A négy szépség 1/2


A kínai hagyomány négy legendás szépségű nőalakot tart számon. A négy nő különböző korokban élt, sorsuk is különbözőképpen alakult, a kínai kultúrában azonban egyformán ismertek.

A négy gyönyörű nő szépségét a következő mondás örökíti meg: 沉鱼落雁,闭月羞花 (chényú luòyàn, bìyuè xiūhuā). Szó szerint: (szépségüktől) a halak elsüllyednek, a vadkacsák lehullanak, a Hold elhomályosul, a virágok szégyenkeznek. A kifejezés egy-egy eleme egy-egy szépséget ír le.

A következőkben sorra vesszük, hogyan alakult Kína négy szépségének sorsa. Az első részben Xi Shi és Wang Zhaojun történetét mutatjuk be.


Kép forrása


 

Xi Shi 西施

A négy szépség közül a legszebbnek Xi Shit tartják, aki a tavaszok és őszök korában (i.e. 722. – 481.) élt. Yue állam egy hegyi falvában született a szépség, akire már a falubeliek felfigyeltek, mikor lejárt a folyóhoz mosni. Szépségét úgy írják le, mint amelynek hatására a halak elfelejtenek úszni, és a mélybe süllyednek, erre utal a fenti mondás első része.

Xi Shi szépségét számos alkotás örökíti meg, a legismertebb Su Shi verse, amelyben Xi Shihez hasonlítja a Nyugati-tó szépségét.

 

苏轼:«饮湖上初晴后雨二首»

朝曦迎客艳重冈,晚雨留人入醉乡。

此意自佳君不会,一杯当属水仙王。

 

水光潋滟晴方好,山色空蒙雨亦奇。

欲把西湖比西子,淡妆浓抹总相宜。

 

Su Shi: Két vers a Nyugati-tavon borozva, napfény után esőben

Reggeli fény fogadja a vándort, festi a bércet.

Esti zápor után bormámorba merülnek a vendégek.

Kár, hogy a sok bortól a szép tájat el is feledik,

Poharuk a parti kolostor szellemére emelik.

 

A vízen ringó napfény bukfenccel megy fürdeni,

Finom esőfüggöny a hegyek képét majd eltünteti.

A régiek a tavat Xi Shi bájához hasonlították,

Piperézve, pusztán ugyanolyan színpompás.

 


Kép forrása


Xi Shi természetes szépsége arányaiban rejlett; úgy tartják ha egy kicsit is magasabb lett volna, már túl magas, ha egy kicsit alacsonyabb, akkor pedig túl alacsony lett volna. Ha egy jinnel nehezebb, akkor már kövér, ha egy jinnel könnyebb, akkor pedig már sovány lett volna.

Xi Shia sorsát országa veszte gyökeresen megváltoztatta. Yue államot legyőzte ugyanis Wu uralkodója. Yue királya, Gou Jian fogságba esett, és kénytelen volt Wu királyát, Fu Chait szolgálni.

Három év elteltével Gou Jian szabadon engedték, az elszenvedett megaláztatásról azonban nem feledkezett, és hadsereg gyűjtött, hogy bosszút álljon.

Tervének része lett Xi Shi, akit művelt nővé képeztek: elsajátította a festészet, a kalligráfia és sakk művészetét. Miután Xi Shi képzése befejeződött, ajándékként elküldték Wu királyának. A nő feladata abban állt, hogy Fu Chai király figyelmét el kell terelnie az államügyekről, ebben pedig sikerrel is járt, mivel a király úgy belehabarodott, hogy egészen megfeledkezett az ország kormányzásáról.


Kép forrása


Yue állam kihasználta Wu szervezetlenségét, és fényes győzelmet aratott felette, Fu Chai pedig saját kezével vetett véget életének.

Xi Shi későbbi sorsáról eltérő történetek keringenek. Az egyik változatban Yue királya a folyóba dobatta, hogy többé senkit ne csábíthasson el. Egy másik változatban azonban, a Xi Shit Wu államba kísérő követ, Fan Li és Xi Shi egymásba szeretnek, és Wu bukása után a Tai-tó mellett telepednek le.

Xi Shiről született Bai Juyi alábbi verse:

 

王维:«西施咏»

艳色天下重,西施宁久微。

朝仍越溪女,暮作吴宫妃。

贱日岂殊众,贵来方悟稀。

邀人傅香粉,不自著罗衣。

君宠益娇态,君怜无是非。

当时浣纱伴,莫得同车归。

持谢邻家子,效颦安可希。

 

Wang Wei: Óda Xi Shihez

Az Égalattit beragyogó szépség mellőzést hogy tűrhetne?

Hajnalban egyszerű mosólány, alkonyon a Wu palota ágyasa.

Parasztként hogy tűnt volna ki? Immár nemesként tündököl.

Szolgálóval púderezteti magát, selymét sem egyedül ölti fel.

Az úr kegye kényét növeli, az úr szerelme hibáit eltünteti.

Azelőtt mosólányok közé vegyült, ma saját kocsin egyedül ül.

Régi szomszéd óvakodj, dölyföd remélt sikert nemigen hoz.

