A kínai amerikai irodalom fontos részét képezi a képregényirodalom. A graphic novel műfajába tartozó művek gyakran önéletrajzi ihletésűek, első generációs bevándorlók tapasztalatait és a második (vagy sokadik) generáció kihívásait jelenítik meg. Az alábbiakban néhány kínai amerikai szerző által alkotott graphic novelt ajánlunk, amelyek a kínai amerikai tapasztalat egyes aspektusait ábrázolják.
Központi témák
A kínai amerikai graphic novel alkotások komoly kérdéseket feszegetnek könnyed, gyakran humoros formában. Az otthon elhagyása, az új, idegen kultúrába való beilleszkedés kihívásai mellett történelmi, generációs és egyéni traumák is megjelennek a kínai amerikai képregényirodalomban. Szintén fontos téma a generációs és kulturális szakadékok áthidalása, illetve a sztereotípiákkal terhelt identitáskeresés.
Az első generációs bevándorlók sajátos kihívásai közé tartozik az otthontól való elszakadás, ami gyakran egyéb, traumatikus élményekhez kapcsolódik, például forradalom, háború, politikai üldöztetés. A bevándorló generációnak emellett egy új, teljesen idegen környezettel is meg kell birkóznia, amely kultúrájában, nyelvében és szokásaiban a korábban ismerttől eltérő.
A későbbi generációknak szintén egyedi kihívásokkal kell megbirkózniuk. A többségi társadalom (hátrányos) megkülönböztetése és a beilleszkedés vágya, valamint a két kultúra közötti egyensúly keresése a leggyakoribb motívumok.
Olvasóközönség
A kínai amerikai közösség számára reprezentációs erővel bírnak, a többségi társadalom által kínált sztereotipikus szerepeken túli, egyéni identitásokat és történeteket mutatnak be. Továbbá felhívják a figyelmet a közösségen belüli és a közösségek közötti szolidaritás fontosságára. A kínai amerikai tapasztalatot nem ismerő olvasóközönség számára bepillantást nyújtanak a kínai amerikaiak életébe, közösségeibe és a kihívásokba, amelyekkel akár a bevándorló, akár a második (vagy sokadik) generációnak szembe kell néznie.
1. Gene Luen Yang: American Born Chinese – Kínai amerikai identitáskeresés
Ikonikus graphic novel Gene Luen Yang American Born Chinese c. műve. A képregény három szálon futó története a kínai amerikai identitás kereséséről szóló fejlődésregény. A sztereotípiákkal való megküzdés, a kulturális örökség újraértékelése és az egyéni identitás megtalálása a képregény központi témái.
Jin Wang az iskolai bullying és a többségi társadalom nyomásának hatására integrálódni akar, és kínai kulturális örökségét elvetve akar beilleszkedni a fehér társadalomba, míg egy reggel fehér fiúként ébred. Azzal azonban nem számolt, hogy felmenői kultúráját nem vetheti el teljesen, a kínai kultúra abszurdumig fokozott sztereotípiákkal tér vissza, és megkeseríti az életét. Végül a Nyugati utazás klasszikus regényből ismert majomkirály megjelenése vezet a konfliktus feloldásához.
A szuperhős-képregényeiről is ismert szerzőnél ebben a műben sem hiányzik a harcjelenetek és hősök ábrázolása. Vizuálisan a képregény sokat merít az 1961-es Danao Tiangong (大闹天宫) animációs műből, amely a Nyugati utazás klasszikus mű nyomán kultusszá tette a majomkirály alakját. Emellett a rajzstílus a 2000-es évek elejének amerikai rajzfilmjeire emlékeztet – az eredetileg 2006-ban megjelent képregényből 2023-ban a Disney rajzfilmsorozatot is készített.
címkék: második generációs ázsiai amerikai, identitás, sztereotípiák, majomkirály
2. Laura Gao: Messy Roots – Multikulturális egyensúly
Önéletrajzi képregényében Laura Gao bemutatja gyermekkorának első éveit Wuhanban, majd az új amerikai társadalomba való beilleszkedés kihívásait. Ugyanakkor itt nem ér véget a történet, nem egyik kultúra másikra cserélésről van szó. Laura nem adja fel korábbi kultúráját, a kínai rokonok, szokások, a nyelv, a gasztronómia továbbra is jelen van az életében csakúgy mint az amerikai kultúra, ünnepek, illetve az angol nyelv.
A két kultúra közötti egyensúly keresése végigkíséri Laura gyermek- és kamaszkorát, az identitáskeresést pedig tovább árnyalja a felnőtté válás és függetlenedés, illetve a szexuális irányultság felfedezése.
Mint wuhani származású ázsiai amerikait, Laurát kifejezetten személyesen érinti a világjárvány kitörése, ezzel kapcsolatban megörökíti akkori érzéseit és tapasztalatait is.
címkék: első generációs ázsiai amerikai, identitás, felnőtté válás, LGBTQ+, covid
3. Belle Yang: Forget Sorrow – családregény a 20. századi Kínából
Belle Yang képregénye saját és családja történetét dolgozza fel. Belle Tajvanon született, ugyanakkor édesapja családja Észak-Kínából származik. Tajvan után a család Japánon keresztül érkezett Kaliforniába, ahol végül letelepedtek és amerikai állampolgárságot kaptak. A Yang-család a 20. századi Kína több fontos történelmi eseményében érintett volt (Mandzsúria japán megszállása, polgárháború, földosztás, kollektivizálás), mozgalmas történetük a nagyrészt Amerikában felnőtt Belle személyében tovább folytatódik, aki a kulturális forradalom után Kínába több alkalommal Kínába utazik és a rokonok történetei alapján felgöngyölíti a család történetét.
Mindeközben Belle-nek saját problémáival is meg kell küzdenie – művészeti útkeresés, karrierépítés és egy zaklató expartner személyében. A családi történetek elmesélése, a generációs traumák megosztása egyúttal a korábban kommunikációs problémákkal terhelt apa–lánya kapcsolat újraértékeléséhez is hozzájárul.
címkék: családregény, történelem, szülő–gyermek kapcsolat
4. Victoria Ying: Hungry Ghost – családi traumák és étkezési zavar
Valerie Chu átlagos csendes jókislány, aki a tipikus amerikai gimnazisták életét éli: gondolatai leginkább barátai és a kiszemeltje körül forognak – illetve az evés körül. Valerie ugyanis családi traumákkal terhelt étkezési zavarral küzd.
Az étel mint a kultúra megőrzésének, megosztásának és továbbadásának eszköze és az identitás fontos része számos ázsiai amerikai (kép)regényben megjelenik. Tipikus jelent például az ázsiai szülő által gondosan összekészített hazai ízeket tartalmazó ebéd, amit az iskolában a többi gyerek kicsúfol, vagy az ünnepi (leggyakrabban holdújévi) lakoma, amely a család összetartását, az ázsiai kultúra másik országban való megőrzését jelképezi. Az ételek ezért különösen fontos szereppel bírnak az ázsiai amerikai művekben. Talán ezért van az is, hogy az étkezési zavarok is különösen nagy arányban jelennek meg ázsiai amerikai szerzők műveiben. Az étellel kapcsolatos bizonytalanság vagy negatív érzések tükrözhetik a saját identitással vagy a multikulturális családdal, generációs kulturális zsakadékkal szembeni komplex, feldolgozatlan érzéseket, esetleg traumákat. Ez jelenik meg Victoria Ying képregényében is.
címkék: második generációs ázsiai amerikai, étkezési zavar, szülő–gyermek kapcsolat
祹络岚