Charlie Chan, kínai hawaii detektív


Charlie Chan, a Honolului Rendőrség nyomozója, hawaii, kínai és amerikai, leleményes és udvarias, végtelenül türelmes és mindig tettre kész, és persze mint minden jó krimi detektívje, minden bűnügyet megold. Röviden így lehetne összefoglalni Earl Derr Biggers amerikai író hősét, aki az egész világot bejárta, Amerikából Kínába és még Magyarországra is eljutott.


Charlie Chan filmplakát, kép forrása

 

Charlie Chan megalkotója

A Charlie Chan-sorozat alkotója, Earl Derr Biggers pályáját újságíróként kezdte, csak később tért át a regényírásra. Már a harvardi évei alatt szerzett újságírói tapasztalatot, diplomázás után pedig a clevelandi The Plain Dealernél, majd a Boston Travellernél dolgozott, utóbbinál ismerkedett meg későbbi feleségével, Eleanor Laddel.


Earl Derr Biggers, kép forrása


Első, 1913-as regénye, a Seven Keys to Baldplate azonnal sikeres lett, készült belőle Broadway-darab és film is. Az igazi, máig is tartó ismertséget azonban nem ez hozta meg számára, hanem a Honolului Rendőrség kínai hawaii nyomozóját, Charlie Chant a középpontba helyező krimisorozat, amelyet az 1920-as és 1930-as években írt.


Az első Charlie Chan-regény, kép forrása

 

Az igazi Charlie Chan

Az író valós személyről mintázta sikeres sorozata főszereplőjét. Charlie Chan alakját a honolului rendőrség nyomozója, amerikanizált nevén Chang Apana (1871–1933), eredeti nevén Chang Ah-Ping (鄭阿平) volt. Chang Hawaiion született, helyi édesanyától és feltehetően az 1860-as években zajló cukornád-láz miatt Kínából Hawaiira érkező édesapától. Gyerekkorában néhány évre visszaköltözött családjával Kínába, majd ismét Hawaiira került, ahol először paniolóként (hagyományos hawaii marhapásztor) dolgozott mielőtt a rendőrség kötelékébe került 1898-ban. A rendőri szolgálatban is megmaradt azonban a pásztorkodásból megmaradt ostora mellett, azt használta elsődleges fegyverként.


Chang Apana, kép forrása

Chang a honolului Chinatownban szolgált, ahol főleg ópiumcsempészettel és szerencsejátékkal foglalkozott. Chang volt Hawaii első kínai származású rendőre, több nyelven is beszélt (kantoni, hawaii és hawaii pidgin), ezt munkájában is tudta hasznosítani, rengeteg informátorral dolgozott együtt. Alacsony termete ellenére Chang különösen szívós volt, 1898 és 1932 közötti szolgálati évei alatt összesen hatszor szúrták le, munkája közben lovaskocsi is elütötte, sőt, még egy emeleti ablakból is kidobták, de a gengsztereknek aznap nem volt szerencséjük, ugyanis a detektív a talpára esett. Chang az álruhák mestere is volt, egy alkalommal álruhában hatolt be egy szerencsejátékbarlangba, ahol aztán egyedül tartóztatott le negyven illegális szerencsejátékost. Nemcsak testi ereje tette már szolgálati évei alatt legendássá, jó megfigyelőképességének köszönhetően számos bűntényt leleplezett.


Chang Apana és az őt alakító filmszínész, Warner Oland, kép forrása


Earl Derr Biggers meglehetősen szokatlanul írta első Charlie Chan-regényét. Már hét fejezet elkészült a The House Without a Key-ből (magyarul: Charlie Chan színre lép, ill. Ház, amelynek nincsen kulcsa), amikor úgy döntött, hogy új szereplőt léptet színre, Charlie Chant, a detektívet. Biggers 1924-ben olvasott először Chang Apanáról egy hawaii újságban a New York Public Library-ben, mire úgy döntött, hogy mellékszereplőként Charlie Chan alakjában jeleníti meg a honolului detektívet. Bár eredetileg csak mellékszereplőnek szánta a kínai hawaii detektívet, mégis miatta lett népszerű a sorozat, így a folytatásokban is egyre nagyobb teret kapott.