 

A vers utolsó sora egy ismert kínai történetre utal, amely szerint Xi Shit valamilyen bánat érte, ezért összevont szemöldökkel gondolataiba mélyedt, amikor Dong Shi, egy kifejezetten rondának tartott falusi lány meglátta. Xi Shi természetes szépségének az összevont szemöldök nem ártott, Dong Shi azonban a szépséget meglátva erre nem gondolt, azt hitte az arckifejezés majd a saját szépségét is emeli, így Xi Shi összeráncolt szemöldökét utánozva kezdett járni, amitől persze még rondábbnak látták a falusiak. A 东施效颦 (Dōng Shī xiàopín) chengyu mások gondolkodás nélküli másolására utal, ezt a viselkedést ítéli el.

 

Wang Zhaojun 王昭君

Eredeti nevén Wang Qiang (王嫱), udvari nevén Wang Zhaojun a Nyugati-Han dinasztia (i.e. 206. – i.sz. 8.) idején élt. Wang Zhaojun tehetős családban született, természetes szépségét alapos oktatás egészítette ki. Tudott sakkozni, értett a kalligráfiához és a festészethez, illetve hangszereken is játszott, különösen a pipához volt tehetsége.

Mikor a Han-dinasztiabeli Yuan császár ágyasokat választott magának az ország minden pontjáról. Wang Zhaojunt is kiválasztották, így búcsút kellett vennie édesapjától, aki mindennél jobban szerette.

Az uralkodó az ágyasok közül választotta ki leendő feleségét az udvari festő, Mao Yanshou alkotta portrék révén. Wang Zhaojun volt az ágyasok között az egyetlen, aki nem volt hajlandó megvesztegetni a festőt, hogy minél szebbnek fesse meg, így a festő bosszúból szándékosan rondának ábrázolta a lányt. Végül a császár választása másra esett, és soha meg sem látogatta Wang Zhaojunt.



Kép forrása


Abban az időben az ázsiai hunok, a xiongnuk feje, Huhanye érkezett a Han udvarba. A szokás úgy követelte, hogy az egyik ágyas lányát adják hozzá feleségül, a Han uralkodó azonban nem volt hajlandó valódi hercegnőt kiházasítani, ezért úgy rendelkezett, hogy a legkevésbé szép ágyasát adják Huhanyehez. A portrék alapján Wang Zhaojunt választották, aki hajlandó volt erre az áldozatra hazájáért. Csak akkor derült ki a festő mesterkedése, mikor Wang Zhaojun megjelent az udvar előtt, de ekkor már túl késő volt, hogy a császár megváltoztassa döntését. Az udvari festőt, Mao Yanshou-t kivégezték, a han–xiongnu kapcsolatok azonban sokat javultak Wang Zhaojun bátor tette miatt.

Mikor Wang Zhaojun elhagyta hazáját, és a xiongnu területek felé vette az irányt, szülőföldje elhagyása miatti bánatát pipáján játszva enyhítette. A felette elrepülő vadkacsák ezt meghallották, és a nő bűvkörébe kerülve elfelejtettek szárnyaikkal verdesni, és lehullottak az égből.


Kép forrása


Wang Zhaojun és a xiongnu vezér házasságából két fiú és két leánygyermek született. Férja házassága után azonban Wang Zhaojun kérte, hogy visszatérhessen szülőföldjére, erre azonban a xiongnu szokások miatt nem volt lehetősége, feleségül kellett mennie elhunyt férje testvéréhez.

 

白居易:«王昭君二首»

满面胡沙满鬓风,眉销残黛脸销红。

愁苦辛勤憔悴尽,如今却似画图中。

 

汉使却回凭寄语,黄金何日赎蛾眉。

君王若问妾颜色,莫道不如宫里时。

 

Bai Juyi: Wang Zhaojun két verse

Arcom idegen por lepi, hajamba puszta szele kap,

Szemöldököm festéke kopott, arcom pírja illan.

Bús küldetésem szomorú gondja sok, nehéz,

Olyan leszek valóban, mint egykor festő kezén.

 

Követ megy helyettem kérdvén üzenettel,

Meddig várjam aranyváltságomat türelemmel.

Ha az úr kérdi, milyen arcom színe,

Mondd, még rajta a régi idők dísze.

 

A han kínai szokásokkal nem fért össze, hogy egy özvegy nő elhunyt férje rokonát vegye feleségül, sőt, sokszor már egy özvegy második házassága (akárkivel történt is) megvetést váltott ki. A kínai hagyományok szerint az özvegy feleség akkor volt igazán erényes, ha haláláig őrizte elhunyt férje emlékét. Wang Zhaojun azonban szembement saját kultúrája szokásaival, és bátran vállalta sorsát annak érdekében, hogy a han–xiongnu diplomáciai kapcsolatok továbbra is békés mederben folyjanak. A szép és bátor nőre pedig nemcsak a kínai hagyomány emlékezett még sokáig, de a xiongnuk tiszteletét is kiérdemelte. Az utókor a Ninghu yanzhi (宁胡阏氏 a xiongnukat megbékítő feleség) nevet adományozta neki.

 


Kép forrása


Következő bejegyzésünkben Diaochan és Yang Guifei történetével folytatjuk.

 



祹络岚

Megjegyzések