Ugrás a fő tartalomra

Tusoló

Fürödj meg a kultúrában!

Keresés ebben a blogban

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2025

Az összes megtekintése

Bejegyzések

Marco Polo és a kínai konyha – Gasztrotúra

fagylalt fondü gasztronómia gasztrotúra hotpot Kathaj Marco Polo pizza spagetti utazás Yuan

+

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

További bejegyzések

Egyéb felületeink

Facebook
Pinterest

Címkék

kultúra
modern
történelem
klasszikus
irodalom
nyelv
nyelvtanulás
vers
20. század
gasztronómia

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Népszerű bejegyzések

A kínai gasztronómia nyolc kincse - Gasztrotúra

Kínai étteremben járva lépten nyomon találkozunk a „nyolc kincs” kifejezéssel, de honnan is ered az elnevezés, és pontosan mi ez a nyolc kincs? Kép forrása Először is, miért éppen nyolc? Nos, erre több lehetséges választ is adhatunk. A kínai kultúrára jellemző, hogy minden rendszerezni, csoportokba rendezni kíván. Az öt elem tana például a kozmosz különböző jelenségeit ötös csoportokba rendezi: öt elem – öt égtáj – öt íz. Akkor miért nem öt kincsről beszélünk? A „kincs” miatt már önmagában előkelő, fényűző dolgokra asszociálunk a kifejezést hallva, ezért ehhez egy hasonlóan nagy szám kell, mivel pedig a kilenc az uralkodó jelképe, ezért nem illene ennél magasabb számot választani – így marad a nyolc. A nyolc kincs a gasztronómián kívül máshonnan is ismerős lehet, mégpedig a buddhizmusból , ahol a nemes nyolcrétű ösvény (árjástánga-márga) mellett ott a nyolc szerencseszimbólum (astamangala vagy kínaiul 吉祥八宝 jíxiáng bābăo azaz szerencsehozó nyolc kincs), így a b...

Színek a kínai kultúrában

A világ más kultúráihoz hasonlóan a kínai kultúrában is fontos szerepet töltenek be a színek, így megvan a maguk sajátos jelentése is, jelen cikkünkben a színek szerepébe, előfordulásába és jelentésébe nyújtunk betekintést. A kínai kultúrában meghatározó az öt elem elmélet ( 五行 , wŭxíng ), mely a világot ötös egységekre osztja fel: öt elem, öt égtáj stb.. Az öt elem rendszere öt alapvető színt különböztet meg, melyek a sárga, a piros, a fekete, a fehér és a zöld. Az alábbiakban ezeket, és egyéb, a kínai kultúrában szimbolikus jelentéssel bíró színeket mutatjuk be részletesebben. Sárga tetőcserepek és piros falak a pekingi Tiltott Városban A sárga ( 黄 , huáng ) szín a kínai kultúrában a legkülönfélébb jelentésekkel bír. A Változások Könyve így ír a sárgáról: „ 天玄而地黄。 ” „Az Ég sötét, a Föld sárga.” Az öt elem rendszerében a sárga a föld elemhez és a középső égtájhoz kapcsolódik. A föld az ország földjét, hazát, az otthont szimbolizálja csakúgy, mint a középső ég...

Növényi szimbólumok a kínai kultúrában

A kínai kultúrában kiemelt szerep jut a különböző növényeknek, és különösen a virágoknak: ott látjuk ezeket a hagyományos kínai festményeken, hímzésként a ruhákon, és az irodalomban – különösen a költészetben – is gyakran találkozunk növényekkel. A növényvilág önmagában is szép, azonban a növények nemcsak érzékeinkre hatnak formájukkal, színükkel és esetleg illatukkal, hanem a legtöbb esetben mélyebb, szimbolikus jelentésük is van. Az alábbiakban a kínai kultúrában gyakran előforduló, jelképes jelentéssel rendelkező növényeket vesszük sorra. A tél három barátja A négy nemesember A kínai kultúra a négy nemesemberként ( 四君子 sì jūnzǐ ) tartja számon a következő növényeket: a szilvavirágot, az orchideát, a bambuszt és a krizantémot. Ez a négy növény különösen kedvelt témája az írástudó festészetnek. „Nemesember” elnevezésüket onnan kapták, hogy mindegyiküket a konfuciánus emberideálhoz illő nemesembernek tartják, azaz valamilyen erénnyel rendelkeznek. A szilvavirág A vö...

Állatszimbólumok a hagyományos kínai kultúrában

A hagyományos kínai kultúra számos szimbólumot használ, amelyek a festészetben, a hétköznapi használati tárgyakon, dísztárgyakon, ruházaton és számos egyéb kontextusban meghatározott üzenetet közvetítenek a szemlélőnek. Korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk a legnépszerűbb növényi szimbólumokat , ezúttal pedig néhány állatot ismertetünk, amelyek a hagyományos kínai kultúrában gyakran szimbolikus jelentést hordoznak. Macska-pillangó kép, forrás Állatok, állatnevek, homofónia A hagyományos kínai kultúra szimbólumai sokszor alapulnak az adott dolog vélt vagy valós tulajdonságain (például: tigris – bátorság, lótusz – tisztaság), ugyanakkor a kínai szimbolika egyedi vonása, hogy sokszor az adott dolog nevét felhasználva társít különböző jelenségekhez különböző fogalmakat. A homonímia azonosalakúság vagy hasonnevűség a kínai kultúra tipikus vonása, amely a szimbólumokban fokozottan van jelen. A homonímia olyan szavakra utal, amelyek kiejtése hasonló vagy teljesen azonos, jelent...

A kínai időszámítás

Ma már hozzá vagyunk szokva, hogy legfeljebb a telefonunk képernyőjére kell pillantanunk, és máris tudjuk hány óra van, és milyen dátumot írunk. Ez természetesen nem volt mindig így, a régi idők emberének más módszerrel kellett boldogulnia, ha nyomon akarta követni az idő múlását, amit a különböző kultúrák eltérő módon oldottak meg. A régi kínaiaknak is megvolt a maguk módszere a percek, órák, napok, évek, korszakok számontartására. Tíz égi törzs, tizenkét földi ág A kínai időszámítás a tíz égi törzs ( 十天干 shí tiāngān ) és tizenkét ( 十二地枝 shí’èr dìzhī ) földi ág rendszerén alapul. A két szám legkisebb közös többszöröse a hatvan, ez egy teljes periódus. A fenti képen a periódus mind a hatvan eleme látható. Az óra, a nap A legkézenfekvőbb időegység a nap és az éjszaka váltakozása. A Han-kortól kezdve egy napot tizenkét kétórás periódusra, ún. shizhenre ( 时辰 shíchen ) osztottak. A Tang-kor előtt az első kétórás periódus éjfélkor kezdődött és hajnal...

Archiválás

szeptember 20251
július 20251
június 20251
április 20252
március 20251
február 20251
december 20242
november 20241
október 20242
szeptember 20242

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Visszaélés jelentése

Üzemeltető: Blogger