A második Charlie Chan-regény, kép forrása


Chang Apana tudott róla, hogy Charlie Chan alakját valamilyen mértékben az ő története inspirálta, 1928-ra már annyira népszerű volt a sorozat, hogy Changot sokan Charlie Channak nevezték. Ebben az évben találkozott a detektív Biggersszel is. Chang szívesen nézte a Charlie Chan-filmeket is, sőt, az őt alakító Warner Oland színésszel találkozott is a The Black Camel (Charlie Chan találkozása a fekete tevével, ill. A fekete teve) hawaii forgatása alatt. Bár maga a szerző nyilatkozott úgy egy 1932-es levélben, hogy Chang Apana volt az inspiráció Charlie Chan alakjához, ez valószínűleg csak részben van így, hiszen Chang nem igazán vett részt gyilkosságok megoldásában. Továbbá az író özvegye szerint Charlie Chan fizikai megjelenésében és személyiségében is inkább magára Biggersre hasonlít.


A harmadik Charlie Chan-regény, kép forrása


Charlie Chan a vásznon

A Charlie Chan-történetek a könyvek oldalairól átléptek a filmvászonra is. Az első filmek amerikai gyártásúak voltak, Charlie Chan szerepét minimalizálták, és összességében nem arattak nagy sikert.


Warner Oland Charlie Chan szerepében, balra Keye Luke Charlie Chan fiaként, kép forrása


Később, a Warner Oland főszereplésével készült és a detektív alakját a központba helyező filmek már nagyobb sikert arattak. A casting érdekessége, hogy Oland fehérként játszotta Charlie Chant, amely a yellowface és az ázsiai (és ázsiai amerikai) popkultúra reprezentációjának problémáját veti fel. Nem ez volt Roland első ázsiai karaktere, korábban az erősen sztereotipizált, az ázsiai főgonosz megtestesítő Fu Manchut is alakította már. Oland összesen tizenhat Charlie Chan-filmben szerepelt, és ő volt az, aki meghozta a nyomozó történetei számára a filmes sikert.


Keye Luke és Warner Oland, kép forrása


A második nagyobb Charlie Chan-színész Sidney Toler volt, aki szintén fehér létére alakította az ázsiai amerikai karaktert. Toler összesen tizenegy Charlie Chan filmben játszott.

A Charlie Chan-filmek legszembetűnőbb vonása, hogy a főszerepben soha nem ázsiai vagy ázsiai amerikai színész jelenik meg, annak ellenére, hogy milyen háttérrel rendelkező karaktert játszanak. Ázsiai vagy ázsiai amerikai színészek (a kínai adaptációkat leszámítva, ld. lejjebb) kizárólag mellékszerepben tűntek fel. A filmekben továbbá gyakran megjelennek fekete karakterek is, akik minstrel show mintára erősen sztereotipizálva, kifigurázva, gyakran humorforrásként kerülnek a filmekbe. Az ázsiai (amerikai) színészek mellőzése és a fekete karakterek kifigurázása nem pusztán eltűnteti az eredeti művek (e regények) szándékát, hanem annak teljesen ellentmondva faji alapú sztereotípiákat és negatív diszkriminációt közvetítenek.


Sidney Toler Charlie Chan szerepében, kép forrása


Rajzfilmsorozat is készült Biggers figurájára alapozva, méghozzá a híres Hanna-Barbera stúdió és az ausztrál Eric Porter Studios koprodukciójában, The Amazing Chan and the Chan Clan címmel. Ebben a sorozatban Charlie Chan és családja a világ körül utazik és bűnügyeket old meg.


Charlie Chan és családja a Hanna-Barbera rajzfilmsorozatban, kép forrása


A rajzfilm vizuálisan tipikus Hanna-Barbera stílusban készült, a történetvezetés pedig a Scooby-Doo rajzfilmeket idézi. A rajzfilmek érdekessége, hogy Charlie Chan hangját Keye Luke adta, aki a Warner Oland-féle Charlie Chan-filmekben a detektív legidősebb fiát alakította.



Charlie Chan a Hanna-Barbera rajzfilmsorozatban, kép forrása


Charlie Chan Kínában

Bár alapvetően a sokszínű, globalizálódó amerikai társadalom a Charlie Chan-krimik színtere, és elsősorban az amerikai közönségnek szólnak, ugyanakkor Kínában is sikert arattak.

