a kulturális forradalom alatti gyermekkor életképeit örökíti meg.

A naiv gyermeki nézőpont válogatás nélkül, egyszerű őszinteséggel vegyíti a hagyományos kínai mitológiát a modern politikai környezettel, a regényes képzeletet a kopár valósággal, isteneket és szörnyeket propagandaposzterekkel és politikai mozgalmakkal.

A képregény a gyermeki nézőpontból fakadóan kevésbé szókimondó a történelmi események és a politikai környezet bemutatásában, ugyanakkor még a gyermeki mindennapokat is áthatja az ideológia hatása.

Érdemes kiemelni, hogy e graphic novel esetében a vizualitás legalább annyit – ha nem többet – tesz hozzá az egész mű értékéhez, mint a laza emlékekből szövődő cselekményvezetés. Az illusztrátor, Andrés Vera Martínez (a kínai származású szerző amerikai férje) mesterien, szinte észrevétlenül szövi bele a hagyományos kínai tusfestmények vonalvezetését és a kulturális forradalom propagandaesztétikáját a történetbe, amely ettől lesz szerves egész. A fojtott színhasználat részben a régi fotók szépiatónusait idézve hangsúlyozza a memoárjelleget, részben pedig tükrözi a kulturális forradalom alatt elfojtott kulturális, művészeti élet sivárságát.

4. David H. T. Wong: Escape to Gold Mountain

A kínai amerikaiak történetét dokumentálja David H. T. Wong képregénye, amely az Egyesült Államokba és Kanadába érkező kínai bevándorlók és leszármazottak küzdelmeit örökíti meg.

Elsősorban jól dokumentált tényekre fókuszál a képregény, amelynek hangsúlyos didaktikus szándékát egy család történetének végigkövetése teszi regényesebbé. A cselekmény kiindulópontja a Qing-dinasztia alatt a magaszintű egyensúly csapdája és az erőszakos külföldi behatolás hatása alatt egyre nehezebbé váló megélhetés – ez indítja útjára a Wong családot Észak-Amerika felé. A következők a család sorsán keresztül mutatják be az Amerikába vándorló kínaiak előtt nyitva álló munkákat (vasúti munkás, halfeldolgozó, éttermes stb.), a kiépülő kínai amerikai közösségeket (kölcsönös segítségen alapuló társaságok, Chinatown) és a kínaiakat érő kirekesztő és rasszista intézkedéseket, atrocitásokat.

A képregény rendkívül információgazda, számos utalást ejt megtörtént eseményekre, létező személyekre, megjelennek az ázsiai amerikai történelem fontos alakjai (Peter King, Észak-Amerika első kínai polgármestere, Rose Hum Lee, az első nő és az első kínai amerikai, aki szociológiai tanszéket vezetett), illetve az ázsiai amerikaiakat támogató (Mark Twain, Emily Carr stb.) vagy velük szemben nyíltan ellenséges történelmi személyek is (Denis Kearney, Mackenzie King stb.).

A mű nem riad vissza a rasszista atrocitások szemléletes ábrázolásától – az ázsiai amerikaiakkal szemben elkövetett aggresszió erőszakos jelenetei is megjelennek a műben. Ugyanakkor társadalmi szolidaritásra is találunk példákat, gyakran a fehér többségi társadalom által ugyanúgy hátrányos megkülönböztetést elszenvedő etnikumok (pl. őslakosok) és az ázsiai amerikaiak között. Illetve megjelenik napjaink aktualitása is – két fontos 21. századi esemény is szerepet kap, Kanada (2006) és az Egyesült Államok (2012) nyilvános bocsánatkérése az ázsiai amerikaiakat származási alapon kirekesztő  és méltatlanul sújtó bevándorlási intézkedésekért.

A képregény egyetlen hátránya, hogy a sok adattól és névtől kissé töménynek érződik, a történet helyenként eléggé háttérbe szorul a történelemírás mellett, még úgy is, hogy az utalások és jegyzetek jelentős része a történet után, külön jegyzetekként kap helyet a kötetben.

Kapcsolódó bejegyzés:

Kínai amerikai képregényajánló

祹络岚