Ugrás a fő tartalomra

Tusoló

Fürödj meg a kultúrában!

Keresés ebben a blogban

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2024

Az összes megtekintése

Bejegyzések

Régi kínai ivós játékok

Ágner Lajos alkohol bor Dudás Kálmán hold játék Kosztolányi Dezső kultúrtörténet Li Bai Szerdahelyi István társasjáték tigris vers

+

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Ágner Lajos és a Száz kínai vers

20. század Ágner Lajos Berlin irodalom Japán kínai–magyar magyar műfordítás sajtó történelem vers

+

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

További bejegyzések

Népszerű bejegyzések

A kínai gasztronómia nyolc kincse - Gasztrotúra

Kínai étteremben járva lépten nyomon találkozunk a „nyolc kincs” kifejezéssel, de honnan is ered az elnevezés, és pontosan mi ez a nyolc kincs? Kép forrása Először is, miért éppen nyolc? Nos, erre több lehetséges választ is adhatunk. A kínai kultúrára jellemző, hogy minden rendszerezni, csoportokba rendezni kíván. Az öt elem tana például a kozmosz különböző jelenségeit ötös csoportokba rendezi: öt elem – öt égtáj – öt íz. Akkor miért nem öt kincsről beszélünk? A „kincs” miatt már önmagában előkelő, fényűző dolgokra asszociálunk a kifejezést hallva, ezért ehhez egy hasonlóan nagy szám kell, mivel pedig a kilenc az uralkodó jelképe, ezért nem illene ennél magasabb számot választani – így marad a nyolc. A nyolc kincs a gasztronómián kívül máshonnan is ismerős lehet, mégpedig a buddhizmusból , ahol a nemes nyolcrétű ösvény (árjástánga-márga) mellett ott a nyolc szerencseszimbólum (astamangala vagy kínaiul 吉祥八宝 jíxiáng bābăo azaz szerencsehozó nyolc kincs), így a b...

Színek a kínai kultúrában

A világ más kultúráihoz hasonlóan a kínai kultúrában is fontos szerepet töltenek be a színek, így megvan a maguk sajátos jelentése is, jelen cikkünkben a színek szerepébe, előfordulásába és jelentésébe nyújtunk betekintést. A kínai kultúrában meghatározó az öt elem elmélet ( 五行 , wŭxíng ), mely a világot ötös egységekre osztja fel: öt elem, öt égtáj stb.. Az öt elem rendszere öt alapvető színt különböztet meg, melyek a sárga, a piros, a fekete, a fehér és a zöld. Az alábbiakban ezeket, és egyéb, a kínai kultúrában szimbolikus jelentéssel bíró színeket mutatjuk be részletesebben. Sárga tetőcserepek és piros falak a pekingi Tiltott Városban A sárga ( 黄 , huáng ) szín a kínai kultúrában a legkülönfélébb jelentésekkel bír. A Változások Könyve így ír a sárgáról: „ 天玄而地黄。 ” „Az Ég sötét, a Föld sárga.” Az öt elem rendszerében a sárga a föld elemhez és a középső égtájhoz kapcsolódik. A föld az ország földjét, hazát, az otthont szimbolizálja csakúgy, mint a középső ég...

Növényi szimbólumok a kínai kultúrában

A kínai kultúrában kiemelt szerep jut a különböző növényeknek, és különösen a virágoknak: ott látjuk ezeket a hagyományos kínai festményeken, hímzésként a ruhákon, és az irodalomban – különösen a költészetben – is gyakran találkozunk növényekkel. A növényvilág önmagában is szép, azonban a növények nemcsak érzékeinkre hatnak formájukkal, színükkel és esetleg illatukkal, hanem a legtöbb esetben mélyebb, szimbolikus jelentésük is van. Az alábbiakban a kínai kultúrában gyakran előforduló, jelképes jelentéssel rendelkező növényeket vesszük sorra. A tél három barátja A négy nemesember A kínai kultúra a négy nemesemberként ( 四君子 sì jūnzǐ ) tartja számon a következő növényeket: a szilvavirágot, az orchideát, a bambuszt és a krizantémot. Ez a négy növény különösen kedvelt témája az írástudó festészetnek. „Nemesember” elnevezésüket onnan kapták, hogy mindegyiküket a konfuciánus emberideálhoz illő nemesembernek tartják, azaz valamilyen erénnyel rendelkeznek. A szilvavirág A vö...

A kínai időszámítás

Ma már hozzá vagyunk szokva, hogy legfeljebb a telefonunk képernyőjére kell pillantanunk, és máris tudjuk hány óra van, és milyen dátumot írunk. Ez természetesen nem volt mindig így, a régi idők emberének más módszerrel kellett boldogulnia, ha nyomon akarta követni az idő múlását, amit a különböző kultúrák eltérő módon oldottak meg. A régi kínaiaknak is megvolt a maguk módszere a percek, órák, napok, évek, korszakok számontartására. Tíz égi törzs, tizenkét földi ág A kínai időszámítás a tíz égi törzs ( 十天干 shí tiāngān ) és tizenkét ( 十二地枝 shí’èr dìzhī ) földi ág rendszerén alapul. A két szám legkisebb közös többszöröse a hatvan, ez egy teljes periódus. A fenti képen a periódus mind a hatvan eleme látható. Az óra, a nap A legkézenfekvőbb időegység a nap és az éjszaka váltakozása. A Han-kortól kezdve egy napot tizenkét kétórás periódusra, ún. shizhenre ( 时辰 shíchen ) osztottak. A Tang-kor előtt az első kétórás periódus éjfélkor kezdődött és hajnal...

A kínai olvasásértés fejlesztése / Hogyan tanuljunk kínaiul?

A kínai nyelvvel ismerkedők számára nagy kihívást jelenthet a kínai nyelven való olvasás. A kínai nyelv eltérő írásrendszere és a nyugati szemnek tömör szedés (szóközök hiánya) ijesztő lehet elsőre, és mindenképpen kell egy kis idő, hogy hozzászokjunk. De hogy is fogjunk hozzá? Hogyan kezdjünk kínaiul olvasni? Mit, hol és hogyan olvassunk kínaiul? Hogyan kezdjük? Szinte minden kínaiul tanuló először a pinyint tanulja meg, ami aztán később sokaknak mumus lesz, pedig a pinyin célja pont az, hogy segítséget nyújtson a helyes kiejtés elsajátításában. Sem több, sem kevesebb. A pinyin csak egy közvetítő eszköz, hogy megértsük és egységes rendszerbe tudjuk helyezni a fülünknek még szokatlan hangokat. Később azonban minimalizáljuk a pinyin használatát, ami nem jelenti azt, hogy végleg meg lehet róla feledkezni, de nem is szabad csak a pinyinre támaszkodnunk. A legtöbb kínai nyelvkönyv a fokozatosság elvét követi. Először csak pinyint használ, aztán pinyint és írásjegyeket, m...

Címkék

kultúra
modern
történelem
klasszikus
irodalom
nyelv
nyelvtanulás
vers
20. század
gasztronómia

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Archiválás

június 20251
április 20252
március 20251
február 20251
december 20242
november 20241
október 20242
szeptember 20242
augusztus 20241
július 20241

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Visszaélés jelentése

Üzemeltető: Blogger