A 19-20. század fordulója a kínai irodalomban a modernség kezdete. Ennek a modernségnek az eszközei közé tartozott a fordításban megjelent külföldi, elsősorban nyugati irodalom. Liu E regénye, az Öreg Can kóborlásai, valamint a Sherlock Holmes-történetek kínai fordítása a detektívirodalom fellendüléséhez vezetett. A kínai irodalomnak megvan a saját detektív műfaja, a gong’an (公案), amely szintén bűnügyi esetek felgöngyölítésén alapul. A korrupt, gyengén kormányzó késő Qing-dinasztia idejére azonban a rendszer képviseletében megjelenő nyomozó-bíró (mint például a leghíresebb gong’an-hős, Bao bíró) már elvesztette vonzerejét, és új, másfajta ideálra volt szükség. Ezt az űrt töltötték be a modern eszközöket, a tudományos vívmányokat használó politikailag független nyomozófigurák, mint Öreg Can vagy Sherlock Holmes. Az újfajta detektívirodalom megjelenésétől kezdve rendkívül népszerű lett, a 20. század eleji fordítások jelentős részét detektívregények tették ki: Arsène Lupin, Martin Hewitt és Nick Carter alakja mellett Charlie Chan is megjelent Kínában.


A negyedik Charlie Chan-regény, kép forrása


Bár mind a hat eredeti regénynek készült kínai fordítása (a krimiszerző Cheng Xiaoqing fordításában), a Charlie Chan-történetek elsősorban a filmvásznon érkeztek Kínába, és óriási népszerűségnek örvendtek, hiszen ezek voltak az első filmek, ahol a sztereotipikus ábrázolással ellentétben egy ázsiai karakter pozitív színben tűnt fel. A detektívet alakító Warner Oland, aki egyébként is régóta érdeklődött az ázsiai kultúrák iránt, 1936-ban el is látogatott Kínába, ahol óriási médiafigyelem övezte, és még a sajtóban is Mr. Chanként emlegették.


陈查礼大破隐身盗 azaz Chen Chali rajtaüt a láthatatlan rablón, kínai Charlie Chan-film Xu Xinyuan főszereplésével, kép forrása


De nem csak hollywoodi filmekben tűnt fel Charlie Chan alakja Kínában, hanem saját hazai produkciókban is. Shanghaiban és Hong Kongban is készültek Charlie Chan-filmek, ezekben Charlie Chan nem a rendőrség kötelékében dolgozik, hanem saját magánnyomozói irodát működtet. Ugyanakkor érdekes, hogy a filmben Chant alakító kínai színész Xu Xinyuan, a maga játékát Olandére alapozta, azaz egy kínai imitált egy kínait játszó svédet (Oland svéd származású volt).

A hazai adaptációk is jelzik a Charlie Chan detektívtörténetek sikerét, amit az a tény is megerősít, hogy még Lu Xun is rajongója volt.


Az ötödik Charlie Chan-regény, kép forrása

 

Charlie Chan Magyarországon

A honolului detektív történetei Magyarországon is megértek több kiadást, sőt többféle fordításban is keringenek. A különböző kiadói sorozatok és fordítások között elég nehéz kiigazodni. A fordítók között az alábbi neveket találjuk: Zigány Árpád, Lendvai István, Forgách Irma, Görög Imre, Bálint Lajos, Biró Zsófia, Mihályfi Ernő. A sorozat magyar címei (az eredetivel összevetve, sorrendben) pedig így hangzanak:

  1. The House Without a Key – Charlie Chan Színre lép – Ház, amelynek nincsen kulcsa
  2. The Chinese Parrot – Charlie Chan esete a kínai papagájjal – A kínai papagáj
  3. Behind That Curtain – Charlie Chan zavarba jön – Amit a függöny eltakar
  4. The Black Camel – Charlie Chan találkozása a fekete tevével – A fekete teve
  5. Charlie Chan Carries On – Charlie Chan mosolyog – Charlie Chan folytatja – A sárga detektív
  6. Keeper of the Keys (fordítás nélkül)

Bár majdnem minden résznek van fordítása, adott esetben több is, ugyanakkor Magyarországon kevésbé lett népszerű a Biggers hőse. Ez talán a teljesen eltérő kulturális közegnek tudható be – a 20. század első felének Magyarországában távolinak tűnhetnek a kínai hawaii detektív amerikai kalandjai, illetve a könyvekben ábrázolt kulturális-társadalmi közeg is kevéssé lehetett releváns a magyar olvasóközönség számára.

 

A hatodik Charlie Chan-regény, kép forrása




Felhasznált források:

Chang Apana a Honolului Rendőrség kötelékében

Charlie Chan in China 

Stinton, Eric. 2019. Remembering Apana Chang, legendary detective and the first Chinese policeman in Hawaii.

Szerlip, B. Alexandra. The Controversial Legacy of Charlie Chan.

Yan, Wei. 2017. Sherlock Holmes Comes to China. Wang, In David Der-wei (Szerk.). A New Literary History of Modern China.

 



祹络岚